Nő, 1987 (36. évfolyam, 1-52. szám)
1987-06-09 / 24. szám
Vnor*±j „Közönség” Lussan elsötétedik a nézőtér. A lámpák fénye már csak a zenekart világítja meg. Belép a karmester, és felcsendülnek az első taktusuk. Lélegzetvisszafojtva figyelek, követem a karmester minden mozdulatát. Elbűvöl a zene. Elbűvöl és megnyugtat. Ez kell az én túlhajtott idegeimnek — gondolom és lehunyom a szemem, hogy átadhassam magam a zene élvezetének. A ..Cigánybáró" c. Strauss operett■ előjátékát hallom, úgy érzem, most megszűnt körülöttem a világ, minden gondjával-bajával és az egész rohanó élet. Egv kis boldogságot érzek és álmodozom, de nem sokáig. A második szomszédom vitat meg valamit a mellette iilö liölggvel. aki talán a felesége. Rájuk nézek, és nuír mondanám is, hogy csend legyen, de meggondolom. Nem akarom hogy megsértődjenek, hiszen akár a szüleim is lehelnének. Elkönyvelem hát magamban, hogy biztosan a karmester Alfred Eschné vezénylési technikáját vitatják meg. vagy talán hangosan számolják, hány tagú a Szlovák Filharmónia Nem fogok rájuk figyelni — ismételgetem magamban, és egy időre sikerül is. Most lép a színpadra Leblanc Győző frakkban, délcegen, mint a mesebeli hercegek. Gyönyörű tenorjával elbűvöli a közönséget. Áriáját tapsvihar követi. Szinte magával ragadja a közönséget abba a mesés, csodálatos álom világba, amelyről énekel. Én azonban humar visszapoltyanok a földre. Szomszédom, akivel lut az utcán találkoztam volna, tiszteletreméltó úriembernek nézem. most a vacsorája maradékát igyekszik eltávolítani a fogai közül, legalábbis én így gondolom, mert hangos cccö-ket hallat. Csendesen tűröm, pedig a huszadik ccö után már az osztrák énekesnő és a magyar Leblanc Győző duettje sem tud elbűvölni, idegeim táncot járnak. Mire elhangzanak a záróakkordok, teljesen kikészülök. Már az ágyamban feküdtem, amikor kissé megnyugodva ez jutott eszembe: Ez a Leháresl több tiszteletet is megérdemelt volna. Legalább is egyesektől.. . P. Répás Ágnes A könyvért Vályogfalú falusi házban nőttem fel Disznóól. dohányszárító, kis veteményeskerl tartozott hozzá, miiulig akadt valami tennivaló az udvarban, a ház körül. Fát kellett fűrészelni, és apám csakhamar rájött, hogy kettesben jobban menne a „hegedülés" és nyomban meg is kérdezte anyámtól, hol vagyok. — Olvas a szobában — volt a válasz. — Az más, csak hadd olvasson — felelte. Máskor anyámnak volt szüksége a segítségemre az ágyások gvomláldsánál, vagy a kertásásnál, bevásárlásiul/, de nyugton hagyott. tisztelte, hogy művelődöm. És én olvastam rendületlenül, nappal és éjjel, sokszor kivilágos kivirradtig. mit sem törődve a szülői dorgálásokkal, iskolába menet és onnan jövet az utcán, a tányér mellett, és igen. még ott is. mert az újságpapír is nyomtatott betű. . . Olvastam kora gyermekkoromtól össze-vissza mindenfélét, ami a kezem ügyébe került, és ez nem maradhatott következmények nélkül. A túlzott szülői pátyölgalás miatt például nem tanultam meg falat vakolni, tyúkot ültetni és miegymást. Másfelől az odaadó, de egyoldalú betűfalás ellenére óriási fehér foltok maradlak műveltségemben. amit ezidáig sikerüli ügyesen eltitkolnom. Remélem, köztünk marad Gyermekkoromban a könyv az értékek hierarchiájában valahol a pirttmis csúcsán trónolt és nem egy intézmény — a könyvtáraktól kezdve a vegyesboltokon át egészen az iskoláig — gondoskodott arról, hogy mindenkinek hozzáférhető legyen. És mi csúcskénr is tiszteltük a könyveket. Olvastuk őket. Ma a könyv más értékeknek adta át a helyét a piramis tetején. Itt a tévé, a komputer, a videó meg a többi, de nem ez a rossz. Hanem