Nő, 1987 (36. évfolyam, 1-52. szám)
1987-06-09 / 24. szám
CSALÁDIKOR A szívinfarktus ma világbetegség. Nálunk is mind nagyobb teret hódít, több ember esik áldozatául. Pedig elkerülhető lenne, ha . .. Ha tudnánk életmódunkon változtatni. Mert minél jobban élünk, annál rosszabb dolga van szívünknek. Erre utalnak a különböző tapasztalatok, felmérések is, amelyeket külföldi sajtóból szedtünk össze. Az UNESCO felmérése szerint, aki naponta 20 cigarettát elszív, azt 20-szor jobban veszélyezteti az infarktus, mint a nem dohányzót. A nikotin ugyanis gyorsabb működésre kényszeríti a szívet, ezáltal több oxigénre van szüksége, gyorsul a vérkeringés, sűrűsödik a vér és ez gátolja az oxigénáramlást. A nikotin rongálja az ereket is. A súlytöbblet is egyike az infarktus előidéző tényezőknek. Közép-Európában minden második embernek súlytöbblete van. Ez nem is csoda, hiszen amíg 1946-ban átlagosan 1 700 kalóriát fogyasztott egy személy, ma már ez meghaladja a 3 000 kalóriát. Az alkohol fogyasztása ötszörösére emelkedett ez idő alatt, a zsiradékoké két és félszeresére. A súlyfölösleg márpedig több munkát ad a szívnek. Hollandiai fölmérés igazolja, hogy 85 százalékban azok a férfiak esnek az infarktus áldozatául, akiknek súlytöbbletük van. Angol szakemberek állapították meg, hogy azok az ülőfoglakozású férfiak, akik rendszeresen sportolnak, 70 százalékkal kevésbé vannak kitéve az infarktus veszélyének, mint azok, akik egyáltalán nem sportolnak. Az úszás, turisztika, gimnasztika elősegíti az értágulást, gyorsítja az anyagcserét, erősíti a szívizomzatot. Ha összeadjuk a nem dohányzás, a megfelelő testsúly, a rendszeres mozgás előnyeit, megtudjuk, hogy ez a három tényező együttesen 40 százalékban csökkenti az infarktusveszélyt. A fennmaradó 60 százalék azonban arra figyelmeztet, hogy nem elég betartani ezt a három követelményt ahhoz, hogy elkerülhessük az infarktust. Mert itt van még a következő, nagyon jelentős tényező: a stressz. Ez ellen is lehet ugyan védekezni, noha itt nem teljesen minden függ mitőlünk. Két francia szívspecialista több ezer pácienst vizsgált meg. Többségüknek nem volt súlytöbblete, nem dohányoztak, a vérzsírtartalmuk normán belül volt, a vérnyomásuk is megfelelő, aktív fizikai munkát végeztek — mégis infarktust kaptak. A páciensek közös jellemvonása: arcukon nyugtalanság ül, beszédük gyors, mozdulatuk hirtelen. Ujjaikkal idegesen kopogtatnak az asztalon, igyekeznek mindig pontosak lenni. Az orvosok szerint mindez arra vall, hogy állandó feszültségben élnek. Az állandó stresszben élő emberekre jellemző még: mindig kevés az idejük, nem tudnak egy pillanatig sem nyugodtan ülni, semmitevéssel, lustálkodással tölteni az időt. Gyorsabban járnak és esznek, mint a többiek. Gyakran többféle dologgal foglalkoznak egyszerre. Beszéd közben gesztikulálnak, ujjaikkal dobolnak. Élesen nevetnek. Gyorsan felfortyannak. Becsvágyóak és foglalkozásuk mellett egy csomó más elfoglaltságuk is van. Eltitkolják igazi érzésüket, kedvüket. Türelmetlenek. Ezeket a tulajdonságokat nehéz ugyan megváltoztatni, de tudatosan elérhetjük legalább részbeni változtatásukat, s ezzel együtt az infarktusveszély csökkenését is. A mindennapos stresszhatások elkerülése végett jó, ha megjegyzünk néhány „aranyszabályt" : Semmi sem tudja úgy letörni aktivitásunkat, mint a kezdeményezésünk elfojtása, tönkretevése. És semmi sem tud úgy serkenteni, mint a siker. Az embernek, amikor nagyon szorong, fél, mindig arra kellene gondolnia, milyen sikereket, kellemes élményeket élt át a múltban, mire lehet büszke az életben. Azt kellene szem előtt tartania, hogy nem lehet mindig és mindenben az első, a többiekre is szükség van, nemcsak az elsőkre. Nem szabad balasztgatni azokat a döntéseket, amelyek ugyan fájdalmat okoznak neki, de