Nő, 1987 (36. évfolyam, 1-52. szám)
1987-06-30 / 27. szám
Fotó: Könözsi István CSALÁDIKOR őjárás és közérzetünk Csaknem minden tizedik ember érzékeny az időjárásváltozásokra Az időjárásra való érzékenység nem a képzelt betegek kitalációja: a statisztikák rendre bizonyítják, hogy az időjárás gyors változásainak valóban van hatása az ember egészségi állapotára. Azonban, mig körülbelül minden második ember azt hiszi, hogy az időjárás hatással van az egészségre, valójában nálunk csak minden tizedik érzékeny rá. Fájásokra vagy alacsonyabb teljesítőképességre elsősorban olyankor panaszkodnak sokan, amikor a verőfényt esőfelhők takarják el, és rossz közérzetüket, nehézségeiket az időjárás számlájára írják. Bár az időjárásnak az ember egészségére gyakorolt hatását már a régmúltban is megfigyelték — i. e. 400-ban Hippokratesz. az ógörögök hires orvosa már figyelmeztetett rá —, tudományosan azonban csak az elmúlt tizenöt évben tudjuk értékelni, mégpedig a számítástechnika jóvoltából. A klinikákon kezelt betegségek lefolyásának, a balesetek statisztikáinak és az atmoszférában bekövetkezett óránkénti változások kiértékelésének az egybevetése bizonyítja, hogy az emberi szervezetben bekövetkezett negatív változások megnövekedett száma és a légköri viszonyok között összefüggés van. A járművezetőknél is Sok, kórházban fekvő betegnél nagyjából ugyanabban az időben újra és újra alvászavarok jelentkeznek. Főleg a szívműködés elégtelenségeivel és a vegetatív idegrendszer labilitásával küszködő betegekre hat az időjárás kellemetlenül. Elsősorban az éjszaka érkező és a hideg frontok vannak negatív hatással a szervezetre. Hirtelen — és főleg a hidegre forduló — időjárásváltozás után megugrik az infarktusok száma, mégpedig gyakran éppen az éjszakai nyugalom óráiban. Veszélyesek az időjárás változásai továbbá a magas vérnyomásra, a koszorúér elmeszesedésével betegeskedők számára is. Megbízható statisztikák szerint a légcsőasztma-rohamok is függenek az időjárástól. Meleg, szubtrópikus időjárás után következő hideg frontok, amelyek általában magas légnyomással járnak együtt, kifejezetten megnövelik az asztmatikus rohamok számát. De nemcsak a kórházi betegeknél, hanem a járművezetőknél is hasonló statisztikai öszszefüggések figyelhetők meg. Nemrégiben az NSZK egyik kutatóintézetében átvizsgálták az utóbbi években Saarbrückenben történt balesetek statisztikáit. Pontosan 18 302 esetet. Bár a kutatók az időjárás olyan jelenségeinek, mint a havazás, a fagy, a kőd következményeit kizárták, mégis bebizonyosodott, hogy az időjárás hirtelen megváltozásakor a közlekedési balesetek száma 10 %kai is megnövekedett. Mindezekből az adatokból csak az következtethető ki, hogy az atmoszféra zavarai hatással vannak a testi és a lelki egészségre, de — mint már említettük, — csak minden tizedik embernél. Előzetes reakciók Az a szervezet, amely valóban érzékeny az időjárásra, a légkör változásaira már előbb reagál, mint ahogy a klasszikus meteorológiai tényezők, a hőmérséklet, a páratartalom, a légnyomás az atmoszféra alsó rétegeiben megváltoznak. Például a légnyomássüllyedés. amely a Lamanche-csatorna fölül körülbelül 24 óra alatt tolódik át a Rómától nyugatra fekvő térségbe. Frankfurt környékén fejfájást, gyöngeséget okoz az érzékeny embereknél, valamint zavarokat az alvásban és az összpontosítás képességében, sőt, növeli a vérkeringési zavarok és az infarktusok számát. Mindennek az okozója a meleg tengeri