Nő, 1987 (36. évfolyam, 1-52. szám)
1987-05-05 / 19. szám
TÁJOLÓ KALENDÁRIUM Május 5-e a prágai nép felkelésének évfordulója. 1912. május 5-én jelent meg a moszkvai Pravda első száma. 1827. május 7-én született Vajda János, a 19. század második felének kiemelkedő magvar lírikusa. 1867. május 7-én született Wladyslaw Reymont Nobel-díjas lengyel író. 1945. május 9-e a Csehszlovák Szocialista Köztársaság állami ünnepe. 1948. május 9-én hirdették ki hazánk új alkotmányát. KÖNYV Isaura, a rabszolgalány Nem oly távoli még az az idő, amikor a képernyő „rabjaiként" minden kedden elfoglaltuk helyünket a tévé előtt, hogy izgulva és reménykedve figyelhessük a szomorú, szép rabszolgalány. Isaura élettörténetét. A filmet Magyarországon rövidesen a történet alapjául szolgáló regény megjelenése követte; az eleddig ismeretlen múlt századi brazil író, Bernardo Guimaraes műve 280 000 példányban látott napvilágot s rövid idő alatt bestsellerré vált. Az Író humanista elkötelezettsége, jó szándéka kétségbevonhatatlan: szót kívánt emelni a társadalmi igazságtalanság, a testet-lelket megnyomorító embertelen rabszolgaság ellen, s ez müvét rokonszenvessé, vonzóvá teszi, az olvasóra mégis csalódás vár. Isaura regénybeli története nem egyéb, mint egy naiv, meseszerü fordulatokban bővelkedő, melodramatikus história. A szegényes cselekményű könyv nélkülözi a valódi izgalmakat, a hitelesség sem tartozik az erényei közé, ám annál inkább megtalálható benne a könnyes szentimentalizmus, a fárasztó és unalmas moralizálás, a szereplőkre oly sokszor jellemző nem éppen rokonszenves szenvelgés. A mű a romantika szellemében fogant, s ez kiváltképp megnyilvánul a jellemábrázolásnál; a szereplők, a közönséges halandóktól eltérően, a megtestesült Jót és Rosszat képviselik. Isaura angyali ártatlanságával és jóságával, Alvaro becsületességével és bátorságával szemben ott találjuk Leortcio ördögi gonoszságát és elvetemültségét, Almeida commendador lelketlenségét és kegyetlenségét. Az olvasónak, vérmérsékletétől függően, gyakran kell mosolyognia vagy bosszankodnia: erre késztetik öt a regény hősnőjének szépségét magasztaló hosszadalmas „himnuszok", a vég nélküli szerelmes áradozások, a patetikus szónoklatok és Leoncio önleleplező vallomásai. Szépek viszont a lírai hangulatú, érzékletes természetleírások; ezek tehetséges íróra vallanak, de ahhoz, hogy az egész mű jó legyen, sokkal több kellene. A könyv a Prágai Magyar Kultúrában megrendelhető. G. Kovács László KIÁLLÍTÁS A Duna mellékágain Szokatlan táj, ismeretlen élővilág tárult a látogatók elé a trenőini múzeumban. A felvidéknek idegen, ám a Csallóköz lakosságának bizalmas ismerős tájat, a Duna mellékágait és az itt élő — többnyire védett — állatvilágot mutatta be hatvan fekete-fehér és negyven színes felvételen Peter ki fényképész. A felvételek hűen bizonyítják, hogy nem csupán a természet csodálójaként, hanem elsősorban szakértőjeként közelítette meg a témát, amikor lencsevégre vette a táj kihalófélben lévő állatvilágát, hogy felhívja a figyelmet, mennyire sürgőssé vált e terület sokrétű védelmezése. Mint kutató biológus, zoológus hivatáséból kifolyólag az állatok viselkedését tanulmányozza, ami lehetőséget nyújt neki arra is, hogy olyan dokumentumfelvételeket készítsen, amelyekre a közönség szemlélőnek — legyen az akár fényképész — nincs lehetősége. Az állatok életének figyelése közben olyan felvételek készültek, amelyek a maga nemében megismételhetetlenek és a laikus számára gyakorlatilag hozzáférhetetlenek. Különösen érvényes ez a viz alatt fényképezett élővilágra, amely a kiállítás fényképanyagának nagy részét képezi. A szerző, dr. Péter Ác, a tudományok kandidátusa, 1943-ban született Uzsgorodban. Jelenleg Bratislavában él. a Komensky Egyetem etológusa. Tagja a Fényképészek Szlovákiai Szövetségének, több hazai és külföldi képes publikáció társszerzője, versenyek győztese. Önálló kiállításain főleg a vízi és a madárvilágot láthatjuk. Az utóbbi években * megkülönböztetett figyelmet szentel a Duna azon részének, amelyen a gabéíkovo-nagymarosi vízi erőmű épül. Ő maga erről így nyilatkozik: „A vízi erőmű építésének kezdetétől fogva igyekszem minden olyan változást megörökíteni, amely befolyással van az itt lévő mellékágakra, a Duna melletti természetre és állatvilágára. Fényképezem az itt élő madarakat, a kipusztulóban lévő halakat, amelyek fényképészeti szempontból kimondottan igényes munkát követelnek. A tartósan vagy átmenetileg itt élő madarak ugyanis nagyon érzékenyek, „zárkózottak", nincsenek az emberekhez szokva, megközelítésük, rendkívül körülményes. Ugyanezt mondhatom el a víz alatti élővilág fényképezéséről is. Mindez azonban rendkívül érdekes számomra, valahányszor óriási élményként élem át a fényképezésüket. Ezt az élményt szeretném megosztani a kiállítás látogatóival is." A trenőini kiállítás — amely április 2-tól május 4-ig tartott — nagy viszhangra talált. Jó lenne azonban, ha nemcsak azoknak nyílna lehetőségük megismerkedni e kiállítás anyagával, akik a valóságban csupán turistaként találkozhatnak vele, hanem a csallóközieknek is, akik itt élnek, naponta járják ezt a tájat. Hogy megismerve a körülöttünk lévő értékeket, az eddiginél jobban becsülnék és védenék azt! H. Zsebik Sarolta FOLYÓIRAT Képírás Sokszor bizony csak a szólam szintjén marad az a gyakran hangoztatott követelmény, hogy a legjobb minőségű, a legértékesebb — legyen az bármely területén is az életnek — a gyerekek birtokába jusson. A művelődés és a kultúra világára fokozottan érvényes ez az igény. A gyerekkultúra ugyanis az egyetemes kultúra része, legelső állomása, az alapozás. A Magyar Úttörők Szövetsége és az Ifjúsági Lapkiadó Vállalat az elmúlt év novemberétől Képírás címmel jelenteti meg új kiadványát. A kamasz korosztálynak kíván ez értékközvetítő, érdekes, szórakoztató, képileg is látványos ismeretekkel szolgálni. A Képírás igyekszik bizonyos mértékben hézagpótló is lenni: az irodalommal, a magyar múlttal, a kultúrával, tudományokkal kapcsolatos tartalmas írásokat közöl. Ezenkívül persze nem feledkezik meg a tízen alig túliak között mindig népszerűségre számító témákról — a divatról, a popzenéről, a fejtörőkről — sem. Sok a jó ötlet a lapban. Hadd említsem itt azt, ami engem a legjobban megragadott: az írások közvetlen, szinte csak hozzám, az olvasóhoz szóló hangja. Ami a passzív olvasót egy kicsit aktív részesévé teszi a történteknek. Főleg azokra az írásokra gondolok, amelyek a tinik személyes ügyeivel foglalkoznak (a már említett divat, popzene, vagy a fiú és lány közötti kapcsolatok). Még egy pár cím abból, amit röviddel indulása után már „tud" a Képírás. A hármas számban olvashattam a Tanár úr kérem részleteit. Karinthy Frigyes művét a lap. indulásától kezdve folyamatosan közli, Sajdik Ferenc illusztrációival. S ha az irodalomnál tartunk, itt kell megemlítenem azokat a részleteket Arany János Rege a csodaszarvasról című eposzából, melyek az irodalmat a magyar múlttal foglalkozó résszel kötik össze. Ebben olvashatunk a csodaszarvasról, s a Képes Krónika rövid jellemzése után, a Képírás szemet is gyönyörködtető képregény az ebből a legszebb magyar kódexből vett részlet feldolgozásával emlékszik a régi magyarok tetteire. Az 1358-ban keletkezett Képes Krónikával, még egy, a képregény után levő cikk is foglalkozik. Megtudtam még egyet s mást a bumerángról, az indiánokról, a LEGO történetéről (a lap közepében egy nagy 1987-es