elkerülhetetlenek. Arra kell gondolni, hogy a fekély is akkor heged, ha már kivágták. A megoldásra váró problémán minél előbb túl kell jutni! Naponta fel kell fedezni az élet szépségét. El kell ismerni, hogy tökéletesség nem létezik, be kell érni azzal a fokozattal, ami számunkra elérhető és megvalósítható. Meg kell állapítanunk saját stresszünk szintjét. Ezután magunk határozzuk meg melyik a középút feladataink nyugodt teljesítéséhez. Ha mindezt sikerül megtartanunk, akkor sikerült csökkentenünk a stresszhelyzeteket is, és ezzel néhány lépéssel távolabb kerülünk az infarktustól is. Az orvosok azt is megfigyelték, hogy az infarktust illetően vannak a hétnek bizonyos veszélyes napjai. Például a hétvége előtti és utáni nap. Sőt, a nap óráiban is vannak különbségek, veszélyes a reggel nyolc és tizenegy óra közötti idő. majd a délután három és öt közötti. S az is bizonyított már, hogy az infarktusok több mint kétharmada otthonába éri el az embert A statisztikai kimutatások szerint az infarktust a betegek negyven százaléka túléli, mivel a szívnek rendkívüli a regenerálóképessége. Ha az infarktus a szív egy részét működésképtelenné teszi is, a fennmaradó rész képes tovább dolgozni. Az emberi szív 120 évig is működhet, de 45 éves korban is felmondhatja a szolgálatot. Attól függően, milyen az életmódunk. Ma már sok mindent tudunk a szívről, tudjuk, mi árt és mi használ neki. Az is bizonyított tény, hogy legjobb orvosság: a gyengédség. Tehát az egyik oldalon a kockázatos tényezők, beleszámítva a mindennapos stresszeket is, a másikon pedig: a boldog, kiegyensúlyozott emberek ritkábban kapnak infarktust. Egy amerikai szivspecialista előírta a pácienseinek, mit egyenek, igyanak, mikor aludjanak, hogyan viselkedjenek. Mindegyikük megtartotta ezt, ennek ellenére az infarktus kockázata megmaradt. Kiderült ugyanis, hogy mindnyájan boldogtalan emberek. Nemcsak szóbeszéd ugyanis, hogy szívfájdalmába belehal az ember... Egy amerikai klinikán súlyosan beteg páciensek kezére mérőkészüléket kapcsoltak. Naponta többször jött a nővér hozzájuk, elbeszélgetett velük, kézenfogta, megsimogatta őket. A páciensek szive ekkor nyugodtabban vert, nem féltek úgy a haláltól, mint amikor magukra maradtak. A lelkinyugalom. a biztonságérzet nyugtatja a szívet, kihat az egészségre. Az orvosok azt is megállapították, milyen rossz hatással van a szívre a partnerek szétválasztása. a féltékenység, a csalódás, a bánat, a lelkiismeret-furdulás. A lelki fájdalmakkal az ember sokkal nehezebben birkózik meg, mint például a magas vérnyomással. Az elvált férfiak és nők nemcsak öngyilkosságot követnek el gyakrabban, hanem infarktust is előbb kapnak. Megfigyelhető, hogy az idős emberek, akik nagyon kötődnek egymáshoz, rövid időn belül halnak meg egymás után. De ez nemcsak az öregekre vonatkozik. A fiatalok, gyerekek is nyugodtabbak, ha közelükben szeretett személy van. Amerikában a szívinfarktussal kapcsolatban vizsgálták a környezetet, összehasonlították az éghajlatot, a légnyomást a levegő tisztaságát, az étkezési szokásokat stb. Ezekből arra a következtetésekre jutottak, hogy a keleti részben lévő államokban kevesebb a szívinfarktussal sújtott betegek száma, mint a nyugatiban. De még ezen belül is van eltérés. Nevadában például sokkal több férfi kap infarktust, mint bármelyik más államban. Utahban viszont a legkevesebb, holott egymás mellett fekvő államokról van szó. : Pedig Nevadában nagyon jó az éghajlat, magas az életszínvonal, sok a sportolási lehetőség, még a mondás is azt tartja, „amit nem tudsz otthon csinálni, megteheted Nevadában'’. Utahban viszont nyugalom van, még a válások száma is nagyon alacsony. Úgy látszik, éppen ezért kisebb náluk az infarktusveszély is! Zs. S. Fotó: archív Elkerülhető-e az infarktus? (nőio)