az. hogy nincs a könyveknek vonzereje. legfeljebb a vértől vagy a giccslől csöpögő limonádéknak, fantasztikus regényeknek. Hiányzik a szakmai irányítás, akárcsak az én diákkoromban. De nem lesz-e késő, ha a mai tinédzserek csak évek múltán jönnek rá. hogy milyen is a jó könyv? Vondák Ágnes Idill a vonaton Ülök a kupéban. Átlátok az ajtó üvegén, szemben a másik kupéban egy 15 év körüli csini ül. türelmetlenül néz ki a peronra. Piros blúz. farmer az öltözéke. Élénk szeme, piros szája kehi fel az arra átjáró legény kék érdeklődését. Ö azonban mit sem törődik velük, teljesen el van foglalva a figyeléssel Most felcsillan a szeme: megjött! Int. s az ifjú sietve érkezik. Ö is farmeres, nyilván szolidaritásból Alig serkedő bajusza iparkodik idősebbé, férfiasabbá lenni, amit a csini szemmel láthatólag méltányol is. A diáktáskák egy leiulülertel a csomagtartóra kerülnek, és az édes kettest mi sem gátolja a közeledésben. No. nem is sokáig tétováznak. Egymás kezét simogatják, farkasszemet néznek, közben igen fontos dolgokról beszélnek. De úgy látszik, ez nem elégíti ki őket. A kislány elszánja magát, és szaporán megcsókolja a legénykét. (Ha ezt az édesanyja látná, biztosan büszke lenne a lányára.) Természetesen a legényke serh marad tétlen. És ez szépen folytatódik tovább. Bámész közönségük is akad Úgy látszik, a kislány veszi észre hamarabb, figyelmezteti is a partnerét. aki erre villámló tekinteteket szór a feje sóválókra, s borzolódó bajusza is elárulja, hogy minden „káros" tekintettől óvja imádottját. Nem így a kislány: tovább is heviilten bájos, és nem zavartatja magát. Látszik, hog)’ már van némi gyakorlata, s az enyelgés neki mindent megér. Ő biztosan nem mondja — mint az egykori király —. hogy utána a vízözön. Mert a vízözön káros, s az enyetgésnek is hamarosan véget vetne. Ha a vízözön nem is jön, de a kalauz az igen, s ez talán még annál is rosszabb. . . Szabó Zoltán Edward John Phelps mondását rejtvényünk fő soraiban fejthetik meg. Készítette: K. Gy. 19. számunk rejtvényének helyes megfejtése: Az emberek arra születtek, hogy értsék egymást és szeressék. Sorsolással könyvet nyert: Ádám Attiláné, Rimaszombat (Rim. Sobota), Tánczos Anna, Dunaszerdahely (Dun. Streda), Procházka Anna Érsekújvár {Nővé Zámky), Máté István, Gice (Hucín), Lukács Ilona, Panyidaróc (Pan. Dravce). (nő3) Megszün- , tetí a kapcsolatát valakivel A mondás Érzékszerv Len fésülésére haszn. Repülő állat elkerqetése > Ijedten mozdul Fertőtlenítő szer A kereske delem istene a római mitológiában > * Mutatószó ▼ ▼ eszi«« Koraiul ▼ Északi ill. déli szélességi kör Női név Női név Az Uránusz egyik hokija 1. része ‘»A ▼ ▼ ▼ N C Egymás JÜáS__ Ájultat magához térit ► Latin ügy, doloq Halászzsineg ► } Grendel L könyve Van bátorsága kimenni ► ▼ ' T Ez után csak édes jöhet Zamat ► Az egyik irány Régi ürmérték Rőtvad ► Angol sakkozó ► ▼ Járunk rajta Francia zeneszerző (Coppélia) Idegesít, kimerít, id. szóval Szlov. maqyar költő ► * ▼ Kölesben van ► ▼ A megnevezett sze mélyre ... you. köszönöm. ► Jelentés tétel, kihallgatás Magasabb helyre juttatni Félrevezet .ámít A mondás ▼ angolul Gála egyn. betűi ► iKróm Ivegyjele A mondás 3. része Az egyik szülő Bizony Nikkel vegyjele ► Nagyon ritkán Nemesgáz ► ▼ Kórházak jelölése ► [► ▼ Vonat W-fele ► ▼ Szeszély. rigolya ► Orosz festő Mozgó, elmozdítható, idegen szóval ► ▼ Törvényszerűség. W Bács Cecília ► Van betűi Vasútállomás ► Kiütés ökölvívásban I Magyar festő (Viimosj ► ▼ ▼ Kiejtett betű Keleti világtáj Római öt * Magyar király (Szerbia uralkodó£l-----t I nemz. jele Finnugor nép a SZU-ban ▼ ►
