Nő, 1988 (37. évfolyam, 1-52. szám)

1988-03-29 / 14. szám

H

5

1

L 2

b_

6

8

1. A régi kúriák talán nem esnek áldozatul a fürdő terjeszkedésének

2. Dr. Rudolf András: Még csak a munkák elejénél tartunk

3. A faragott oromzatok, oszlopok, mellvédek szerényebb rokonai a környék falusi házad díszítik

4. Czakó Irén: Nem vezették be a vizet, mert hogy ide már nem érdemes

5. Július Tkác: Voltak korábban nézeteltérések

6. Hygieia rendületlenül őrködik a fürdő tisztasága felett

7. Egy a régi favázas fürdőépületek közül

8. A balneoterápia új épületében úszómedence is van

A vonat lassít, megáll, az utas lekászálódik a magas lépcsőkön, lerángatja bőröndjét, megvárja, míg a vonat újra elindul, aztán megpróbál tájékozódni. Előtte apró állomásépület, teljesen szokványos kivitelben: néhány rácsos ablak, egy ajtó, ajtó előtt a betonon vaslábú karospad. Az épülek homlokzatán neonnal megvilágított üvegkockákban fekete betűk: Cíz. Az utas arca felderül, helyben van, s indulna, de merre? Az állomás ajtaja zárva, ablakain egy cseppnyi fény sem szűrődik ki. Tábla, felirat, valamiféle tájékoztató a buszok indulásáról sehol. S körben a sűrű nagy setétség. Utasunk még egyszer körbejárja az épületet, aztán átlépdel a vágányokon és beleszagol a levegőbe. Hátha orrba csapja valamelyik irányból egy kis fürdőillat! De csak a kutyák vonítanak, jó falusi hajnalokhoz illőn, odébb, távol.

Fényképezte: PRIKLER LÁSZLÓ nő 4