Nő, 1987 (36. évfolyam, 1-52. szám)

1987-06-30 / 27. szám

Fotó: Könözsi István CSALÁDIKOR őjárás és közérzetünk Csaknem minden tizedik ember érzékeny az időjárásváltozásokra Az időjárásra való érzékenység nem a képzelt betegek kitalációja: a statisztikák rendre bizonyítják, hogy az időjárás gyors változásainak valóban van hatása az ember egészségi állapotára. Azonban, mig körülbe­lül minden második ember azt hiszi, hogy az időjárás hatással van az egészségre, valójá­ban nálunk csak minden tizedik érzékeny rá. Fájásokra vagy alacsonyabb teljesítőképes­ségre elsősorban olyankor panaszkodnak so­kan, amikor a verőfényt esőfelhők takarják el, és rossz közérzetüket, nehézségeiket az idő­járás számlájára írják. Bár az időjárásnak az ember egészségére gyakorolt hatását már a régmúltban is meg­figyelték — i. e. 400-ban Hippokratesz. az ógörögök hires orvosa már figyelmeztetett rá —, tudományosan azonban csak az elmúlt tizenöt évben tudjuk értékelni, mégpedig a számítástechnika jóvoltából. A klinikákon ke­zelt betegségek lefolyásának, a balesetek statisztikáinak és az atmoszférában bekövet­kezett óránkénti változások kiértékelésének az egybevetése bizonyítja, hogy az emberi szervezetben bekövetkezett negatív változá­sok megnövekedett száma és a légköri vi­szonyok között összefüggés van. A járművezetőknél is Sok, kórházban fekvő betegnél nagyjából ugyanabban az időben újra és újra alvásza­varok jelentkeznek. Főleg a szívműködés elégtelenségeivel és a vegetatív idegrend­szer labilitásával küszködő betegekre hat az időjárás kellemetlenül. Elsősorban az éjszaka érkező és a hideg frontok vannak negatív hatással a szervezet­re. Hirtelen — és főleg a hidegre forduló — időjárásváltozás után megugrik az infarktu­sok száma, mégpedig gyakran éppen az éjszakai nyugalom óráiban. Veszélyesek az időjárás változásai továbbá a magas vérnyo­másra, a koszorúér elmeszesedésével bete­geskedők számára is. Megbízható statiszti­kák szerint a légcsőasztma-rohamok is füg­genek az időjárástól. Meleg, szubtrópikus időjárás után következő hideg frontok, ame­lyek általában magas légnyomással járnak együtt, kifejezetten megnövelik az asztmati­kus rohamok számát. De nemcsak a kórházi betegeknél, hanem a járművezetőknél is hasonló statisztikai ösz­­szefüggések figyelhetők meg. Nemrégiben az NSZK egyik kutatóintézetében átvizsgál­ták az utóbbi években Saarbrückenben tör­tént balesetek statisztikáit. Pontosan 18 302 esetet. Bár a kutatók az időjárás olyan jelen­ségeinek, mint a havazás, a fagy, a kőd következményeit kizárták, mégis bebizonyo­sodott, hogy az időjárás hirtelen megváltozá­sakor a közlekedési balesetek száma 10 %­­kai is megnövekedett. Mindezekből az adatokból csak az követ­keztethető ki, hogy az atmoszféra zavarai hatással vannak a testi és a lelki egészségre, de — mint már említettük, — csak minden tizedik embernél. Előzetes reakciók Az a szervezet, amely valóban érzékeny az időjárásra, a légkör változásaira már előbb reagál, mint ahogy a klasszikus meteoroló­giai tényezők, a hőmérséklet, a páratartalom, a légnyomás az atmoszféra alsó rétegeiben megváltoznak. Például a légnyomássüllye­dés. amely a Lamanche-csatorna fölül körül­belül 24 óra alatt tolódik át a Rómától nyugatra fekvő térségbe. Frankfurt környé­kén fejfájást, gyöngeséget okoz az érzékeny embereknél, valamint zavarokat az alvásban és az összpontosítás képességében, sőt, nö­veli a vérkeringési zavarok és az infarktusok számát. Mindennek az okozója a meleg ten­geri levegő áramlása, amely