Nő, 1987 (36. évfolyam, 1-52. szám)
1987-08-04 / 32. szám
Hazai koncertszervező irodánk, a Pragokoncert a közelmúltban vendégül látta a magyarországi Neoton Famíliát, s a csapat slágerei egy héten keresztül szóltak néhány csehországi nagyvárosban, többek közt Prágában a Kultúrpalotában. Ekkor beszélgettem a csapat vezetőjével, Pásztor Lászlóval és a menedzseriroda elnökével, dr. Erdős Péterrel. — Már öt koncertet adtatok Csehországban, hogy éreztétek magatokat ez alatt a néhány nap alatt? Pásztor László: — A közönség lelkesen fogadta műsorunkat, de azért boldogabbak lettünk volna, ha többen megnéztek volna bennünket. — Ez azt jelenti, hogy nem volt minden esetben telt ház? — Hát, finoman fogalmazva Így is mondhatjuk. — A propagációban volt a hiba? — Inkább azt hiszem, hogy ezen a vidéken a Neotont nem nagyon ismerik. — Talán jobb lett volna Szlovákiában koncertezni? — Annak idején viccesen azt mondtuk, hogy nem a hanglemezgyár költi ránk a pénzét, hanem fordítva. Nagyon sok együttesre fordított a vállalat annyit, mint ránk, s eredmény nélkül. Mi legalább behoztunk egymillió dollár hasznot... Dr. Erdős Péter: — Pásztor Laci nagyon udvariasan válaszolt, s ez igy is helyes! Én azt hiszem, hogy sokkal flegmábban azt kellene mondanom, hogy ez szemenszedett hazugsági A Neoton Família három és fél millió nagylemezt adott el Magyarországon; ha tíz forint átlagnyereséggel számolunk, akkor ez azt jelenti, hogy harmincöt milliót keresett a lemezgyár. Hogy ez mennyibe került? Lehet, hogy hihetetlen, de a vállalat soha egy forintott sem fordított a Neotonra, csak osztozkodott a nyereségen. Akkor miért támadják mégis az együttest? Hát mit mondjanak, kiabálják, hogy hajrá Neoton?! Valamit kell szólni a sikerek láttán! Hát ilyen a reagálás. — S miért épp csak a Neotont szidják? — Soha magyar együttes nem hozott devizát a hanglemezgyár kasszájába a Neoto— Ehhez én nem értek .. . — Volt-e ez alatt a hat nap alatt olyan „furcsa", rendkívüli élményetek, melyre egyáltalán nem számítottatok? — A mosti Sportcsarnokban, ahol felléptünk, szétrobbant a hálózat egy része, így a koncertet csak hetven százalékban tudtuk megvalósítani. — Sokan elítélik a Neotont azért, mert állítólag egy „megcsinált" zenekar, mert a Magyar Hanglemezgyártó Vállalat mások rovására túl nagy pénzösszeget fordított a csapatra, igy van? non kívül. Manapság mintha ez lenne a divat: ha egy családban három lány világra szólóan sakkozik, akkor az rossz, támadják őket. Ha van egy magyar teniszezőnö, aki a világranglistán szerepel, akkor öt cikizik! Talán már aggódnék is, ha nem hallanék ilyen hangokat a Neotonról, mert az azt jelentené, hogy beszürkültünk, már nem megy igazán. — Milyennek látják a magyar rock helyzetét a világpiacon? Pásztor László: — Én egy kicsit aggasztónak látom, mert túl sokáig ültünk a babérjainkon. Ma már nincs akkora vonzereje a popzenészségnek, mint húsz évvel ezelőtt volt. A másik meg egzisztenciális kérdés: mert az utóbbi időben egyre több világsztár koncertezik nálunk, ez veszélyezteti az olyan magyar csapatok létét, amelyek szó szerint koncertekből, fellépésekből élnek. Dr. Erdős Péter: — Én nem vagyok ilyen pesszimista. Bár mindaz, amit Laci elmondott, igaz, ennek ellenére már a Neoton Família és mások is megváltották a belépőjüket abba a klubba, ahol nemzetközi játék folyik. Ha az ember nem mehet be egy kaszinóba, akkor biztosan nem nyer a ruletten, de akkor sem biztos, hogy nyer, ha bemehet. Most vagyunk abban a periódusban, amikor arra a számra kell tenni, ami biztosan kijön, s ez elöbb-utóbb bekövetkezik. Türelemmel kell lenni, ezt csinálni kell. Ahogy nekünk egyszer a Neoton Famíliával bejött Japánban, úgy be fog jönni Európában is, s be fog jönni valahol, valakinek a magyar csapatok közül. Pásztor László: — Nem vitatkozni akarok, de azt hiszem, hogy ha a zenei szakma egészéről beszélek, akkor az a baj, hogy csak hangoskodunk, viszont a teljesítmény gyengébb. Az eredményt le kell rakni, s utána tényleg egy újabb virágzás indulhat. Beszélgetett: KOLLER SÁNDOR (not?)
