Nő, 1987 (36. évfolyam, 1-52. szám)
1987-07-21 / 30. szám
Négyszemközt Kedves szomszédok! Sejthetik, hogy üzenetem nem csak két embernek szót, sokan magukra ismerhetnek, ha mérlegelik szomszédjukkal a kapcsolatukat. A közmondás úgy tartja: rossz szomszédság török átok. Régi rossz ez, nehezen kipusztítható gyom, hogy ezzel a hasonlattal stílusosan közelítsek a témához. Ugyanis a kerttulajdonosokról van szó. Mert hiába a sok hasznos, növekvő, kezünk nyomán termést hozó növény, gyümölcs, szemet vidító virág, üde pázsit, ha kertünk nem a testi-lelki felüdülés, öröm és hasznot hajtó földdarabkánk idillikus színhelye, hanem valami egészen más. A perpatvarok, a véget nem érő magyarázgatások, a magunk igazának unos-untalan bizonygatása, a kiabálások, a becsületet sértő kijelentések, fenyegetőzések és egyebek pokoli tája. De hát, gondolják magukban sokan, tehetek én arról, hogy ilyen szomszédom van ?! Hogy felforr a vérem, hogy a méreg esz, dühbe gurulok attól a sok méltánytalanságtól, ami a szomszédom részéről ér. Az igazság az én oldalamon van! így vélekedik az egyik. Nem úgy van az! így a másik. Letaposta a füvemet ... átjárnak a tyúkjai... rossz helyre tette a fóliáját ... árnyékot vet a fája... készakarva odébb állította a kerítést, az már az én területem... nem hagyott utat a bejáráshoz... nem méreti ki pontosan az örökrészét... stb. stb. Még jó hosszú /istát lehetne összeállítani a vélt vagy jogos panaszokból. Nem egy helyen odáig fajul a dolog, hogy hajba kapnak, ölre mennek, kapák és egyéb tárgyak röpülnek, tönkreteszik a másik terményét, kiássák a fóliatartóját. Van, hogy a nemzeti bizottságnak, a közbiztonsági szervnek kell beavatkoznia, vagy súlyosabb esetekben bíróság elé kerülnek a perlekedők. Kinek jó ez ? —- tesszük fel a kérdést Nem kétséges, hogy senkinek. De hát akkor hogyan lehet elkerülni mindezt 7 Ott kell kezdeni, hogy nem szabad hagyni elfajulni a dolgokat Amint az első vitás kérdés felmerül, szépszerivel kellene megoldani. Jó, jó, tudom, nem könnyű ott, ahol az egyik szomszéd békés természetű, a másik házsártos. De a következményekre gondolva, megéri engedékenyebbnek lenni. Sürgősen meg kell szüntetni a veszekedés okát. Ki kell méretni pontosan a területet, hatóságilag tisztázni kell a tulajdonjogot, az örökrészt, a bejáró utat. Az előírásoknak megfelelően kell felépíteni a házikót vagyis a szomszéd kerítésétől bizonyos távolságra. A kerítést meg kell javítani, a mélyen benyúló faágakat el kel távolítani stb. Némely esetben panasz merül fel a helyi hatóság ellen, hogy vitás esetekben nem állapítják meg tárgyilagosan a tényállást, nem orvosolják a jogos panaszt hanem az egyik fél javára elfogultan döntenek. Kétségtelen, hogy akadnak kiskirályok, akik korlátlanul akarják gyakorolni a hatalmukat. De az is kétségtelen, hogy a panaszosok közül sokan nincsenek tisztában a rendelkezésekkel, az előírt szabályokkal és ebből kifolyólag hamar készek a felettes szerv bírálatával: döntését igazságtalannak vélik. Ha valaki visszaél a hivatalából adódó hatalmával, és eljárása sérelmes a panaszosokra nézve, akkor még mód van a fellebbezésre a járási nemzeti bizottsághoz. (Ezt ajánlom panaszos levélírónknak is.) Egy dologgal azonban tisztában kell lennünk. Bármilyen vitás kérdésben hoz is döntést a hatóság, ha az érintett két fél nem rendezi a szomszédi kapcsolatot, akkor problémájuk tovább folytatódik, megoldhatatlanná válik. Nem kedélyesebb, emberhez méltóbb ott a helyzet, ahol a szomszéd átkiabál: De szép már a borsója... tessék egy kis kóstoló a barackból vagy jöjjön át kóstoljon meg egy pohárkával a ribizliboromból! Ajánlom, olvassák el (újra) Arany János „A fülem He" című költeményét Békés együttélést kíván Egészségünk védelmében A nyár veszélyei Itt a nyár, a turisztikai szezon, a szabadságok, utazások ideje. Akár külföldön, akár itthon töltjük szabadságunkat, mindnyájunknak az a vágyunk, hogy a pihenés napjai valóban nyugodtan, gondtalanul teljenek el. Éppen ezért érdemes elgondolkozni azon, mi minden zavarhatja meg üdülésünket, s mit tehetünk azért, hogy megelőzzük a bajt. A nyári hónapokban igen gyakoriak az infekciós megbetegedések. Ebben az időszakban ugyanis bizonyos mértékben megváltozik életstílusunk, étkezéseink rendje, kevésbé