Nő, 1988 (37. évfolyam, 1-52. szám)

1988-11-29 / 49. szám

Szervezeti élet A Szlovák Nőszövetség tagjai részére rendezett oktatás legutóbbi témája az ésszerű táplálkozás volt. A járási szövet­ségek lektorai négy előadást hallgattak meg Bratislavában, az SZNSZ KB tanács­termében. Nem hangzott újdonságként hogy igen­csak volna mit javítani táplálkozásunkon, hogy általában kevés gyümölcsöt, zöldsé­get, burgonyát fogyasztunk, hogy sok a kövér ember, nő a szív- és érrendszeri megbetegedések száma, aminek egyik oka éppen a helytelen táplálkozásban ke­resendő. Akárcsak a rákos megbetegedé­seké, amelyek 35 %-as szintén a helyte­len táplálkozás következménye. Kajaba doktor, a Táplálkozástudományi Kutatóin­tézet munkatársa többek között elmond­ta, hogy a gyerekek 10—11 %-a (!) kövér, s a nők nagy hányada is súlyfölösleggel küzd. Krásnik doktor hangsúlyozta a vál­tozatos táplálkozás fontosságát, s rámu­tatott, mennyire fontos, illetve fontos len­ne a reggeli, a gyerekek 30—40 %-a vi­szont nem eszik reggel semmit. Élvezetes előadásában Cemá doktornő a súlyfölös­leggel küszködök lehetőségeiről szólt, megfogalmazása szerint eretnek, sajátos nézeteit nagy érdeklődéssel hallgatták a jelenlevők fogyókúráról, arról, valóban le kell-e fogynia minden kövér embernek, s ha igen, hogyan. A hallgatóság végül ízelí­tőt kapott a különféle propagandaanya­gokból, diafilmekből, röplapokból, ame­lyek mindnyájunkat hivatottak szolgálni, tájékoztatni, segíteni az ésszerű táplálko­zás megvalósításában, egészségünk meg­óvásában.-tha-Röviden A Dunaszerdahe/yi (Dun. Streda) Vnb idén is megemlékezett a nyugdíjasokról. A városi művelődési ház színháztermében köszöntő hangzott el. majd tánccal, zenével gazdagított szórakoztató műsor következett utána pedig az ajándékosztás. A meghívottak szivükben jó érzéssel távoztak az összejövetelről, érezvén a feléjük sugárzó tiszteletet és megbecsülést. GÁLFFY IRÉN Ipolynyéken a nyugdíjasok napján az ünne­peiteken kívül sok idegen is jelen volt. mert ezt a rendezvényt járási bemutató akciónak sze­melték ki. Természetesen, a mintegy kétszáz nyugdíjas ezt csak később tudta meg. így magukat nem zavartatva élvezték a számukra rendezett műsort. Az ünnepi műsort a püt egyik legaktívabb tagja. Oroszlán Mária vezet­te, köszöntőt Terebessy Zoltán hnb-titkár mondott, majd az efsz részéről Zsigmond Imre szólt az idős polgárokhoz. Kedves kultúrmű­sort adtak az óvodások, az iskolások, a SZISZ tánccsoportja, az ünnep végén pedig vendégül látták az időseket és ajándékokat adtak át nekik DEÁK SÁNDORNÉ Az élet szépségét nem akadályozza a kor. A komáromi (Komárno) nyugdíjasok a blanskói nyugdíjasokkal karöltve esztrádműsort ren­deztek. Olyan nagy volt az érdeklődés, hogy zsúfolásig megtelt a nagy színházterem. Bár a b/anskóiak cseh nyelven adták a műsort a szív szava közel hozta hozzánk, és érthető volt. Csak a mai rendszer tette lehetővé, hogy az élet alkonyát így be tudta aranyozni a kultúra. A városi nemzeti bizottság segít mindenben és Így pótolhatjuk a tanulást, ami fiatalon nem adatott meg nekünk. Hiszen ha lépést tartunk a fejlődéssel, unokáink is más szemmel bírál­nak bennünket. Mert az ember, amíg tevé­kenykedik. számottevő tag a társadalomban. Mi abban a korban születtünk, hogy a morzsát is meg tudjuk becsülni, a „munkát, kenyeret" jelszó jegyében nőttünk fel. Mi igazán meg­szenvedtünk a szépért, a jóért. Az idős ember mindenben megtalálja