Nő, 1987 (36. évfolyam, 1-52. szám)
1987-06-09 / 24. szám
Meddig még? Néha úgy érzem, megáll a józan ész. Mert egyszerűen érthetetlen, hogyan lehetnek egyesek ennyire közömbösek, igénytelenek. És mások hogyan tudják szó nélkül tűrni, elviselni. Elnézni a hanyagságot, nemtörődömséget, az immel-ámmal végzett munkát Könnyelműen legyinteni; ez engem nem érint semmi közöm hozzá. Merem állítani: igen is van köze mindenkinek mindenhez. A péknek kötelessége jó kenyeret sütni. A szállítónak időben az üzletbe vinni az árut az elárusítónak pedig annyit rendelni, hogy mindenkinek jusson belőle. Ha a pék rendesen végzi a munkáját, jó kenyeret süt a szállító is időben az üzletbe érkezik és az eladó jól felmérte a helyzetet, illetve rugalmasan tölteti fel rendeléseivel a fogyófélben lévő készletet, akkor minden rendben van. De ha e három ember közül az egyik rosszul végzi munkáját, felborul az egyensúly, a célt nem lehet elérni. Vagyis: ha jó kenyeret akarunk enni, mindnyájunknak érdeke, hogy a pék, a szállító, az elárusító jó! dolgozzon. De: érdeke a péknek, hogy jól dolgozzon ? Kellene, hogy az legyen, ám ha ő valamilyen oknál fogva nem így érzi, az még nem lehet ok arra, hogy ne süssön jó kenyeret Mert marad még a kötelesség, aminek eleget kell tennie. Kell — mondom, mert ott a főnöke, akinek többek között az is a kötelessége, hogy számon kérje a jó munkát a péktől. S ha ezt nem teszi, akkor kötelességét mulasztja el. És ekkor mit szól ehhez az ő főnöke ?... A péket vettem példának, holott nem is a kenyérről, hanem a tejről akartam szólni. Ugyanis a tej minősége, pontosabban fogalmazva rossz minősége nyomja fel a vérnyomásomat. Nem említem a szövetkezet nevét, hátha a példából mások is magukra ismernek- Mert sajnos, nem egyedüli eset manapság még elég gyakran előfordul másutt is. A szövetkezet nem gazdálkodik roszszabbul a járási átlagnál, a feltételei sem rosszabbak az országosnál. A tej minősége mégis mélyen az átlag alatt marad. Jön a jelentés, az ellenőrzés, de az állapot változatlan. A szövetkezet vezetősége csak legyint, rosszak az istállók, nincsenek meg a feltételek, majd ha felépül az új, javul a tej minősége is. Majd... A következő ötéves tervben — ha jól megy minden. Évek múNa. Addig meg elégedjünk meg azzal, ami van. A gyenge, rossz tejjel. Elvegyítve a többi szövetkezetével, majdcsak csinálnak belőle valamit a tejfeldolgozóban... S nem akad ember, aki azt mondaná: álljon meg a menet! Aki megnézné — megkövetelné! —, mi is tulajdonképpen az oka, hogy ilyen rossz, a tej ebben a szövetkezetben. Pedig milyen egyszerű a dolog!... Elég egy mondat: a zootechnikus munkájának tükörképe a tej. Ha rossz a tej, rossz a zootechnikus is. (Ugye, hogy egyetértenek velem a zootechnikusok ? Legalábbis a jobbak! A többiektől pedig szívesen fogadom az ellenérvet!) Rossz zootechnikusra pedig nincs szükség. Csinálja az. aki tudja, aki ért hozzá. A jelenlegi körülmények között az állattenyésztésben még nem bízhatjuk a munka minőségét a dolgozó lelkiismeretére, önmaga szabta igényeire, mert akkor éppen oda jutnánk, mint a szóban forgó szövetkezet Az emberek azt nézik, hogy minél könnyebb legyen a munkájuk, minél előbb elvégezhessék azt. Ők úgy sem isszák azt a tejet, amit kifejnek, mit érdekli hát őket a minőség .. .És a jó minőségért járó jutalom ? Annál jóval többet megkeresnek azon idő alatt, amit megspórolnak a gyorsan, hanyagul összecsapott munkán. Tehát ha nincs, aki megkövetelje tőlük a tisztességes munkát ha nincs meg az igényesség az eredmény látja kárát. És mire való ilyen helyen a zootechnikus? Hogy engedheti meg, hogy ne legyen takarmány — illetve az udvaron menjen tönkre —, hogy piszkosak tegyenek a tehenek, mert mines kaparó, söprű, használhatatlan legyen a fertőtlenítő, csak mert nincs alkatrész hozzá, és ne legyenek megtisztítva a tehenek, mert a dolgozóknak nincs vakarájuk, vagy arra beszélik ki magukat, hogy nincs idejük a tisztításra! Megáll a józan ész! A pék félig kifűtött kemencébe rakja a kenyeret. mert hamar végezni akar a munkával. Elképzelhető ez? Aligha. Akkor miért lehet valóság az, hogy a fejőknek nics ideje megtisztítani a tehenet a megszabott munkaidő alatt? Csak azért, mert ezt senki sem követeli meg tőlük. Mint ahogyan a szövetkezetei sem vonják felelősségre, hogyan mer hónapról hónapra rossz minőségű tejet adni a közös asztalra. Tehát nemcsak a fejő ludas (én őt tartom legkevésbé annak, mertha nem követelik meg tőle a jó munkát vajon mennyire lehet neki belső igénye ezt jól végezni?), hanem a zootechnikus, a szövetkezet elnöke, és mindazok, akik felelősek a jó minőségű tejért Nincs igényesség, nincs felelősségre vonás — és ha az kellene, dicséret sem — csak rossz munka, rossz eredmény. S helyük van még az ilyen vezetőknek? De meddig még? H. ZSEBIK SAROLTA KÖNÖZSI ISTVÁN illusztrációs felvétele A Szlovák Nőszövetség hetilapja XXXVI. évfolyam Főszerkesztő: PÁKOZDI GERTRUD Helyettes főszerkesztő: NÁDASKYNÉ ZÁCSEK ERZSÉBET Szerkesztőségi titkár: HRTANNÉ ZSEBIK SAROLTA Grafikai szerkesztő: ORDÓDY DÉNES Kiadja a Szlovák Nöszövetség KB ZIVENA kiadóvállalata, 812 64 Bratislava, Nálepkova 15' — Szerkesztőség: 812 03 Bratislava. Leninovo námestie 12. Telefon — titkárság: 334 745 — Terjeszti a Posta Hirlapszolgálat — Megrendelhető bármely postahivatalban vagy kézbesítőnél — Előfizetési díj negyed évre 36,40 Kés. — Külföldi megrendelések: Posta Központi Sajtókiviteli és Behozatali Szolgálat — PNS. Ústredná expedicia a dovoz tlace. 810 05 Bratislava, Gottwaldovo nám. 6. Magyarországon terjeszti a Magyar Posta, előfizethető bármely postahivatalnál, a kézbesítőnél és a Hírlapelöfizetési és Lapellátási Irodánál (HELIR) — Budapest V., József nádor tér 1. Előfizetési díj: évi 180,—Ft — Csekkszámlaszám MNB 215—96 162 — A SUTI 6/28 engedélyével. Nyomja: Vychodoslovenské tlaciame, n. p., 042 67 Kosice, Svermova 47. Indexszám:: 49 413 Kéziratokat és képeket nem őrzőnk meg és nem küldünk vissza! Címlapunkon: Balga Maria néni hozománya (írásunk a 12. oldalon.) NAGY LÁSZLÓ felvétele