szigorúan tartjuk be — különösen a gyerekek — az alapvető higiéniai szabályokat. Ez mind kedvező feltételeket teremt a fertözéses megbetegedések keletkezésének és terjedésének. A fertőzés átvitelének folyamatában nagy szerepet játszik a víz, az élelmiszerek, a tej. A piszkos kezek tipikus következménye a hasmenéses megbetegedés — a vérhas, valamint a vírusos májgyulladás-, amelyek könnyen terjednek, különösen a gyermekkollektívákban. A rossz víz, a megromlott tej és élelmiszer szerepet játszik a hastífusz, a fertőző májgyulladás és egy sor más hasmenéses megbetegedés átvitelében. Ezért fontos például, hogy csak olyan táborhelyet válasszunk a természetben, ahol tiszta ivóvíz és illemhelyek, zuhanyozók vannak. Veszélyes piszkos patakokban, öntözöcsatornákban fürödni és ismeretlen forrásokból származó vizet inni. Ezek a gyakran rágcsálók ürülékével szenynyezett vizek további betegségeket vihetnek át az emberre, mint például a tularémia stb. Az élelmiszer is veszélyes lehet a nyári időszakban, főleg a füstölt áru. a húskészítmények, továbbá a tojás, a tojásból készült áru (például a majonézes készítmények). A gyártási technológia be nem tartása esetén a fagylalt is terjeszthet betegséget. Az élelmiszerek által okozott betegségek közül leggyakoribbak a hasmenéses megbetegedések, a szalmonellafertőzés. Figyelnünk kell az otthon készített vagy üzletben vásárolt konzerveket is, s ha észrevesszük, hogy változtak valamiképpen, nem szabad őket elfogyasztani. Ezek is ételmérgezést okozhatnak ugyanis. A gyümölcsöt és zöldséget csak alaposan megmosva fogyasszuk! Strandoláskor, különösen a gyerekeknél, gyakran fordul elő kötöhártya-gyulladás, fülgyulladás, bőrmegbetegedés. Ezek nem mindig fertőzések következményei, némelyik érzékenyebb gyereknél a túlságosan hosszú ideig való vízben tartózkodástól jelentkezhetnek. A víz nagy klórtartalma, amelyet fertőtlenítésre használnak, kedvezőtlenül hathat némely egyénre. A fertőzés megelőzése érdekében a medencéket kerülniük kell azoknak, akiknek bőrén kiütések vannak, gennyes, nyílt sebük, aranyerük van stb. A természetben való tartózkodásnál fennáll a kullancsveszély is. A kullancsot mindig óvatosan el kell távolítani. Megjegyezzük még, hogy nem mindegyik kullancs terjeszt fertőző betegségeket. E rövid cikk keretében nem lehetséges mindazokat a tényezőket felsorolni, amelyek a nyári üdülések időszakában fertőző betegségeket okozhatnak. A megelőzésben a legfontosabb az, hogy akárcsak egész évben, a nyári hónapokban is szigorúan tartsuk be a személyi higiénia alapvető szabályait, és csak olyan helyen üdüljünk, ahol megfelelő az étkezés és a szállás színvonala. Csak így kerülhetjük el a fölösleges problémákat, amit a betegség okoz, és így térhetünk vissza újult erővel, tele élményekkel a munkahelyünkre, gyerekünk pedig az iskolába. Dr. ALENA VÉGHOVÁ Kihez forduljunk? F. E. M. ga beik óvói olvasónk azt kérdezi, hogy kihez fordulhat akkor, ha a felülvizsgáló orvos már nem ismeri el munkaképtelennek, és munkára írja ki. Továbbá azt kérdezi, hogy miből számítják ki a táppénzt, és ezt milyen napokra kapja. Az ideiglenes munkaképtelenséget a kezelő (vagy szak-) orvos és mint tanácsadó szerv, az orvosi felülvizsgáló bizottság (LPK), a felülvizsgáló orvos állapítja meg, és hoszszabbítja meg. Ha ezek nem ismerik el továbbra is munkaképtelennek, akkor a döntésük felülvizsgálatát kérheti az egészségügyi intézet vezetőjétől (az igazgatótól). Amennyiben műtét utáni tartós munkaképtelenségről lenne szó, akkor hat hónap elteltével, de legkésőbb egy év után az orvos indítványozhatja a rokkantsági eljárás megindítását, amely esetben a szociális biztosítási előírások alapján létesített bizottság, amely a jnb mellett működik, van hivatva a rokkantság megállapítására. A munkaképtelenség idejére a táppénzt a dolgozó átlagkeresetéből számítják ki, amit az előző naptári évben ért el. Az előző naptári évben elért keresetéből leszámítják az adót s az így kiszámított napi tiszta átlagkereset képezi a táppénz alapját amely ennek 90 százalékát teszi ki, és csak a munkanapokra jár. A táppénz kiszámításának helyességét a munkaadója munkabérosztályán ellenőrizheti, ahol ezek az adatok a személyi lapján fel vannak tüntetve. Dr. BERTHA GÉZA
