Nő, 1988 (37. évfolyam, 1-52. szám)

1988-03-29 / 14. szám

vagyok-e náthás, meg mossak gyorsan kezet, mert különben nem mehetek közeI á kisbabához. Hál ez nekem nagyon rosszul esik. Meg mérges is vagyok. S amikor nem néz oda. meg kimegy a szobá­ból. akkor én bizony jól megszo­rongatom, megölelgetem, körbe­­csókolgatom az unokámat, bár­mennyire is tudom, hogy nem tet­szik az anyjának. ” Kedves Édesanya! Egy dologról nem szabad megfeledkeznie. Még­pedig arról, hogy a mai fiatalok is sok tekintetben mások az előttük járó generációknál, amint az már lenni szokott. Nem biztos, hogy ne­kik azok az értékek a legfontosab­bak, amelyek mondjuk az ön ko­rosztályának még azok voltak, akár a fiatalsága idején. Faluhe­lyen korábban pl nagyon lényeges segítségnek számított, hogy a gye­rekágyas asszonyt és családját he­tekig a rokonság látta el élelem­mel. amelyet természetesen elké­szítve. megfőzve, kisütve vittek el a lebetegedett házához. Hiszen míg az aszony nem tudott fölkelni az ágyból, addig a család többi tagjá­nak, de magának az anyának se lett volna mit ennie, ha nem segít be a rokonság. Ma ez másként van. mert a bol­tokban sokkal inkább hozzáférhe­tően, félig már-már elkészítve kap­ható az élelmiszer, amivel akár egy gyakorlatlanabb férj is könnyeb ben elboldogulhat. De magának az élelmiszernek sincs annyira köz­ponti szerepe a mi mai világunk­ban. mint volt a hagyományos pa­raszti társadalomban. Mert hisz akkor még ebből a legalapvetőbb dologból sem volt elég ahhoz, hogy dolgozni, élni lehessen. Ezért volt hogy az ünnepei az evés. a terített asztal, a lakoma jelentette elsősor­ban. s hogy a nehéz helyzetbe ke­rült családokon az ennivaló segí­tett leginkább. Mindezzel tennészetesen nem azt akartam mondani, hogy ezután más ajándékot hordjon rendszere­sen a gyerekeinek. Csupán annyit szerettem volna érzékeltetni, hogy nálunk ma a fiatalok számára nem annyira központi dolog az élelmi­szer. Nekik hál’ istennek, eddig még mindig volt mit enniük. És ez számukra már így természetes. Men ve szívélyessége valószínű­leg nem a levesesfazekakon, tepsi­ken, és nem az ajándékcsomago­kon fog megfordulni. Természete­sen. segítse fiát és családját erejé­hez képest. De akárhogyan és akármit ajándékoz is. méltósággal tegye. Hogy magatartásában a szolgalelküségnek árnyalata se te­gyen. Az unokáját se lopva csókol­gassa. ha nagyobbacska már. hi­szen ez a legemberibb dolog azok között, akik szeretik egymást. Négyszemközt „ Vén bolond vagyok ” jeligére „A fiam is és a menyem is diplo­mások. Mindkettőjüknek rettene­tesen kevés a havi fizetése, ezért azt gondoltam, ágy segítek rajtuk, ahogy tudok. Nekünk sincs sok pénzünk az urammal, nagy aján­dékokra. lakásra autóra, még bú­torra se futja De valamennyire mégis. Meg ha kiegészítem a saját munkámmal, gondoltam, az is nagy segítség lehet az ilyen kezdő házasoknak, kezdő családnak, ők alig érnek rá sok a munkájuk, az­tán még otthon is folyvást olvas­nak. Rendszeresen bevásárolok ne­kik Úgy megyek hozzájuk látoga­tóba, hogy előbb még sorbejártam a piacot, a zöldséges és a hentes­boltokat. Szóval felpakolva Néha még otthon meg is főzök és már a kész ebédet viszem, ha nekem sincs időm náluk főzőcskézni. és tudom, hogy ők se érnek rá. S buszozok keresztül a városon, két átszálló­val. körbeuggatva a sok csomag­gal. levest lötyögtetek fazékba, volt már, hogy tepsiben vittem a kisiiletlen kalácsot, mert valamiért annyira kellett sietnem hogy míg kisül se várhattam meg. Lehet, hogy úgy nézek ki, mint egy kará­csonyfa, de hát nem az a fontos. Legalábbis szerintem nem A menyem azonban, úgy veszem észre, nem nagyon örül az én ked­veskedéseimnek. Belépek hozzá­juk a sok batyuval, s ő nem azzal fogad hogy mit hoztál de jó. hogy jöttél. Hanem azt kérdi, hogy nem Kihez forduljunk? Ondró Ernő stúrovói olvasónk az öregségi (rokkantsá­gi) nyugdíj kiszámítása iránt érdeklődik lapunk ez évi 8. számában D. D. jeligére adott válaszunk kapcsán. Azt kérdezi, hogy ez a most érvényben lévő nyugdíjelőíráso­kon alapul-e, vagy már tekintetbe vettük az előkészület­ben lévő új nyugdíjtörvényt. Azt kérdezi továbbá, hogyha mint rokkantnyugdíjas újra munkába lépne, emelked­nék-e a rokkantsági nyugdíja. Az idézett válaszunkban közölt kiszámítás a jelenleg érvényben lévő nyugdijelőírásokon alapul. Az olvasónk levelében közölt adatok, amelyek szerint a rokkantsági nyugdíját kiszámították és megállapították, megfelelnek