Nő, 1987 (36. évfolyam, 1-52. szám)
1987-03-31 / 14. szám
(nTÖU) Enni, vagy... Szókratésztől származik az ismert mondás: „Nem azért étünk, hogy együnk, hanem azért eszünk, hogy éljünk." Ezzel szemben egy másik ókori görög lángelme, Alexisz így vélekedett: „A sors hidegre tesz majd, hogyha int a perc; csak az a tiéd, amit megeszel, magadba töltszE' A maga módján mindkettőnek igaza volt Tény és való, hogy az ínyencségeket a híres emberek sem vetették meg. A nagy francia filozófus, René Descartes éppen az ebédjét fogyasztotta, amikor meglátogatta egyik elbizakodott ismerőse, s gúnyolódva megjegyezte: — Hogyan, a filozófusok is ilyen ízletes ebédet esznek? Descartes végigmérte látogatóját és így szólt: — És miért ne ? Ön talán azt hiszi, hogy a természet a jó dolgokat csak a tudatlanoknak termeli? Schopenhauer, a németek nagy bölcsésze is nagy étvágyú volt S amikor szemére vetették, hogy két ember helyett eszik, így válaszolt: — De kettő helyett gondolkodom is. A franciák nagy írója, Victor Hugo is a gyomorpártiak közé tartozott. A feljegyzések szerint a narancsot héjastól, a nagy rákokat páncélostól fogyasztotta. Mondogatta is: — A természettudomány három nagy bendőt ismer: a cápáét, a struccét és Victor Hugóét. Csodagyerekek Mindig is voltak csodagyerekek, akik fiatal korukban ámulatba ejtették az embereket. A feljegyzések szerint Augustus már 12 éves korában a nyilvánosság előtt szónokolt éppúgy mint Tiberius, aki 9 éves fejjel jutott szónoki babérokhoz Állítólag a legcsodálatosabb csodagyerek Lübeckben született 1721 februárjában. Christian-Heinrich Heinekken már csecsemőkorában világszenzációnak számított, ugyanis még az első évének betöltése előtt folyékonyan beszélt ismerte és el tudta mondani az ószövetség öt első könyvének tartalmát. Egy Andreas Cunter nevű hollandusról viszont azt állítják, hogy tízéves sem volt, amikor a groningeni egyetemen a jogtudományok doktorává avatták. De az is közismert hogy Mozart hatéves korában hangversenyezett és nagyban komponált Rövidnadrágos korában szerzett zenét Händel és Beethoven is. Rossini pedig 12 évesen írta első operáját. Tehát bizonyos területeken már kisgyerekkorban megjelennek a tehetség csírái. A tudomány és a hétköznapi tapasztalat is régen felfedezte ezt. Ilyen korán megnyilvánuló képességeket igényel a zene, a sport, a balett és a matematika. A felnőttkorban híressé vált matematikusok már többnyire gyerekkorukban feltűnő matematikai képességről árulkodtak. Pascal például gyerekkorában maga fedezi fel Eukleidész 32 tételét Bolyai János egy séta közben közli apjával, hogyha két faluval nincs egy vonalban egy harmadik, akkor azok háromszöget alkotnak. S mint Németh László írja a Sajkódi estékben: „Krumplipucolás közben kiderült, hogy az apai óvatosság ellenére, ismerte nemcsak a szög, hanem a szinusz fogalmát is." Azonban gyermekkorban több tehetségforma együttesen is felléphet: például különleges rajzkészség gyors felfogóképességgel, remek matematikai teljesítmények átlagon felüli muzikalitással. „Bolyai Farkas szinte mindazokban az irányokban, amelyekben a tehetség kibontakozni szokott, alkotó módon mutatta meg erejét. . . Nyolc-kilenc éves diákként folyékonyan beszélt latin versben, tizennégy tagú számból fejben négyzet- és köbgyököt vont, s hat heti görög tanulás után kívülről szavalta Homéroszt” — írja Németh László. Alfred Jarryt, a század eleji francia írót is érdemes példának felhozni, mivel nevét az iskolai évei alatt irt gúnydrámák tették világszerte ismertté. Gyakran felvetődik a kérdés, hogy a tehetség mint lehetőség születik-e az emberrel, vagy készen kapott adottság; hogy a nevelés és környezet mellékes, vagy meghatározó szerepű-e? Erre nem tudnak még ma sem egyértelmű választ adni. Az ismertté vált tehetségeken kívül senkiről sem állíthatjuk bizonyossággal, hogy azzá válhatott volna. A történelem nem szolgál ellenbizonyítékkal. Az álláspont az hogy a tehetségek korai felismerése és fejlesztése megfelelő környezeti hatása, biztosítása korábban e/kallódásra ítélt tehetségeket hoz felszínre, elősegíti a tehetségek optimális kibontakozását Hát igen... Egy kaliforniai egyetem professzora arra a megállapításra jutott, hogy a karmesterek, dirigensek általában magas életkort élnek meg. Toscanini például 90 évig élt, Stokowski is 95 éves korában tette le a pálcát Közel 35 karmestert kutatott fel, akik valamennyien tovább éltek az amerikaiak átlagkoránál. A pmfesszor a dirigensek hosszú életének titkát a következőkben látta: — szerették a hivatásukat, — egészséges életmódot folytattak, — nagy részük agglegény volt — nem ültek naponta üléseken, — nem jutalmazták őket teljesítmény szerint — nem értek rá tévéműsort nézni, — nem szívtak rossz minőségű cigarettát, és még sok más tudományos oka volt a nagy dirigensek hosszú életének. Akárhány oka is volt, de az biztos, azért éltek olyan sokáig, mert egész életükben mindig kedvükre dirigálhattak.-sy— Horatius mondását rejtvényünk fő soraiban olvashatják. Készítette: K. Gy. 9. számunk rejtvényének helyes megfejtése: Nem a ház szerez tiszteletet urának, hanem az úr a házának. Sorsolással könyvet nyert: Baracska Terézia, Stúrovo, