Nő, 1988 (37. évfolyam, 1-52. szám)

1988-03-22 / 13. szám

Kihez forduljunk K. J. jeligével olvasónk azt írja, hogy nővére 1981-ben meghalt, gyermekei nem voltak, a szülei már nem éltek. Férjével közösen volt egy háza, valamint a saját személyi tulajdonát képező háza eladásá­ból származó vételár, amely betétkönyvön volt elhelyezve. Minthogy ebbe a házába édesanyjának is voltak befektetései, a be­tétkönyv az édesanyja nevére szólt. A ház eladásakor szóbelileg megegyeztek abban, hogy a nővére halála után a pénz a testvé­reié lesz. Nővére halála után a férje csak a közös ingatlanukat jelentette be a hagya­tékba, a betétkönyvet nem ezt magának tartotta meg. Most azt állítja, hogy ez csak az övé, és elhunyt felesége testvéreinek nincs hozzá semmi joguk. Olvasónk azt kérdezi, hogy kié most a betétkönyv, ame­lyen a nővére házának eladásából szárma­zó vételár van elhelyezve. Olvasónk nővére nem hagyott hátra vég­rendeletet, így utána törvényes öröklés ál­lott be. Minthogy gyermekei nem voltak, a Polgári Törvénykönyv 474. paragrafusa ér­telmében a törvényes örökösök II. csoport­jában a férje és a szülei voltak hivatva örökölni. Minthogy azonban szülei már nem éltek, a kizárólagos örököse a férje lett. így a férje örökölte a közösen szerzett ingatlanvagyonnak a feleségét illető részét, és ö volt jogosult a betétkönyvön elhelye­zett pénz öröklésére is, amennyiben ez kizárólag a felesége tulajdonát képezte. A férje természetesen köteles lett volna a betétkönyvet is bejelenteni a hagyatékba, aminek az örökösödési illeték kiszabása szempontjából lehetett jelentősége. Az olyan szóbeli megegyezés, amely szerint a betétkönyvön elhelyezett összeg a nővére halála után majd a testvéreit illeti, érvénytelen, mert halál esetére csak a tör­vényben előírt írásbeli formában — végren­delettel — lehet vagyonjogi rendelkezést tenni. Más lett volna a helyzet akkor, ha a nővére még az életében ténylegesen meg­osztotta volna a háza vételárából származó pénzt, és ezt a nővéreinek átadta volna. De minthogy ez nem történt meg, így a halála esetére adott esetleges ajándékozási ígé­ret érvénytelen. Szeretnék rátalálni Húszéves, 164 cm magas, érettségizett lány megismerkedne vidám természetű fi­úval 25 éves korig. Jelige: „Rózsa" Harmincnégy éves, 175 cm magas fia­talember társaság hiányában keresi ko­moly gondolkodású, szimpatikus, karcsú lány ismeretségét a Nyugat-szlovákiai kerü létből. Jelige: „Szeretni és szeretve lenni" Harminchat éves, 168 cm magas, önhi­báján kívül elvált értelmiségi nő, 9 éves kisfiával, társaság hiányában és az elfog-Ami olvasónk további kérdését illeti, hogy a nővére házába annak idején az édesanyja is eszközölt befektetéseket, mert ennek haláláig közös háztartásban éltek, ezt édesanyja halálakor, mint hagytéki követelést lehetett volna felvetni, ami a lánya — olvasónk nővére — ellen állott fene. De az ilyen esetleges követelés is, minthogy édesanyjuk nyilván 1981 előtt halt meg, a törvényes elévülési határidő elteltével — ami három év — ma már elévült, és nem volna bíróságilag érvénye­síthető. A rokonok között kötött megállapodás teljesítése becsületbeli kérdés, amelynek semmi akadálya nincs, még akkor sem, ha ez már bíróságilag nem kényszeríthető ki. A. S. somodi (Drienovec) olvasónk azt írja, hogy mint részleges rokkant éjjeliőr­ként dolgozott. A munkahelyén rosszul lett, meg is bénult, kórházi kezelésre szorult, majd teljes rokkantnak ismerték el. Azt kérdezi, hogy újabb megbetegedését nem lehet-e foglalkozási betegségnek elismerni s kártalanítani. Az érvényes társadalombiztosítási elő­írások értelmében foglalkozási betegség­nek csak az olyan megbetegedést lehet elismerni, amelyet a dolgozó olyan munka­helyen és munkakörben szenvedett el, amely a Szövetségi Munka- és Szociálisü­gyi Minisztérium által kiadott hirdetmény mellékletében név szerint fel van tüntetve. Arról, hogy a rokkantság foglalkozási be­tegség következtében állt-e be, a járási és a kerületi nemzeti bizottság társadalom­­biztosítási felülvizsgáló bizottsága dönt. Az éjjeliöri beosztás nem olyan munka, amelynél foglalkozási betegség keletkez­het, s olvasónk nyilván nem is dolgozott olyan munkahelyen, amely a fent említett mellékletben szerepel. Ha olvasónknak kicsi a rokkantsági nyugdíja, és ráutalt családtagjai (felesége, kiskorú gyermekei) vannak, és a nyugdíja a családja egyetlen megélhetési forrása ak­kor a járási nemzeti bizottság szociális biztosítási ügyosztályán kérheti a nyugdíjá­nak felemelését havi 1 700 Kös-ra. Dr. Bertha Géza laltsága miatt ezúton szeretne megismer­kedni korban hozzáillő, mély érzelmű, csa­ládcentrikus férfival. Lakása van. Fényké­pes levelek előnybe. Jelige: „Harmónia" Huszonnégy éves, 174 cm magas, sze­müveges lány szeretne megismerkedni ko­moly gondolkozású férfival. Jelige: „Szeretet és megértés" Huszonnégy éves elvált fiatalasszony, magának társat, fiúgyermekének pedig jó apukát keres. Falusiak előnyben. Jelige: „Kalandorok kíméljenek" Egészségünk védelmében Egészségünk jeligére Levelében leírt panaszai tipikusak és idült hasnyálmirigy-gyulladásra utalnak (Pancreatitis chronica). Ez a betegség késői következménye az ismételt epehólyaggyulladásoknak és nem ritkán az alkoholizmusnak. Mint levelében írja, néhány éve meg­műtötték epekövekkel. Sajnos, az akkori nehézségeit nem ecseteli. Az epekövek mindig az elvezető epe­­utak megbetegedésére utalnak. Mi­vel az epeutak és a hasnyálmirigy­vezeték közösen torkollik a patkó­bélbe, az epeúti nehézségeknek gya­kori velejárója a hasnyálmirigy irritá­­ciója. Gyakorlatilag minden nehe­zebb roham velejárója a hasnyálmi­rigy irritációja, esetleg könnyebb lefo­lyású gyulladása. Az epekövek eltá­volítása után az esetek többségében a hasnyálmirigy működése a továb­biakban már nem mutat semminemű rendellenességet. Ám esetenként az ismételt irritáció következtében idült hasnyálmiriny-gyulladás alakult ki. A megbetegedés lényege, hogy a mirigy nem választ ki elegendő mennyiségű váladékot, aminek kö­vetkeztében többé-kevésbé súlyos emésztési zavarok állnak be. Mege­lőzésükre általában elegendő diétáz­ni. Egyes esetekben az emésztést gyógyszerekkel is támogatni kell. A diéta lényege, hogy a kosztból lehetőleg teljesen ki kell zárni a zsí­ros ételeket, mivel a hasnyálmirigy­nedvek a zsírok lebontásában játsza­nak fontos szerepet. Mivel az emész­tőszervekben nincsenek az idült gyulladás következtében kellő mennyiségben jelen, az elfogyasztott zsírok a székletben jelennek meg. A koszt fehérje- és színhidráttartalma normális. Leglényegesebb az ételek elkészítésének módja. Lehetőleg minden ételt zsír nélkül készítünk el, és csak a kész ételhez adunk egy kis vajat. Amennyiben ez elkerülhetet­len, az ételeket kevés vajon készít­jük. A húsok közül megfelelő a csir­kehús, a pulykamell. A marhahúst előnyben részesítjük a disznóhússal szemben. Húslevest is csak sovány marhahúsból készítünk. Az étlapon ritkán szerepeljen tojás, mert sárgája sok zsírt tartalmaz. Gyakran fo­gyasztható zöldség, de inkább csak kisebb mennyiségben egyszerre, mert fölfúvódást idézhet elő. Gyü­mölcsökből megfelelő az érett alma, a hámozott sárga- és őszibarack, na­rancs, grapefruit, banán. Ezekből a gyümölcsökből levet és kompótot is készíthetünk. A tej és tejtermékek fogyasztása is okozhat nehézsége­ket, ezt minden betegnek legjobb magának megállapítania. Az étlap ja­varészét a tésztafélék alkotják. Aki hajlamos az elhízásra, a tésztaféléket mértékkel fogyassza. Az idült has­nyálmirigy-gyulladásnál az elbfzás nem kívánatos. Részletesebb infor­mációkat a diétával kapcsolatban a könyvesboltokban kapható kézi­könyvek nyújtanak. Mivel az idült hasnyálmirigy-gyul­ladás gyakorlatilag nem gyógyítható, a dietetikus előírások pontos betar­tása az ismételt fellángolások mege­lőzésének legjobb módja. Tanácstalan jeligére. Levelében vesekövek, vesehomok előfordulásával kapcsolatban kér ta­nácsot. Vesekövek, ill. vesehomok — apró, nagyszámú vesekő — aránylag gyakran fordul elő. Kövek több okból keletkezhetnek: pl. nem fogyasztunk elegendő folyadékot, előidézhetik kalcium- és foszforanyagcsere zava­rai, a nagy mennyiségű kalciumot és foszfort tartalmazó koszt, de örökle­tes hajlam is. Általában kövek akkor keletkeznek, ha megváltozik a vize­let összetétele, vagy lassú a vizelet távozása. Leveléből következik, hogy Önnél fertőzés okozta az első nehéz­ségeket. Ez is egyik gyakori oka a vesekövek keletkezésének. A vese­kövek ismételt rohamokkal, derékfá­jással járnak. A fájdalom a veseveze­ték mentén a lágyék irányába sugár­zik ki. Veseroham akkor keletkezik, amikor a kő a veséből a húgyhólyag­ba vándorol, miközben ingerli a vese­vezeték nyálkahártyáját Ha a kő ela­kad, a fájdalom fokozódik. Miután a kő a húgyhólyagba jutott ennek nyálkahártyáját ingerli; ez okozza a gyakori vizelési ingert most már semmilyen, vagy csak csekély fájda­lom kíséretében. Veseroham alatt nagy mennyiségű folyadék fogyasz­tása ajánlott, ami megkönnyíti a kő távozását. Akinek már egyszer volt veseköve, számolnia kell az ismételt előfordulás lehetőségével. Ezért ja­vallott az átlagosnál több folyadék fogyasztása (ennek legalább fele le­gyen közönséges ivóvíz); a vesekö­vek összetétele szerint egyes ás­ványvizek elősegíthetik ezek kelet­kezését, ezért ajánlatos a szakorvos véleményét kikérni. Tejet és tejter­méket az átlagosnál nagyobb meny­­nyiségben ne fogyasszunk. Veseho­mok előfordulása elősegítheti a vize­letúti fertőzések keletkezését, eset­leg idültté válását, ezért ügyeljünk minden meghűlésre — forduljunk idejében szakorvoshoz. Dr. BRAUNSTEINER TAMÁS nő i

Next

/
Thumbnails
Contents