levegő áramlása, amely a földszinti levegörétegek fölött, néhány ezer méter magasságban mozgásban van. Ha a szép időt jellemző felhők a nap folyamán eltűnnek, és az ég nehéz esőfelhőkkel borul be, az érzékeny embereket szédülés, fejfájás gyötri, alacsonyabb lesz az összpontosítási képességük és ingerültek. Csökken a teljesítőképességük és a reagálásuk gyorsasága, ugyanekkor növekszik a közlekedési és az üzemi balesetek száma. Ilyenkor kezdenek égetni a sebhelyek és a forradások és növekszenek a reumatikus fájásokra való panaszok is. Amikor végül teljesen beborul és a gyenge szitálást kitartó esőzés váltja föl, megnövekszik a trombózisra, az embóliára és a szívinfarktusra való hajlam. Az alacsony légnyomású terület elvonulásával a koszorúér-megbetegedésekben, a kólikávai és az asztmával küzdők állapota súlyosbodik. A panaszok elmúlnak, amint a légköri zavarok elvonulnak, és kiegyenlített időjárású napok köszöntének be magas légnyomással. Kisebbfajta stresszhatás Az időjárás változásait az ember az érzékszerveivel követi, a szemével, a fülével, az orrával, a nyelvével és a bőrével. A szervezetnek ezek az érzékelői jegyzik a biotropikus ingereket, mint a hőmérséklet, a levegő nedvességtartalmának vagy a nap sugárzásának a változásait. Mint minden felsöbbrendü élőlény, az ember is szervezete kiegyenlített állapotának a tartására törekszik. Ez egyrészt arra kényszeríti a testet, hogy reagáljon a klíma különböző hatásaira, másrészt, hogy a környezet változásaihoz, az új környezethez alkalmazkodjon. Az emberi szervezetnek ezt a képességét homeosztázisnak nevezzük. Ha a szervezet már nem képes arra, hogy az egyensúlyi állapotát megtartsa, akkor kezdi érezni ún. az időjárást, és reagál a környezet ingereire. Az egészséges embert szorongás gyötri, a beteg ember állapotában hirtelen roszszabbodás állhat be. Az atmoszférában végbemenő folyamatok kisebbfajta sztresszhatást válthatnak ki egyesekből, hasonlóan, mint pl. szorult helyzet okozhatja a vérnyomás ingadozását, vagy ahogy gyomorfájást okozhat a megszokott munkahelytől való megválás stb. Az orvosmeteorológusok elsősorban a nap sugárzásában és a látható fényben is jelenlévő ultravörös és ibolyántúli sugarak hatására figyelmeztetnek, amelyek természetes körülmények között mindig együttesen jelentkeznek, de különböző arányban és intenzitással. A fényingerek főleg erős kontrasztok mellett hatnak serkentőleg a központi idegrendszerre s így az egész szervezet állapotára. Az ibolyántúli sugaraknak is — annak ellenére, hogy a napsugárzás intenzitásában csak nagyon kicsi szerepük van — a szervezetre jóval nagyobb a hatásuk annál, hogy bőrünket lebarnítják. Kémiai hatások A légkör szilárd, cseppfolyós és gáznemü anyagok keverékéből áll. A tenger levegőjét még jód - és sótartalom is gazdagítja, a hegyi levegő összetételét az oxigén nyomásváltozásai határozzák meg jellegzetesen. Városi környezetben, ahol csekély a légmozgás, nagyobb a levegőben a mérgező anyagok aránya, amelyek hatásukkal ráadásul egymást is erősítik. Az így megterhelt környezetben növekszik az egészségkárosodás veszélye elsősorban a betegek, az öregek és a gyerekek esetében. Minden időjárásváltozásnál nagy szerepe van a levegő páratartalmának is. A magas nedvességtartalom gátolja a test hőleadását. A trópusokon, ahol a levegő igen párás, és az emberi test csak mérsékelten hütheti magát izzadással. nagy segítség a ventillátor. Hasonló a szél hatása is. B. A. (nőm)
