Nő, 1987 (36. évfolyam, 1-52. szám)

1987-06-30 / 27. szám

Új formát választott munkához a Szlovák Nőszövetség Központi Bizottsá­gának mezőgazdasági szakbizottsága. Ülését a hagyománytól eltérően nem a fővárosban tartotta, hanem a Dunaszerdahelyi (Dun. Streda) járás Csilizköz szövetkezetében Gsilizradványon (Cil. Radvan). Hogy miért éppen ezt a szövetkezetét választotta? Mert itt a gyakorlatban megvalósítva láthatják azt, amiről az ülésen tanácskoznak. A Csilizköz szövetkezet, amely hat falu határát öleli fel, a lehetőségekhez mérten a legjobb feltételeket teremti meg 317 nődolgozója számára. Hangsúlyozom, a lehetőségekhez mérten, mert ennek elle­nére a mezőgazdaságban dolgozó nők munkafeltételei még mindig nehezek és könnyítésükre a közeljövőben sincsenek reménykeltő kilátások. Ezt nagyon ob­­jektívan szögezte le megnyitó beszédében Halász János mérnök, a szövetkezet el­nöke is: „Hu egy falusi összejövetelen végignézünk a jelenlevőkön, meglátjuk rajtuk, kik dolgoznak a mezőgazdaság­ban. A nap, a szél. az eső napról napra rajtuk hagyja nyomait. Megviseli őket a munka, amelyet a szabad ég alatt — vagy akár az üvegházban, fóliasátorban — vé­geznek. Még ha mindent megteszünk is érdekükben, nem tudjuk megadni nekik, amit megérdemelnének, nem tudunk köny­­nyiteni helyzetükön. ” Ebben a szövetkezetben a vezetők igyekeznek* megtenni, amit lehet, de Szlovákiában vannak még mezőgazdasá­gi üzemek — és ezt a szakbizottsági tagok is igazolták —, ahol még nem természe­tes szükségszerűség a szociális helyiség és ennek használata, az üzemi ebéd, a mun­karuha, a szociális juttatások sokfélesége és így tovább. Ebben a szövetkezetben már nagyon régen elfelejtették, milyen volt a sáros, rendezetlen gazdasági udvar, az istállókat magasra nőtt fák, virágá­gyak, simára kaszált fű övezi. Az első benyomás kellemes, a betonúton még a szakadó esőben sem sározódik be a cipő. Az istállók mellett a dolgozóknak van helyük átöltözésre, lemosakodásra, meg­­pihenésre. A fejés, az etetés gépesített, de: a 25 literes tejeskannákat kézzel kell emelgetni az asszonyoknak! Vannak már ugyan tolókocsik, de ezekre fel-le kell rakni a kannákat és emelgetés nélkül ez nem megy. A cipekedéssel van probléma a kerté­szetben is. Tizenöt kiló árut raknak egy ládába. De ehhez még hozzá jön a láda súlya is. Ennyi súlyt egyszer-egyszer ki lehetne még bírni, de naponta hányszor kell megemelni az ilyen tizenöt plusz 2—3 kilós ládákat?! S ezen jelenleg nem tud könnyíteni a szövetkezet. Néhány évvel ezelőtt még azt mond­tuk, a kertészetben könnyebb a nőknek. Akkor ezt az asszonyok által gyakran végzett ugyancsak nehéz munkához — lapátoláshoz, trágyaszóráshoz stb. — ha­sonlítottuk. Ezek a munkák ma már gépesítettek, de a kertészetben alig akad használható gép. Pontosabban: a kerté­szetben megtalálható mindaz, ami az országban megvásárolható, de annyi az csupán, mint tengerben a csepp. Marad hát a kézi munka és az idényjelleg, ami azt jelenti, hogy ha érik a termés, hajnal­ban kell munkába állni és napnyugtakor még a mezőn lenni Az ilyen munka pedig a fiatalokat nem vonzza. Annak ellenére sem, hogy a szövetkezet vezető­sége igyekszik a kedvükben járni: van szövetkezeti bölcsőde és óvoda, az iskola konyháját is ellátják friss zöldséggel, évente 16 lakást építenek (eddig már van 55 szövetkezeti