Nő, 1987 (36. évfolyam, 1-52. szám)

1987-01-12 / 3. szám

Óvodások kis és nagy diákok nagysze­rű élményt vidám órákat jelent© szórako­zása alkalmanként az álarcosbál. Mennyi keszulocJés, sejtelmes p ' anat. bizalmas suttogás kíséri az előkészületeket — és persze főleg töprengés: milyen öltözék­ben leszek a legszebb, a legérdekesebb, melyikben nem ismernek fel az osztály­társak, barátok, ismerősök. Jő dolog, hogy az iskolák, óvodák, piontrklubok már egyre gyakrabban rendezik meg. han­gulatos farsangi órákat szerezve vele ta­nulónak, pedagógusnak, szülőnek is. No. meg persze egy kis gondot, fejtörést. Szinte minden városban akad jelmezko!­­csonzö, ahol nem nagy összegért be lehet szerezni a karneváli öltözéket. De nem ez az igazi! Hanem az. ha — ugyancsak filléres tételekből — rongyzsákból, szala­gokból, papírból, pamutból, miegymásból, magunk tervezzük és kreáljuk meg a bo­hóc, a matróz, a kalóz, a szakács, Hófe­hérke. Piroska, a katicabogár, a róka, a vasorrú bába. a kéményseprő ruháját meg egyéb ötletes, vidám kacabajkát, amely­ben illegni-bíllegni, táncolni, hancúrozni és igen jókat kacagni is lehet

Next

/
Thumbnails
Contents