a kimosható aranyat, ezért aki vitorlát feszit minden sóhajtó szélnek, soha nem marad egyedül. „7,ra Van megoldás A nagykürtösi (Vefky KrtiS) járási szociális szolgáltatási intézet sokat tesz a magukra maradt idős emberek felkarolásáért. Ennek szép példájával találkozhatunk a járásszék­helyen, ahol két évvel ezelőtt hozták létre a nyugdíjasok személyi higiéniájának és nap­közi otthonának központját. Látogatásomkor éppen az ebédre várakoztak a nyugdíjasok. Zuzana Bartosová önkéntes dolgozónö kész­ségesen bemutatta ezt a hasznos létesít­ményt.- — A közeli nyugdíjasotthonból szállítják ide az ebédet, amelyet itt is elfogyaszthatnak a nyugdíjasok, ám legtöbbjük ételhordóban A nyugdíjasok egy csoportja ebédre vár hazaviszi magával. Teszik ezt ezért, mert olyan bőséges az ebédadag, hogy sokuknak még vacsorára is marad. Az étkezésen kívül lehetőségük van tisztálkodásra is. A jókora fürdőszobában két kádat és zuhanyozót ve­hetnek igénybe. Fürdés után a gondozóház egyik szobájában nyugodt körülmények kö­zött pihenhetnek. Nyugdíjasainknak szerény, jelképes díj ellenében kimossuk, kivasaljuk fehér- és ágyneműjüket, hogy ezzel is teher­mentesítsük őket a nem éppen könnyű fizikai munkának számító mosástól és vasalástól. — Szívesen járnak ide? Elégedettek a szolgáltatásokkal? Esetleg mire lenne szük­ségük? — kérdezem a beszélgetésünket fi­gyelemmel kísérő nyugdíjasokat. — Minden nagyon jé itt, csak az a baj, hogy már 84 éves vagyok — mondja vicce­lődve Ján Gergay, aki nyugodtan letagadhat­na legalább tíz évet a korából. — Én voltam az első. aki ebédre jelentke­zett — vette át a szót a 75. évében járó Anna Cemíková. — Itt lakom a szomszédban, és az erőmből a főzésre is futná, de az itt kapott ízletes kosztot nem tudnám ennyi pénzből kihozni. — Valóban nem lehet panasz a kosztra. Olyan sokat adnak, hogy mindig marad belő­le vacsorára is — fűzi hozzá a 78 éves Amália JacfucTová. — Egy kis szépséghibáról azért szót kell ejteni. Sajnos, szombaton és vasárnap nem kapnak ebédet nyugdíjasaink. Ennek ugyanis az áz oka, hogy a nyugdijasotthonban hétvé­gén nincs gépkocsivezető, aki elszállítaná az ebédet — szólt közbe Zuzana Bartoáová, akinek nagy érdeme van abban, hogy a nyugdíjasok napköziotthonában valóban pél­dás rend és tisztaság van. Zuzana Bartosová odaadó gondozói mun­kájáról elismeréssel szólt Anna Labudová, a járási intézet gondozószolgálatának főnővé­­re is. Tőle tudtam meg, hogy átlagban 20—25 nyugdíjas veszi igénybe a gondozó­ház szolgáltatásait. Köztük azok a magate­hetetlen emberek is, akiknek Anezka Martin­­ceková önkéntes gondozónő viszi otthonába az ebédet. — A több mint 10 ezer lakosú járásszék­helyünkön ezzel az egyetlenegy ilyen jellegű napközi otthonnal nem tudjuk teljes mérték­ben kielégíteni az igényeket. Egyik-másik lakótelepünkön, főleg ott, ahol többnyire idősebbek élnek, szükség lenne még ilyen létesítményre. Sőt, a járás nagyobb falvaiban is. Igaz, Pőtoron átadás előtt áll a nyugdíja­sok személyi higiéniájának központja, és Ipolynyéken (Vinica) is nagy az érdeklődés iránta. Kár, hogy a többi nagyobb községben érdektelenség kíséri ez irányú kezdeménye­zéseinket. A nemzeti bizottságok a földmű­ves-szövetkezetekkel karöltve eszkőztársí­­tással létesíthetnének gondozóházakat. Egyébként a Nagykürtösi járásban 104 ön­kéntes gondozónő 133 magára maradt és magatehetetlen idős emberről gondoskodik — mondotta Anna Labudová fönővér. Kép