ennek az ilőírásnak. Az előkészületben lévő új nyugdíjtörvény, amely ez év október 1 -jétől lép hatályba, valószínűleg csak azokra fog vonatkozni, akiknek e nap után keletkezik igényük a nyugdíjra, s a régi nyugdíjasok esetében csak bizonyos emelések várhatók, amelyek összege különbözően lesz megállapítva aszerint, hogy mikor mentek nyugdíjba. Olvasónknak újabb munkába lépése esetén nem emel­kednék a rokkantsági nyugdíja. Ugyanis csak az öregségi nyugdíj emelkedik annál a nyugdíjasnál, aki a nyugdíjjo­gosultság elérése után tovább dolgozik, és az öregségi nyugdíját nem veszi fel. A tovább dolgozó rokkantsági nyugdíjas csak a nyugdi­jának új kiszámítását kérheti akkor, ha nyugdija megálla­pítása után legalább öt évig volt még alkalmazva, de ezt is csak legkésőbb az öregségi nyugdíj feltételeinek telje­sítéséig. Ez után már nem. Varga Sándor görgői (Hrhov) olvasónknak üzenjük, hogy várja meg a nyugdíjhivatal válaszát, mert a levelé­ben közölt adatok alapján nem lehet megítélni, miért csökkentették a nyugdiját. Zóhfominé ipolyvarbói (Vrbovka) olvasónkat kérjük, hogy írja meg, mikor kapták az építési engedélyt az új házuk építésére, mikor fejezték be az építkezést, s milyen „szépítési" (?) hozzájárulást kértek. Ezek nélkül az adatok nélkül a levelében feltett kérdésre nem lehet válaszolni. „Szosznafa" jeligéjű olvasónknak üzenjük, hogy ha helyben nem talál érdeklődőt, aki a házukat megvenné, akkor próbáljon valamelyik újságba (Új Szó, Práca) apró­­hirdetést betenni, s így keresni vevőt. Ha a házukat még kölcsön terheli, akkor a vételárból kellene a kölcsönt kiegyenlíteni, vagy esetleg a vevő — a hitelező pénzinté­zet beleegyezésével — a vételár terhére átvehetné a kölcsönt. Dr. BERTHA GÉZA Egészségünk védelmében A hátfájás az egyik leggyakoribb s ugyan­akkor legkellemetlenebb, egészségügyi pa­naszokat okozó fájdalom. Szenvednek tőle fiatalok és idősek, férfiak és nők, legyenek bármilyen foglalkozásúak, sőt a sportolók is. A hátfájások hátterében leggyakrabban a sok ülés húzódik meg. Az ülőfoglalkozást végzők általában hízásnak indulnak, hátuk „sérülékenyebbé" válik. A derék- és kereszt­­csont tájéki fájdalmak jelentkezése az élet­móddal függ össze. A hátfájásnak többféle oka lehet, a leggyakoribb az izmok megfe-A hátfájásról szítésének zavara. Normális körülmények között az izmok gyors egymásutánban meg­feszülnek, és elemyednek. Ha viszont meg­rövidülnek, vagy meggyengülnek, akkor ez a túlterhelésükhöz vezet. A megerőltetett izom görcsösen összehúzódik, és spasmus keletkezik (az izmok megmerevedése, gör­cse). Az erek, amelyek az izmokba szállítják az oxigént, a táplálékot, és elszállítják a bomlástermékeket, összehúzódnak. E ter­mékek felgyülemlése vészjelet ad — a fájda­lom reflexét. Az orvosok megegyeznek abban, hogy a hátgerincre nézve a legkárosabb helyzet a helytelen ülés. Ezért óvnak az egyoldalú megterheléstől és az elhízástól. Nagyon megterheli a hátgerincet az ún. „sörhas". Öt kiló többletsúly a hason annyi, mintha ötven kiló testsúly hatna a csigolyák közti porcko­rongra. Az ok a kidomborodó has, amely feszíti a medencét, s ezáltal áthelyeződik a test súlypontja, hogy kiegyenlítődjék az elöl lévő nagy tömeg. A nőknél ez terhességük utolsó hónapjaiban fordul elő, ezért szen­vednek sokan ilyenkor a hátfájástól. A hátfájás megelőzhető, ha hosszabb ülésre kemény támlájú széket használunk, s időnként fölállunk. tornázunk, lazítunk. Te­her emelésekor ne hajoljunk előre, hajlítsuk be lábunkat, vigyázzunk arra, hogy a hátunk egyenes maradjon. Ezzel csökken a derékra gyakorolt nyomás. A magas sarlcú cipő vise­lése is kedvezőtlenül hathat a hátgerincre. Ha hosszabb távon vezetünk autót, a hátunk legyen egyenes helyzetben. Célszerű órán­ként kiszállni az autóból, néhány percig sétálni, megmozgatni tagjainkat. Ajánlatos a hátizmokat naponta erősíteni, lazítani. A testedzés, a testsúlyunk megtartása, a meg­felelő életmód döntő módon befolyásolja azt, hogy hátgerincünk rugalmas legyen. Felhívjuk a figyelmet arra, hogy a rendszer­telen mozgás, a túlzásba vitt egyszeri fizikai megterhelés, a hirtelen mozdulatok is káros hatással lehetnek a hátgerincre. A hátfájás megelőzésénél fontos, hogy a megfelelő tor­nagyakorlatokat fokozatosan és rendszere­sen végezzük. A tomagyakorlatok célja, hogy meghoszszabbitsuk a megrövidült hát­izmokat, és az elgyengült izmokat megerő­sítsük. Dr. J. M. nő 11

Next

/
Thumbnails
Contents