Nő, 1988 (37. évfolyam, 1-52. szám)

1988-11-15 / 47. szám

FOTÓ: NAGY I ÁQ7I rí rr Vannak dolgok, amiket elfeled­nünk sose sikerül. Tán az a baj, hogy van emlékezetünk, lelkiismeretünk — meg egyáltalán, hogy emberek va­gyunk. Bár szó se róla. gató technikáink állandó alkali ban — és egyre rafináltabbak kifino­multabbak ... Méla délután, a nap erőtlenül szi­­gonyozza sugaraival az eljegecese­dett földet Helyszín: egy pénteki sze- Ábékyvonát. Fáradt, el-e/bóbiskoló munkásemberek, kamaszkorból ki­nőtt, de még jócskán hamvas diákok ingázó vonata. Valószínűtlen a zsú­­akár egy import szardíniásdo- ■ bozban. Egy férfi tör magának utat a tömeg­ben, borostás, imbolygó; ingujja alatt táncoló izmok. Először csak kicsit üt Aztán nagyobbat, egyre nagyobbat, és másodpercek múlva már jár a kar­ja, akár a cséphadaró. Üt, vág, akitér. Közben szünet nélkük szitkozódik, és ■töz/fcSzép szemű láriy ü!\ ülésen, odafurakszik, leteriteni szóval v. nyílt utcán. .. Mindenesetre az em­bernek megvan a joga az önvédelem­re. Az önvédelem még nem önbirás­ös — foJflay^tg re kelletik vigyázni, egy pofonért cse*''' rébe nem lehet valakit még „direkt­­íjtefí" leütni... De a másik oldalon büntethető nem akadáTyóáfa. WM nem fékez! fneg stb. Tehát a közöm­­bős bámészkodó! „Kész" -^.ynondja mellettem egy férfi. „Okosabb enged, szamár szenved. Öklöztettem volna ma­gam félholtra ?! Különben is elég­gé megvoltam döbbenve! Maga legalább majd megírja!" „Mi az?" — hűlök el. Hát a tör­vény nem a gyöngék a menedéke? És kezdem érteni... Azt hiszem, elfelejtettük az erősza­kot Elfelejtettük a valódi erőszakot, azt hittük, cselesen, hátulról tehet bennünket már csak mi 4*1 megtapogatja, belenyúl a táskájába. „Féltek, ugye. féltek?" — röhög döccenősen. A lány melletti Fiúnak beöklöz egyet. Körülötte életerős férfiak, kisportolt szupermenek: lapítanak, szemük a földet lesi. A kalauz eltűnik a kocsi másik fertályán... Csináljanak vala­mit" — bőgöm el magam. „Ez nem tehet, ilyen nincs, hogy hagyják, hogy mindent megtehet..." A férfi röhög, öklét belenyomja az ablaküvegbe. Bütykei véresek, ordít. Körülötte csupa felnőtt, akik átélték a második világháborút, és tanulták Auschwitzet. Az arcuk egyre sápad­­tabb, sápadtabb, mint a kinn nyugvó nap színe. Félnek, kimondhatatlanul félnek. De hát mi történt ? Történt egyálta­lán valami ? Azonkívül, hogy száradó szájjal és szűkülő gyomorral megé­­reztük a nyirkos félelmet. Történt va­lami? Férjem, aki jogász, és ismeri az írott jogot azt magyarázza, hogy a rossz­nak is megvan a maga működési rendje, járása. Célja van, érthető és kiszámítható. Az ember csak akkor zavarodik meg. mikor az erőszak ért­hetetlen és kiszámíthatatlan lesz. Tá­mad teszem azt fényes nappal és fé­nyes délután, zsúfolt vonaton vagy a agyi lyal, hideg tekintettel. Sápadtan, ide­gen szemmel néztünk persze ekkor is magunkra, de ehhez szoktunk inkább hozzá, e szelídséghez — mint a durva, nyers agresszióhoz. Abban már csak akkor hiszünk, mikor a tévében lát­juk. Vagy pedig: nem fényes nappal és fényes délután, zsúfolt vonaton és nyílt utcán... A diszkós verekedése­ket mikor vasalt nadrágos fiúkák acsarkodnak egymásra, igen, azokat megszoktuk. Azok más lapra tartoz­nak! De ez a borostás ?! Hogyan kezdhette ? Talán egy kite­kert nyakú cinegemadár, egy féldögre rugdosott tyúkanyó volt a kezdő lépés — még gyerekkorban. De hát: mennyi tvolt, lesz) a kü­lönbség egy kitekert madárnyak és egy kitekert embernyak között? És mi elfelejtettünk védekezni. Elfe­lejtettük az agressziót. Bambán azt hittük, hogy — az erőszak kizárólag nyers és durva lehet, bicikliláncos és ablaktördelő. És miután sok-sok évig csupán messzi háborús, tévés agresz­­sziókról hallottunk (főként„odaátról'j — leraktuk fegyvereinket. Minek — hisz a szelíden hátba támadók ellen úgyse védekezhetünk! És most nincsenek fegyvereink. Meg tartásunk se. Fődig a jogos önvé­delem még nem önbíráskodás! A Szlovák Nöszövetség hetilapja XXXVII. évfolyam Főszerkesztő: PÁKOZOI GERTRUD Helyettes főszerkesztő: NÁDASKYNÉ ZÁCSEK ERZSÉBET Szerkesztőségi titkár: HRTANNÉ ZSEBIK SAROLTA Grafikai szerkesztő: ORDÓDY DÉNES Kiadja a Szlovák Nőszövetség KB Zivena kiadóvállalata. 812 64 Bratislava. Nálepkova 15 — Szerkesztőség: 81203 Bratislava. Leninovo námestie 12. Telefon — titkárság: 334 745 — Terjeszti a Posta Hírlapszolgálat — Megrendelhető bármely postahivatalban vagy kézbesítő­nél — Előfizetési díj negyed évre 36.40 Kcs. — Külföldi megrendelések: Posta Központi Sajtókiviteli és Behozatali Szolgálat — PNS, Ústredná expedicia a dovoz ttaée. 810 05 Bratislava. Gottwvaldovo nám. 6. Magyarországon terjeszti a Magyar Posta, előfizethető bármely postahivatalnál, a kézbesítőnél és a Hírlapelőfizetési és Lapetlátási Irodánál (HEUR) - 1900 Budapest. XIII.. Lehel út 10/a. Előfizetési díj: évi 180,— Ft — Csekkszámlaszám MNB 215—96 162 — A SUTI 6/28 engedélyével. Nyomja: Vychodoslovenské tlaéiame. z. p., 042 67 Kosice. Svermova 47. Indexszám: 49 413 Kéziratokat és képeket nem őrzünk meg és nem küldünk vissza! C ímlapunkon: A leghűsé­gesebb . . . (írásunk a 12—13. oldalon) Prikler László felvétele nő 2

Next

/
Thumbnails
Contents