Nő, 1987 (36. évfolyam, 1-52. szám)
1987-10-27 / 44. szám
Egészségünk védelmében A csalánkiütés Ha a bőrből laposan kiemelkedő. erősen viszkető, pirosas vagy halvány, ám piros szegéllyel határolt, hirtelen keletkező, de elég hamar el is múló foltszerű kiütések jelennek meg a testünkön, biztosra vehetjük, hogy csalánkiütésünk támadt. De az is előfordul, hogy keményebb tapintató göbcsék és dudorok, vagy éppenséggel nedvvel telt hólyagok formájában jelentkezik ez a betegség, s olykor a hólyagok bevéreznek. Amikor pedig nem a bőrben, hanem az alatta levő kötőszövetben megy végbe a csalánkiütésre jellemző folyamat, vizenyö (ödéma) keletkezik. Leggyakrabban a szem környékének és az ajkaknak a laza bőre alatt meg a nyelvben alakul ki vizenyő, s ebből az esztétikai hibán kívül semmi baj sem származik, ha ellenben a nyelvgyökre, a gégeföre vagy a gégére is ráterjed ez a folyamat, fulladás veszélyezteti a beteget, ezért e Quincke-ödémának nevezett duzzanat mielőbbi kezelése végett sürgős orvosi beavatkozásra van szükség. A csalánkiütést, amely heveny és idült lefolyású egyaránt lehet, számos ok idézheti elő. Leggyakrabban valamilyen táplálék vagy vegyi anyag (a gyógyszereket is beleértve) húzódik meg a hátterében. Ismeretes, hogy vannak olyan csecsemők és kisgyermekek, akik csalánkiütéssel reagálnak a tej- és a tojásfehérjére, illetőleg bizonyos gyümölcsök (az eper, málna, a szeder stb.) fogyasztására. De a hal-, a kagyló - és a rákhús. a dió, a paradicsom vagy az élelmiszereket tartósító és színező szerek szintén érzékenyíthetik az allergiára hajlamos szervezetet. Akik pedig az élesztőgombákra allergiásak, a velük készült szeszes italoktól és ételektől is csalánkiütést kaphatnak. A felnőttkori ételallergia származhat abból, hogy a gyermekkorban rendszeresen előjövő csalánkiütésnek nem szüntetik meg idejekorán az okát, s a betegség idültté válik, de az emésztőrendszer bizonyos betegségei (a sósavhiány miatti gyomorhurut, az epehólyag- és az idült májgyulladás, a bétférgesség stb.) szintén csalánkiütésre vezethetnek — ilyenkor ugyanis zavar támad a tápanyagok lebontásában, illetőleg olyan anyagok is felszívódhatnak a bélből, amelyek allergiás reakciót keltenek. Gyakran — az eseteknek körülbelül a 15 százalékában — okoznak csalánkiütést a gyógyszerek és a bomlástermékeik. Szinte valamennyi gyógyszer számításba jön ebből a szempontból. leggyakrabban azonban a penicillin és származékai, a tetraciklinek, a szulfonamidok, a szalicilátok. a fenotiazinok. a fenil-butazon, az amidazofen, a sztreptomicin és a barbiturátok érzékenyeik a szervezetet. Az említetteken kívül bizonyos anyagoknak — virágporoknak, gombaspórának, tollpihének, állati szőrnek, kozmetikai készítménynek, a dohányfüstben levő mentolnak stb. — a belélegzése, a bélcsatomában megtelepedő férgek és egyéb paraziták, a legkülönfélébb ízeltlábúak (méhek, darazsak, pókok, szúnyogok, kullancsok, tetvek stb.) szúrása vagy harapása, némely vírusos, baktériumos és gombás fertőzés számos betegség — egyebek között a herpeszre emlékeztető bőrgyulladás, a reumás láz és a bőrbe történő bevérzések —, a hideg, a meleg, az ultraibolya sugárzás, a ruházat anyaga és idegi meg lelki hatások (izgalom, kimerülés, szuggesztió) szintén csalánkiütést idézhetnek elő. Ami az