Nő, 1987 (36. évfolyam, 1-52. szám)
1987-10-27 / 44. szám
A 42. HÉT ESEMÉNYEIBŐL > ? • Gustáv Husák, a CSKP KB főtitkára, köztársasági elnök munkalátogatást tett a Délmorvaországi kerületben. Találkozott a hustopecei efsz, valamint a Lachema vállalat dolgozóival. (Felvételünk az utóbbiban készült.) A mikroelektronika ágazatait, az egészségügyet és a mezőgazdaságot ellátó gyár egységei közül Husák elvtárs a diagnosztikáié és a gyógyszertermelő üzemeket látogatta meg. Találkozott a gazdasági vezetőség, a párt- és a szakszervezet tisztségviselőivel, munkásokkal és műszaki szakemberekkel. A találkozón szó volt a tudományos és műszaki eredmények érvényesítéséről, ami kulcsfontosságú a könnyüvegyipar fejlesztése szempontjából, a termelés és kutatás kapcsolatáról, valamint a vállalatnak a Csehszlovák Tudományos Akadémiával és a felsőoktatási intézményekkel kifejtett együttműködéséről. Gustáv Husák nagyra értékelte a vállalat eredményeit, amelyek számos tekintetben, főleg a tudományos-műszaki fejlesztés eredményeinek felhasználása terén új utakat törnek. A továbbiakban a gazdasági mechanizmus átalakításáról, a vállalatok jogkörének és felelősségének növeléséről, az állami vállalatról, a mezőgazdasági és nem mezőgazdasági szövetkezetről szóló törvények tervezetével kapcsolatos vitáról szólt. • A CSKP KB elnökségi tagjai, Jozef Lenárt, az SZLKP KB első titkára és Peter Colotka, az SZSZK kormányának elnöke megtekintették azt a kiállítást, amelyet a bratislavai Képzőművészeti Főiskola diákjai és tanárjai rendeztek a noszf 70. évfordulója tiszteletére. A CSTK felvételei —---------i-----------------------r - . —! | ,T - n i rir r r~n—t—rmr A sorsdöntő történelmi eseményekre való emlékezések alkalmával lehetőség nyílik számunkra, hogy tanulságos párbeszédet folytassunk a múlttal. Szocialista jelenünket egybevetve azzal a korral, amelyben a kizsákmányolt dolgozó tömegek az emberhez méltó életért, a társadalmi igazságosságért harcoltak, különösképpen tisztán láthatjuk, miképp jutott és jut érvényre történelmünkben a társadalmi haladás. Október huszonnyolcadikéhoz Csehszlovákia történetének több nevezetes eseménye fűződik: 1918-ban ezen a napon jött létre a Csehszlovák Köztársaság, 1945-ben ekkör hirdették ki az államosításról szóló dekrétumokat, és 1968-ban e nap előestéjén hagyták jóvá a csehszlovák államszövetségről, valamint hazánk nemzetiségei helyzetéről szóló alkotmánytörvényeket: A csehszlovák állam megalakulása szorosan egybeforrt a nagy októberi szocialista forradalom eszméivel és vívmányaival. A Habsburg-monarchia elnyomott nemzetei, közte népünk forradalmi és nemzeti felszabadító mozgalmára ösztönző hatással voltak a szociális szempontból igazságos, a nemzetek önrendelkezési jogát megvalósító társadalomról szóló forradalmi eszmék. A Csehszlovák Köztársaság megalakulásáért vívott küzdelemben a munkásosztály képviselte a legnagyobb és a legforradalmibb erőt. Éppen a munkásosztály volt az, amely Szlovákiában, még a háború alatt, a Liptovsky MikuláS-i május 1-i nagygyűlésen elsőként szállt nyilvánosan síkra azért, hogy a csehek és a szlovákok közös államban egyesüljenek. A cseh burzsoázia azonban már előre szilárdan elhatározta. hogy nem engedélyez semmiféle forradalmi átalakulást és mindent megtett osztályhatalmának biztosításáért. A polgári demokratikus Csehszlovákia megalakulása jelentős történelmi lépés volt, mert felváltotta a régi. feudális csökevényektől terhelt Osztrák—Magyar Monarchiát és lehetővé tette a haladó és a forradalmi erők legális tevékenységét. Nem tudta viszont megoldani a dolgozó tömegek szociális problémáit és biztosítani a szlovák nemzet valamint a nemzeti kisebbségek egyenjogúságát. Szlovákia mind gazdasági és politikai, mind pedig szociális és kulturális téren egyre inkább lemaradt a cseh országrészek mögött. A burzsoázia politikája aláásta a csehszlovák állam alapjait, és a sorsdöntő müncheni diktátum által az ország szétzúzásához vezetett. Csehszlovákia Kommunista Pártja a forradalmi munkásosztály képviselőjeként mindig törekedett a szociális és a nemzetiségi kérdés igazságos megoldására. A fasizmus elleni harc időszakában a nemzeti felszabadításért küzdő többi haladó erőkkel közösen kidolgozta az új csehszlovák állam létrehozásának programját. Azt a programot, mely célul tűzte ki, hogy a felszabadult Csehszlovákia biztosítja a dolgozó nép méltó szociális helyzetét, rendezi a cseh és a szlovák nemzet viszonyát az egyenlőség és az egyenjogúság elvei alapján. 1945 óta további hagyományok kapcsolódnak október 28-ához, mégpedig szocialista építő törekvéseink hagyományai. 1945. október 28-án hirdették ki az ipar jelentős részének és az egész bankrendszernek az államosítását. 1946-ban ezen a napon vette kezdetét a kétéves terv. 1948-ban pedig első ötéves tervünk. Így október 28-ának megünneplése a szocializmus felé vezető utunk jelentős mérföldkövévé vált. Az államosításról szóló dekrétumok életbe lépésével valóra vált, amiért dolgozó népünk egész nemzedékei harcoltak és szenvedtek, s aminek sokan közülük egész életüket szentelték. Gazdaságunk vezető pozíciói a kizsákmányoló réteg kezéből az egész nép birtokába mentek át, ezáltal létrejöttek népünk örömteli, valóban szabad munkájának előfeltételei, megszilárdult nemzeti szabadságunk, állami függetlenségünk gazdasági alapja. A magántulajdonon alapuló termelési viszonyok felszámolása a dolgozókban korábban nem sejtett alkotó erőt szabadított fel. s lehetővé tette, hogy hazánkban mélyreható demokratikus és szocialista változások menjenek végbe. A termelőerők dinamikus fejlődése elősegítette az anyagi és kulturális színvonal lényeges növekedését és a társadalmi tudat mélyreható megváltozását. Hazánk szocialista fejlődésének gottwaldi útján fontos mérföldkő 1968. október 28. Ezen a napon, a csehszlovák állam megalakulása 50. évfordulójának előestéjén hagyta jóvá Prágában a nemzetgyűlés, majd három nappal később Bratislavában ünnepélyesen aláírták a csehszlovák szocialista államszövetségről szóló, valamint a CSSZSZK nemzetiségei helyzetéről szóló alkotmánytörvényt, melyek 1969. január 1-jén léptek hatályba. Az azóta eltelt időszakban elért eredményeink egyértelműen bizonyítják. hogy a csehszlovák föderáció történelmileg valóban a legmagasabb szintű szintézise a csehek, a szlovákok és a köztársaságunkban élő nemzetiségek kapcsolatainak. Az elfogadott alkotmánytörvények megvalósításával elmélyült és megszilárdult hazánk nemzeteinek és nemzetiségeinek, testvéri együttélése. A nemzetiségek számára fejlődésük érdekeinek megfelelő teijedelemben az alkotmánytörvény biztosítja a saját nyelvükön való művelődésük, sokoldalú kulturális fejlődésük jogát, a hivatalos érintkezésben a saját nyelv használatát, a nemzetiségi kulturális-társadalmi szervezetekben való egyesülésre, saját nyelvű sajtóra és tájékoztatásra való jogát. A csehszlovák szocialista föderáció törvénybe iktatása történelmi határkő lett a csehek és a szlovákok viszonyában. Megszilárdította a csehszlovák szocialista államiságot, és olyan államjogi kereteket teremtett, amelyek között rendkívül dinamikussá vált a cseh és a szlovák nemzet és a hazánkban élő nemzetiségek sokoldalú fejlődése és kölcsönös közeledése. Pártunk arra vezeti nemzeteinket és nemzetiségeinket, hogy fokozzák felelősségérzetüket a közös érdekek megvalósításáért, mélyítsék el szocialista hazafíságukat és szocialista internacionalizmusukat tudatukban és cselekedeteikben. További állami és gazdasági fejlődésünk együtt kell, hogy játjon társadalmi-gazdasági rendszerünk megújulásával, a szocialista társadalom működésének hatékonyabbá tételével. Ezt a célt szolgálja Csehszlovákia gazdasági és szociális fejlesztése meggyorsításának stratégiája, az átalakítással kapcsolatban kidolgozott program, mely kifejezi pártunk politikájának kötődését az októberi forradalom és a februári győzelem eszméihez. Dr. SZIEGL FERENC, az SZSZK kormánya nemzetiségi tanácsának titkára
