Nő, 1987 (36. évfolyam, 1-52. szám)
1987-01-27 / 5. szám
NŐSZERVEZETEINK ÉLETÉBŐL A legjobbak között Decemberben tartotta meg évzáró taggyűlését az 1 036 tagot számláló kolárovói nőszervezet. Az öt alapszervezet munkáját értékelve a szervezet elnöke. Szabó Gizella megállapította, hogy a tagság munkájára az elmúlt időszakban a megnövekedett aktivitás volt a jellemző. Fokozott tevékenységet fejtettek ki politikai-nevelő téren, nagyobb figyelmet szenteltek a család és azon belül az anya szerepének, a nők állampolgári aktivitásának és szervezeten belüli tevékenységének. Az elmúlt év folyamán ismét megtartották a Békenapot, amelynek a városban már hagyománya van, hogy ezzel is kifejezzék óhajukat: szeretnék, ha gyermekeik megélhetnék a tartós békét. Részt vettek a járási békeaktíván, a Béke Hajóúton és minden városunkban megrendezett eseményen. .Az élet szépsége" mozgalom keretén belül évente megrendezik a Vansovej Lomniőka szavalóverseny városi fordulóját. Az egyes és kettes számú alapszervezet munkáját dicséri a színvonalas olvasómozgalom, a nagy érdeklődést kiváltó irodalmi estek, teadélutánok könyve mellett, író—olvasó találkozók. A szocialista család megszilárdítása és azon feltételek javítása, melyek elősegítik, hogy a nő harmonikusan összehangolhassa állampolgári, dolgozó női és anyai funkcióját, a nőszervezet legfontosabb feladatai közé tartozik — hangzott el többek között a gyűlésen. A kolárovói nőszervezet ezen a téren is jelentős tevékenységet fejtett ki, hiszen számos gyűlést szenteltek annak, hogy mit tudnának tenni a család, a gyermekek és az ifjúság érdekében, ésjial »wwqak még rejtett tartalékok. ElőpttSókat szerveztek a szocialista csgM0rol, foglalkoztak -e házasságra • iln és hasonló témák&l ügyvépszichológusok segítségével iatalok nenekik, elermekne ak a kis csalMi-iskOlaKat. látogattak a gyermekgondozási szabadságonylevő fiarS^hflyukakat és azokat a családokat, ahol az alkoholista szülők nem törődnek gyermekeikkel. A kettes számú alapszervezet védnökséget vállalt a Mosoly gyermekkórus felett, rendszeresen látogatják a város bölcsődéit, óvodáit. A gyermekotthonok lakóival viszont az egyes számú alapszervezet tagjai próbálják, ha csak rövid időre is, feledtetni a szülői szeretet hiányát. A szövetkezet nyugdíjas dolgozói évek óta örömmel készülnek a szövetkezet vezetőségével való találkozóra, amit a hármas számú alapszervezet készít elő számukra. Rendszeresen kirándulni viszik a volt dolgozókat és az ágyhoz kötött idős emberekről sem feledkeznek meg. A nőszervezet nyolcvan önkéntes véradójával a kettes számú alapszervezet törődik már évek óta. Azt, hogy a nőszövetség tagjai öntudatosabbak. nőtt a társadalmi felelősségük mi sem bizonyítja jobban, mint az, hogy a munkaaktivitás hete alkalmával már több éve átlagosan húszezer órát szentelnek munkahelyük, lakóhelyük, óvodák és bölcsődék környékének szépítésére, 1 530 fát és bokrot ültettek ki, 40 árterületet készítettek elő parkosításra. A bölcsődék és óvodák részére babaruhákat varrtak, saját terméseikből befőtteket készítettek a kicsinyek számára, 60 kis kötényt varrtak és még sorolhatnánk tovább. A négyes számú alapszervezet tagjai az új üzemük termelési tervének a teljesítését segítették elő 5 420 óra társadalmi munkával, de nem feledkeztek meg a mezőgazdaságról sem: almát kukoricát és hagymát szedtek. A szervezet életében jelentős esemény volt 1986-ban a három szervezet (a nőszövetségi. az ifjúsági és a CSSZBSZ) találkozója járási képviselők részvételével, hogy koordinálva tevékenységüket elkerüljék az azonos akciók fölösleges megszervezését. Megállapodtak találkozójuk évenkénti megismétlésében, hogy közös akciókat szervezzenek. A Komáromi (Komámo) járás nőszervezetének elnöke a kolárovói szervezetet a járás legjobbjai közé sorolta felszólalásában. Jezo Ladislav. a városi