és szöveg: BODZSÁR GYULA Köztünk élnek — Hogyan is történt Gizi néni? — Halottak napján az alkonyati órákban — ahogy nálunk ilyenkor szokásban van — én is kint jártam a gömöri temetőben. Meg­­gyújtottam az emlékezés gyertyáit, és ké­sőbb a még népes temetőből hazafelé indul­tam. Előttem haladt egy autó. amelynek tetejéről leesett egy sötétkék retikül. Idegen kocsi volt, nem ismertem a benne ülőket, ennek ellenére kiáltottam és integettem utá­nuk, de nem vettek észre. Otthon megnéz­tem a táska tartalmát. A személyi igazolvány mellett autóvezetői jogosítvány, vonatigazol­vány, autóbusz igazolvány és egyéb iratok voltak. Ezenkívül közel ezer korona készpénz, aranylánc és egyéb hasonlók. Otthon a fér­jemmel rögtön úgy döntöttünk, hogy elküld­jük a tulajdonosának. Kuntapolcára (Kunová Teplica). Késő este azonban a kétségbeesett tulajdonos kérésére a helyi hangszórón ke­resztül keresték, és kérték a becsületes meg­találót, hogy még itt tartózkodnak rokonaik­nál. Gy. G. néniéknél, és várják a már több­ször említett „becsületes megtalálót", aki­nek bíznak emberi jó érzésében és lelkiisme­retében. Fogtam a kis táskát, és azonnal elvittem a tulajdonosának. K. E.-nek, aki kitörő örömében a nyakamba borult, és összevissza csókolt. Hát így történt. Én még tartozom — a tanulság céljából — azzal a kiegészítéssel, hogy Zsárik Gizi néni tizenkét gyermekes muzsikus családban nőtt fel, a helyi efsz megbecsült dolgozója volt, és nyugdíjas korában minden ideje, és szerete­­te az unokáké. Bárcsak sok ilyen Gizi néni élne közöttünk! Gömöri Kovács István Dr. Surovy Ferencné pszichológust, az ipolynyéki (Vinica) nőszervezet elnökét a munkahelyén, a járási házassági és házasság előtti tanácsadóban kerestem fel, melynek ő a vezetője. Munkája sokrétű és időigényes, ugyanakkor érdekes is. Azt sajnálja csak. hogy esetei nagy részében a gyermek a szenvedő alanya a családi vitáknak, s hogy hozzájuk többnyire már a szétesőben lévő családok kerülnek. Azután a nőszervezetről beszélgettünk, melynek Ipolynyéken 211 tagja és 13 veze­tőségi tagja van. — Szervezetünk a járásban a nagykürtösi (Vefky Krtís) után a legnépesebb. A vezető­ség havonta, a tagság évente kétszer három­szor jön össze, de mindkét esetben kevés a megjelenők száma. Nincs kezdeményező­készség. Nem szépitgetem a dolgokat, saj­nos, pangás tapasztalható a szervezeten be­lül, mint más tömegszervezeteknél is. Az igen megfiatalított vezetőségnek is csak a 70 százalékára lehet számítani, pedig rend­szeres és következetes munka nélkül kiugró eredményeket nem érthetünk el. Korunk nagy hibája az emberi önzés, mely egyesek­nél olyan szintet ér el, hogy csoda, ha bele nem betegszenek. Pedig ezt nem is írhatják a rendszer rovására, inkább az én tömegtől való elzárkózása okozza, mely csupán anyagi érdekeltségből fakad. Ez az áldatlan állapot érlelte meg bennem a gondolatot, hogy az elnöki tisztségről lemondok. Van négy-öt agilis, fiatal jelöltem, itt született, helyben dolgozó nő. talán több lesz a türelmük a passzív tagokkal és az értetlenséggel szem­ben. Próbálja meg más is. Én feladom, mert a félmegoldásokat nem szeretem. Persze a szervezettől nem válók meg, továbbra is aktiv tagja maradok. Szeretek így is tevé­kenykedni. Tehetem is, mert családon belül teljes megértésre találtam. Férjem, aki az ipolynyéki 2. számú körzet orvosa, segíti elképzeléseimet. Én naponta ingázom. Kislá­nő 6

Next

/
Thumbnails
Contents