idegrendszer szerepét illeti, csak egy példát hadd említsünk meg: ha valaki allergiás a tojásfehérjére, és tojást nem tartalmazó ételt eszik, ám eközben azt mondják neki, hogy az ételében tojás van, a kiütései megjelenhetnek. A csalánkiütés tüneteinek az enyhítésére, megszüntetésére kitűnő gyógyszerek állnak az orvosok rendelkezésére. Ezek azonban nem oldják meg a bajt. mert a kiütések újra meg újra megjelenhetnek. Az igazi gyógyírt az jelenti, ha a betegség okát (az allergént) sikerül kiküszöbölni. A gyógyítás a beteg alapos kikérdezésével kezdődik, majd sor kerül a tüzetes vizsgálatra. Ennek a bőrpróba (a gyanúba fogott allergénnek a bőrre tevése vagy a bőrbe fecskendezése) ugyanúgy része, mint az úgynevezett kutatóétrend kipróbálása, ha ételallergia húzódik meg a baj hátterében. Ilyenkor néhány napig csalánkiütést nem okozó ételeket kap a beteg, majd sorban beiktatják étrendjébe a különféle allergéneket. Ha az allergén kiiktatható az étrendből, a környezetből vagy a szervezetből, teljes gyógyulásra lehet számítani. Ellenkező esetben az érzéketlenné tevéstől (a deszenzibilizálástól) remélhető panaszmentesség. Ennek az a lényege, hogy a szervezetet fokozatosan hozzászoktatják az allergiás reakciót keltő anyaghoz, hatáshoz. Dr. SERES MIKLÓS N. N. jeligéjű olvasónknak üzenjük, hogy az allergia nem ragályos, aggodalma tehát fölösleges. A zajos mulatság közben egyszercsak föláll a fiatal háziasszony, és elnézést kér a vendégeitől: „Bocsánat, meg kell néznem a gyereket, mert kiabál." — De hiszen én nem hallok semmit — mondja az egyik vendég. — Biztos itt akarsz bennünket hagyni — vélekedik a másik. A többiek túlzott féltésről beszélnek. De a gyerek valóban kiabál... Hogyan lehetséges, hogy az anya a zaj ellenére két zárt ajtón keresztül is hallja a gyereke hangját, miközben a többiek nem érzékelnek semmit? Ez lenne az a bizonyos hatodik érzék? A tudósok hosszú ideig tanácstalanok voltak, amikor arra kerestek magyarázatot, miért ugranak föl az anyák (és némelyik apa is!), ha gyermekük fölsír. S hogyan lehetséges az, hogy a zajos lakásban is rögtön meghallják a hangját. Az anyák „hatodik érzéke" Később háromféle szempontból vizsgálták e jelenséget, s ezzel a rejtélyre majdnem teljes magyarázatot találtak. Megvizsgálták, hogyan érzékeli a szülök agya gyermekük hangjelzéseit, milyen mértékben fejlődhet ki az a képességük, hogy különösen élénken reagáljanak bizonyos hangokra éjjel és alvás közben is, s ellenőrizték, milyen hormonális folyamatok játszódnak le a terhes nő testében. Az idősebb embereknek van egy különleges tulajdonságuk: környezetükből csak azokat a hangokat észlelik, amelyek valóban fontosak számuk- ra. Mi is néha azt állítjuk, hogy szabadságunk idején teljes csönd vett bennünket körül. Csodálkoznánk, hogy üdülésünk helyén mi mindent rögzítene a magnetofon! A gép ugyanis nemcsak a fontos hangokat veszi föl, hanem válogatás nélkül mindent. Az emberi agy megkülönbözteti az öszszes zajt. kiabálást, szót, és regisztrálja a hangok közti szüneteket is. Nem lehet viszont örökké a „fontosra" (ezt észre kell vennem), vagy a „lényegtelenre" (erre nem kell odafigyelnem) terelni a figyelmünket, mert végül is elborítana bennünket a zaj. Ha egy hároméves gyereket a vezetéknevén szólítunk, biztosan nem reagál