lakásuk), térítés- és ka­matmentes kölcsönnel segítik a családi házat építőket, csakhogy jól érezzék ma­gukat a fiatalok. Mégis félő. hogy mindez kevés. Aggódnak a középkorúak és nyug­díjkor felé közeledő kertészeti dolgozók — elnézve őket csak néhány húsz év körüli akadt közöttük —, akiknek már ez a munka megmarad, de gyermekeiket óvják tőle. Mert azért ennek a nehéz munkának megmutatkoznak a következ­ményei. ha nem is mondhatjuk ki egyér­telműen, tény, hogy amíg szövetkezeti méretben a munkaképtelenek százaléka tavaly 4.3 volt. a kertészeti dolgozóknál ez 5.7-re emelkedett. S még az sem lehet enyhítő körülmény, hogy a kertészetben dolgozók munkája jól fizetett, osztalék­kal együtt átlagosan megkapják a havi háromezret. A Csilizköz szövetkezet nemcsak a Csallóközben, hanem országos viszony­latban is az elsők közé tartozik. Ez első­sorban a termelési eredményekre vonat­kozik. búzából például 6,8 tonnás átlagos hektárhozamot érnek el, egy tehén évi átlagos tejhozama meghaladja az 5 100 litert. De az elsők között vannak a dolgo­zókról való gondoskodásban is. Megbe­csülik azt, aki erejével, tudásával hozzá­járul a közös gyarapításához, és arról sem feledkeznek meg. aki már belefáradt a munkába és megérdemelt pihenését tölti. Az alacsony nyugdíjjal rendelkezőknek évente 300—400 ezer korona nyugdíjki­egészítést adnak, hiszen éppen ők azok. akik lerakták a szövetkezet alapjait, akik a legnehezebb években törekedtek arra, hogy utódaiknak könnyebb legyen. A mezőgazdasági szakbizottság tagjai nagyra értékelték a látottakat, hallotta­kat, levonva a tanulságot: ami lehetséges az egyik helyen, nem szabad, hogy lehe­tetlen legyen a másikon. A mezőgazda­ságban dolgozó nők munkájának könnyí­téséért még nagyon sokat kell tenni. Táncos Tibornak, a szövetkezet pártelnö­kének szavaival élve: „A vezetőknek a nőkre nemcsak úgy kell tekinteni, mint munkaerőre. Elsősorban az anyát kell lát­ni bennük, akik felelősek a következő nemzedékért. Nem elég tehát nekik bölcső­dét. óvodát biztosítani, hogy minél előbb munkába álljanak. Úgy kell a munkáju­kat megszervezni és olyan feltételeket te­remteni. amely kielégíti ugyan önmegvaló­sítási igényüket, de mellette teljes mérték­ben eleget tudnak tenni anyai, feleségi kötelességüknek is. S ezen a téren még nekünk is van behoznivalónk.” Vagyis: még a legjobbak sem lehetnek elég jók. A mezőgazdaságban dolgozó nők munka- és életfeltételeinek javítása ugyanis tartós feladat. Teljesítését meggyorsíthatná a tudomány és technika vívmányainak ru­galmasabb gyakorlati alkalmazása; és ez már nemcsak helyi, hanem társadalmi érdek is. H. ZSEBIK SAROLTA Fotó: P. Záhradník Gustáv Husák köztársasági elnök fogadta Luke Mwa­­nanshikut, a Zambiai Köztársaság külügyminiszterét aki hivatalos látogatáson tartózkodott hazánkban. A sokoldalú együttműködés fejlesztéséről tárgyaltak Felerősödtek a dél­­koreai kormányel­lenes tüntetések, 19 városban voltak megmozdulások. Követelték Kim De Dzsung ellenzéki ve­zető szabadon bo­­csájtását és Csoun Tu Hvan elnök le­mondását A rend­őrség több mint hat­ezer tüntetőt tartóz­tatott le A Vajáni (Vojany) Jövő Efsz már negyedik éve elsőként kezdte meg a korai burgonya értékesítését Kelet-Szlovákiában. A szövetkezeti tagokon kívül 300 idénymunkás is segít a betakarításban A CSTK felvételei

Next

/
Thumbnails
Contents