Nő, 1987 (36. évfolyam, 1-52. szám)
1987-07-28 / 31. szám
KUCKÓ Hitted volna, hogy a Föld különféle meleg sivatagjaiban vagy 5 000 állatfaj él? És még mennyi növény! Ugye, azt hitted, azért sivatag a sivatag, hogy ne legyen benne semmi. Hogy mennyire nem így van, arról olvashatsz A GYALOGKAKUKK SIVATAGJA című gazdagon illusztrált, szép színes könyvben. A Bölcs Bagoly sorozatban megjelent kötetből ráadásul még azt is megtudhatod, hogy pontosan melyik sivatag lakója a gyalogkakukk, s vajon miféle szerzet is ez a madár valójában. »».. wmy fem oiky A GYALOGKA KUKK SIVATAGJA Útjelző tábla a kaliforniai Kelso felé, ezzel a figyelmeztetéssel: „Ettől kezdve az utat saját felelőségére folytatja, nincs szerviz, nincs víz!" Ha egy embert a sivatag közepén hagynak sátor és víz nélkül, meghalhat még az éjszaka beállta előtt. Ha csak vizet adnának neki, naponta néhány litert, kínlódva kihúzná talán egy hétig, de mert teste kiszáradna, a tűző napsütés elől nem tudna elbújni — elpusztulna! Ahol a napot csak ritkán takarja el felhő, ahol a hőmérő 50 °C-t mutat, ott a növényzet nélküli homok- és kavicsfelszín még jobban átforrósodik, mint a levegő. A Szahara északi részén mértek már 56 °C-t is árnyékban, ám a talajon ez nem is számit soknak. Ott felmehet a higasznyál 65—80 °C-ig is. Megfő a tojás a homokban, nem kell tüzet rakni! Az éjszakák is tiszták, ragyogóan csillagosak. Védő felhöpaplan nem borul a tájra, nincs védő fűtakaró sem. Nem akadályozza meg semmi, hogy a föld most ne sugározza ki hevesen a nappal elnyelt meleget. így aztán a legforróbb nyárban is lehűlhet a levegő éjjel 8—10°C-ra. Télen meg a fagypont körül jár a hőmérő higanyszála. Egyetlen napon 30 fokot eshet a hőmérséklet! A száraz sivatagban mindenképpen a víz a nagy úr! Ha van, ha nincs! Megtörténhet, hogy 5—6 évig is kimarad az eső. A Szaharának van olyan része, amely 11 évig szomjúhozott egy csepp eső nélkül, a korábban emlegetett Mojave-sivatagban pedig 25 éves szárazságról is tudnak. A Földnek körülbelül 1/5-e sivatag — akkora terület, mint egész Afrika! —, ahol 250 mm alatt van az évi csapadék. A meleg égövön ez még elegendő volna ahhoz, hogy szép fütakaró vonja be a tájat, ha a csapadék egyenletesen elosztva érkezne, s nem néhány vad záporban adagolva. Egyetlen éjszaka 120 mm eső eshet, az egész évi csapadék fele! Az állatok a sivatagban nemcsak élelmüket, hanem „italukat" is a növényekből merítik. Persze, ha van harmat vagy eső, akkor abból, sőt némi vizet termelnek is az emésztés, az anyagcsere közben. Hogyan lehet megtakarítani a vizet? Ez itt a bökkenő! A legnagyobb bűvészet, amit valaha is a természet produkált! A sivatagi növények és állatok világában remek párolgás-csökkentő „találmányokkal" találkozunk, amelyekkel évmilliók során alkalmazkodtak az itteni hőséghez és szárazsághoz, erős fényhez. Mikor lezúdul a nagy tavaszi zápor a sivatagra, egy csomó száraz magocska, amely idáig csak ringatózott a homokban, vagy megbújt a kövek tövében, alaposan átnedvesedik. Megduzzad, és gyorsan kicsírázik. Szinte csak egy éjszaka kell hozzá, hogy kizöldüljön a sivatag — és pár nap, hogy a gyenge kis száracskákon ragyogó virág- GZÖn nyíljon ki. Sietni kell — jön a nyári hőség! A színes kis virágokkal szinte egy időben bújnak ki a színpompás nappali lepkék és a csak éjjel virító fehér ligetszépéhez a fehér kis éjjeli lepkék. És előjönnek a virágszüretre mindenféle legyek, méhek, darazsak — zümmög a sivatag. A virágporral megrakott kis postások virágról virágra szállva poroznak, akaratlanul is. Megindul a magok kifejlődése a termésben. Lázas gyorsasággal megy ez is — és hat héttel a nagy ésö után már beérnek a magok, sőt anyatövük el is pusztul, mire beköszönt a 45—50°C-os hőség. Egy másik fatermetű óriáshoz is elvitt az utunk Arizonában. Az igazi kaktuszfához, amely ágaival óriási gyertyatartóhoz hasonlított leginkább. Az óriáskaktusz spanyol eredetű neve: szaguaró. Vagy 100—200 éves fák ácsorogtak az autóút mellett, 12—15 méter magas, vízzel telt oszlopok. A kaktusznak levele nincs, csak tövise. Egész törzse zöld, egész testével végzi a levelek munkáját, a fotoszintézist. Egy kiadósabb eső után több száz liter vizet is elraktározhat! Súlyosabb ilyenkor az óriáskaktusz, mint az eiefáni, testének 3/4 része víz. Olyan mohósággal szívja fel a felszín közelében szétterülő gyökérzete az esővizet, hogy amíg valamicske víz akad, nem képes abbahagyni. Egyetlen ilyen tankolással kihúzza akár 4 évig is!... Ám a kaktuszok ugyanakkor illatos virágaikkal, leves gyümölcseikkel sokféle rovart, állatot vendégelnek meg a sivatagban. Az óriáskaktusz megfásodott törzsében lakást találnak a madarak. A gilaharkály odút váj itt is harkály módra. A kaktusz megsérült fala nyomban beszárad, nyálkás sejtanyaga a levegővel érintkezve megkeményedik és bevonja a sebet. Az odúba később más madár költözik: sivatagi légykapó, ökörszem, vagy éppen a kicsi sivatagi bagoly. A bobcat, a sivatagi vagy vörös hiúz (hibásan: kurtafarkú macska) meg kifosztja a fészket, akrobata ügyességgel kúszva a szúrós oszlopon. Miért csörög a kígyó? A farka végéről a vedléskor nem potyognak le a szarugyürük, így az öregebb állaton 21 gyűrű is csöröghet, amikor a farkát felemeli és rezegteti. Nem akkor csörög persze, ha vadászik, hanem ha nagyobb patás közeledtét érzékeli, s fél, hogy eltapossák. Vagy ha izgatott, menekül, vagy élethalál-harcot vív bátor ellenfelével, a gyalogkakukkal.