pártszervezet elnöke is elismeréssel nyilatkozott munkájukról és megelégedéssel állapította meg, hogy a Nemzeti Front keretén belül ez a szervezet fejt ki a város területén legnagyobb aktivitást, a tagokra bármikor lehet számítani. A gyűlésen részt vevő lányoknak, asszonyoknak bizonyára jólestek a dicsérő szavak, amelyek remélhetőleg még nagyobb aktivitásra ösztönzik majd őket a következő időszakban. Gogh Vilma Kevesen, de annál aktívabban a Községünk, Serke (Sírkövéé) nem tartozik a nagy községek közé, nem egészen ezer lakosa van. Nincsenek ezeréves hagyományaink, kimondottan helyi népviselet sem jellemző a falura, megpróbálunk a mából élni, keressük az újat, de mindez nem jelenti azt, hogy nem tiszteljük a régit. Szervezetünk tagjai tele vannak ötletekkel, hogy ezt bebizonyítsam, küldök pár képet egyik kiállításunkról. A Szaniszló István fafaragásai közt sok a használati tárgy, amely élethü másolata a valamikori parasztember mindennapos (női) munkaeszközeinek. Sajnos a fénykép minősége és a fényképész szakszerűtlensége miatt nem vehető ki tökéletesen a tárgyak mivolta. Ezek a kiállított tárgyak csak töredékei a munkájának. Nem vennénk rossz néven, sőt nagyon megtisztelnének vele bennünket, ha alkalomadtán ellátogatnának falunkba, és Önök is megtekintenék ezeket a faragásokat szakértői szemmel. Bevallom őszintén,' kis reménykedés tölt el, hogy talán egy népművész él köztünk, akit szervezetünk tagjai fedeztek fel falujárás közben. A további képen mindennapos konyhai használati tárgyak vannak, nagyobbrészt cserépedények és fatárgyak, meg fonáshoz, szövéshez alkalmazott munkaeszközök. Van itt egy nagyon szép, gyöngydíszítésű cukortartó, egy múlt századbeli gobelin és három nagyon értékes könyv, amely német nyelven jelent meg az Osztrák—Magyar Monarchia idején. De láthatók nálunk a legrégibb rádiók, egy lemezjátszó — amely még ma is üzemképes — , egy kis mázsa, ami öt kilóig mér, és egyéb értékes régiségek, például egy nagyon szép garnitúra, rajta ezüst gyertyatartók, metszett üveg fűszertartókkal. Elnézést, hogy ilyen szószátyár módra elsoroltam, mi minden volt látható falunkban. Különben a kiállítás nagyon jói sikerült, fiatalok-idősek szívesen jártak közbe, valaki azért, hogy megmaradjon az emlékezetében ; valaki azért, hogy felfrissítse az emlékezetét. Ezen a kiállításon kívül rendeztünk már süteménykiállítást, ami olyannyira jól sikerült, hogy szeretnénk megismételni; továbbá hidegkonyha-bemutatót, most készülődünk a kötött és horgolt használati cikkek kiállítására (januárban szeretnénk megvalósítani). Több éven keresztül más tömegszervezetekkel együtt rendeztük meg a nyugdíjasok napját, amelyre minden idős nyugdíjast meghívtunk és biztosítottuk, hogy jól érezzék magukat. A nőnap alkalmából minden évben meglátogatjuk a magatehetetlen nőket, és nem feledkezünk meg községünk legidősebb nőpolgáráról sem. Mag Zsuzsannáról, aki 1987. február 18-án tölti be 99. életévét. Szeretnénk, ha megérné a 100 évet, és beírná nevét szervezetünk krónikájába. Kivesszük részünket a társadalmi munkából, kulturális rendezvényeken is fellépünk. Mindezek mellett dolgozó nők vagyunk és anyák, akik — merem állítani — nem kevésbé törődnek a családjukkal, mint akik nem tesznek a közért semmit. Egy hosszú pangású szervezeti élet után, úgy érezzük, most sikerült ambíciókkal teli szervezetet összehozni, ami ugyan létszámot tekintve nem jelentős, de annál aktívabb. A jövőben egyik fő célunk, hogy a fiatalokat már gyermekkoruktól neveljük arra, hogy összetartsanak, lássák meg környezetükben, ami szép és jó, és ne sajnálják szabadidejüket a köz érdekében felhasználni. Végezetül tudatom még Önökkel, hogy szeretnénk, ha a lap helyet tudna adni egy állandó vitarovatnak, ahol mindenki kifejthetné véleményét a lapban megjelent bármely témával kapcsolatban. Köböl Margit