rá, mert nem tudja a megszólítást mire vélni. Ha viszont egy tizenhárom éves gyerek hallja meg egy beszélgetésben a nevét, rögtön kérdezősködni kezd, mert tudja, hogy itt róla van szó. A sok hangból egyetlenegyet szűrt ki — a saját nevét. Ez a szó fontos, lényeges az ö számára, így van „elkönyvelve" az agyában. Amikor a nő első gyermekét várja, ugyanaz a folyamat játszódik le nála, mint az előbb említett esetben. Egészen új szempontok szerint kezdi értékelni mindannak a fontosságát, amit lát, érez, hall. Azelőtt udvariasságból segített fölvinni a lépcsőn a gyerekkocsit, most gyorsan megnézi a kocsiban fekvő kisbabát is. Azelőtt alig vette észre az utcán a terhes nőket, most hirtelen mindegyiket megfigyeli, hallja az összes gyereket. Minden érzékével az elkövetkező eseményre koncentrál. „Beprogramozza" magát az anyaszerepre. A gyereksírás már nem elviselhetetlen számára, segíteni akar, meg akarja tudni, mi a sírás oka. Vagyis megváltozik a környezetéhez való viszonya, olyan finom jelzéseket is észlel, amilyeneket addig nem látott, nem hallott. Nagy a valószínűsége annak, hogy e jelenségben nagy szerepet játszanak a terhes nő testében végbemenő hormonális változások. Kísértetek bizonyítják, hogy e változások befolyásolják a nő viselkedését, pszichikumát. Ezzel magyarázható az a tény is, hogy mig a nő azelőtt mélyen aludt, most azonnal meghallja gyermekének sírását. Éveken át nem találtak magyarázatot arra, hogyan lehetséges, hogy a mélyen alvó nő gyermeke legkisebb nyöszörgésére máris kiugrik az ágyból, és odaszalad hozzá. Hallja egyáltalán a gyereket? A kutatók azt mondják, az anya természetesen észleli a gyermeke által kiadott hangokat. Az anya agyában gyermeke sírása úgy van rögzítve, mint nagyon fontos jelzés, s riasztja az alvót: ébredj fel! Ez a jelenség olyan gyorsan játszódik le, hogy sok anya nem is tudja, valójában mi is ébresztette föl. „Belső nyugtalansággal". „megérzéssel" magyarázzák a jelenséget. A néhány napos csecsemő nyöszörgése is felébreszti már a szülőket. Néhány hét elteltével azonban az anya megtanul különbséget tenni a fájdalom és az éhség okozta sírás között, az örömteli gőgicsélés és a kiabálás között, amellyel a gyerek anyját hívja magához. Megtanul nagyon érzékenyen figyelni a gyermek különböző jelzéseire. Megtanulja, melyik jelzés mit jelent. Ez az anya és gyermek közti első fontos kommunikáció, amely a későbbiek során erős érzelmi kötelékké fejlődik. Dr. DAGMAR KOPCANOVÁ Fotó: IGOR GROSSMANN Szeretnék rátalálni Harmincöt éves, 1 68 cm magas, szőke hajú, zöldeskék szemű nő, egy lány és egy fiú édesanyja, ezúton szeretne megismerkedni komoly, nem italozó, sportos férfival 40 éves korig. Csak fényképes levelekre válaszol. Jelige: „Várunk" Huszonhárom éves, 164 cm magas, egyedül élő férfi megismerkedne korban hozzáillő növel. Jelige: „Közös jövő" ■ Negyvennégy éves, 165 cm magas, jó megjelenésű nő, aki egy kislány édesanyja, ezúton szeretne megismerkedni komoly, nem italozó, becsületes férfival 50 éves korig. Jelige: „Rossz a magány" Negyvenes, műszaki végzettségű, nem dohányzó, igényes, de szimpatikus nő szeretne megismerkedni hasonló adottságokkal rendelkező, magas férfival 50 éves korig Bratislava és Dunaszerdahely (Dun. Streda) környékéről. Jelige: „Ugye megtalálsz"