LEGO poszter-naptárt is találtam), s el ne felejtsem, mert ezzel találkoztam közvetlenü1 az elején: a Képírás tudományos rovata korunk slágereiről, a számítógépekről és a komputerekről mond el sok érdekeset. Nagyon tetszett a már egyszer említett „beszélgetés" az olvasóval újabb formája is. A szerkesztők az utolsó lapon kérdéseket tesznek fel az átlapozott újság tartalmára vonatkozóan. Az apropó (a fejléc) a tudakolózás fölött: Néma gyereknek lapja sem érti a szavát! Ízelítőül ennyit ebből a sok-sok képpel kísért, színvonalasnak és jónak ígérkező, nem olcsó (38 ft) folyóiratból, amely megrendelhető a Prágai Magyar Kultúrában. Ambrus Ferenc KÖZMŰVELŐDÉS Kazinczy Nyelvművelő Napok Kassán (Koáice) a Hutník szálló tanácstermében ez alkalommal a szokottnál nagyobb számú közönség három napon keresztül színvonalas előadásokat hallgathatott meg hazai és magyarországi nyelvészektől is. Az első napon Szende Aladár az anyanyelvi nevelésről és a mentálhigiénéről, Fülöp Lajos pedig az Iskola és a beszédművelés címen tartott érdekes és sok gyakorlati vonatkozású előadást. A második nap délelőttjén a hat előadó közül a két hazai: Mózsi Ferenc és Kovács László kapott szót. Mózsi Ferenc az iskoláskor előtti és az iskoláskorú gyerekek anyanyelvi neveléséről, Kovács László pedig az iskolai anyanyelvi nevelés formáiról beszélt. A hangsúly és a szórend volt a témája Wacha Imre előadásának. A szép magyar beszéd versenyének országos döntőjére is a háromnapos rendezvény második napján került sor. Örömmel tapasztaltuk, hogy idén mindkét kategória versenyzői magasabb színvonalról adtak tanúbizonyságot, mint tavaly. Az alapiskolások szövegmondása jobb volt. mint tavaly- A középiskolások viszont a szövegalkotásban nyújtottak jobb teljesítményt. Az alapiskolások most is gyakran követnek el hangsúlyhibát. A nyelvjárások sajátosságai már nincsenek jelen sem az alap- sem a középiskolások beszédében. A szövegalkotást az őszinteség jellemezte. Míg az alapiskolások szövegeiből, sajnos, a tanító és a diák rossz kapcsolata tűnt ki, addig a középiskolások elárulták, hogy bennük a felnőttekről negatív kép él. Az alapískolások versenyében az első díjat a nagyka posi (Veiké KapuSany) Kendi Ágnes nyerte. A második dijat és a közönség diját Tok Ernő. a deáki (Diakovce) alapiskola tanulója kapta. Harmadik helyezést pedig a komáromi (Komámo) Mácza Sarolta ért el. A bíráló bizottság a II. kategória versenyzői közül az első díjat a zselizi (Zeliezovce) Buchlovics Péternek, a második dijat a királyhelmeci (Kráfovsky Chlmec) Benkő Gézának, a harmadikat pedig Vajda Barnabásnak, a bratislavai gimnázium diákjának ítélte oda. Az újságírók diját az idén Vrabec Mária, a szenei (Senec) gimnázium diákja nyerte el. Bencédy József előadását a harmadik napon főleg az újságírók hallgatták nagy érdeklődéssel. Elemezte a szlovákiai magyar sajtó nyelvét, s rámutatott néhány mondatszerkesztési problémára. Újra megrendezték a terminológiai vetélkedőt is, melyet Csala Eszter, a kassai gimnázium diákja nyert meg. A Kazinczy Napokon Fibi Sándor beszámolt a Csemadok nyelvművelő tevékenységéről és kiértékelték a nyelvjárásgyűjtő pályázatot is. Az előadások tartalmasak, érdekesek, tanulságosak voltak. Kár, hogy a műsor kissé zsúfolt volt, s így a vitára meglehetősen kevés idő maradt. El kell még mondani, hogy az idén a Kazinczy Napok résztvevői esténként sem unatkoztak. Az egyik este a Thália Színpad előadásában Németh László Bodnámé című drámáját nézhették meg. másnap pedig a színjátszócsoportok kelet-szlovákiai kerületi versenyén a' királyhelmeci gimnázium és a kassai Schönherz Zoltán Magyar Tannyelvű Ipariskola szinjátszócsoportjának előadását élvezhették. Milicky Jolán (nőz)