a földszinti leve­­görétegek fölött, néhány ezer méter magas­ságban mozgásban van. Ha a szép időt jellemző felhők a nap folyamán eltűnnek, és az ég nehéz esőfelhőkkel borul be, az érzé­keny embereket szédülés, fejfájás gyötri, ala­csonyabb lesz az összpontosítási képessé­gük és ingerültek. Csökken a teljesítőképes­ségük és a reagálásuk gyorsasága, ugyanek­kor növekszik a közlekedési és az üzemi balesetek száma. Ilyenkor kezdenek égetni a sebhelyek és a forradások és növekszenek a reumatikus fájásokra való panaszok is. Ami­kor végül teljesen beborul és a gyenge szitá­­lást kitartó esőzés váltja föl, megnövekszik a trombózisra, az embóliára és a szívinfarktus­ra való hajlam. Az alacsony légnyomású terület elvonulásával a koszorúér-megbete­gedésekben, a kólikávai és az asztmával küzdők állapota súlyosbodik. A panaszok elmúlnak, amint a légköri zavarok elvonul­nak, és kiegyenlített időjárású napok köszön­tének be magas légnyomással. Kisebbfajta stresszhatás Az időjárás változásait az ember az érzék­szerveivel követi, a szemével, a fülével, az orrával, a nyelvével és a bőrével. A szervezet­nek ezek az érzékelői jegyzik a biotropikus ingereket, mint a hőmérséklet, a levegő ned­vességtartalmának vagy a nap sugárzásának a változásait. Mint minden felsöbbrendü élőlény, az em­ber is szervezete kiegyenlített állapotának a tartására törekszik. Ez egyrészt arra kénysze­ríti a testet, hogy reagáljon a klíma különbö­ző hatásaira, másrészt, hogy a környezet változásaihoz, az új környezethez alkalmaz­kodjon. Az emberi szervezetnek ezt a képes­ségét homeosztázisnak nevezzük. Ha a szer­vezet már nem képes arra, hogy az egyensú­lyi állapotát megtartsa, akkor kezdi érezni ún. az időjárást, és reagál a környezet inge­reire. Az egészséges embert szorongás gyöt­ri, a beteg ember állapotában hirtelen rosz­­szabbodás állhat be. Az atmoszférában végbemenő folyamatok kisebbfajta sztresszhatást válthatnak ki egyesekből, hasonlóan, mint pl. szorult hely­zet okozhatja a vérnyomás ingadozását, vagy ahogy gyomorfájást okozhat a megszokott munkahelytől való megválás stb. Az orvos­meteorológusok elsősorban a nap sugárzá­sában és a látható fényben is jelenlévő ultravörös és ibolyántúli sugarak hatására figyelmeztetnek, amelyek természetes körül­mények között mindig együttesen jelentkez­nek, de különböző arányban és intenzitással. A fényingerek főleg erős kontrasztok mellett hatnak serkentőleg a központi idegrendszer­re s így az egész szervezet állapotára. Az ibolyántúli sugaraknak is — annak ellenére, hogy a napsugárzás intenzitásában csak na­gyon kicsi szerepük van — a szervezetre jóval nagyobb a hatásuk annál, hogy bőrün­ket lebarnítják. Kémiai hatások A légkör szilárd, cseppfolyós és gáznemü anyagok keverékéből áll. A tenger levegőjét még jód - és sótartalom is gazdagítja, a hegyi levegő összetételét az oxigén nyomásválto­zásai határozzák meg jellegzetesen. Városi környezetben, ahol csekély a légmozgás, nagyobb a levegőben a mérgező anyagok aránya, amelyek hatásukkal ráadásul egy­mást is erősítik. Az így megterhelt környezet­ben növekszik az egészségkárosodás veszé­lye elsősorban a betegek, az öregek és a gyerekek esetében. Minden időjárásváltozásnál nagy szerepe van a levegő páratartalmának is. A magas nedvességtartalom gátolja a test hőleadását. A trópusokon, ahol a levegő igen párás, és az emberi test csak mérsékelten hütheti magát izzadással. nagy segítség a ventillátor. Ha­sonló a szél hatása is. B. A. (nőm)

Next

/
Thumbnails
Contents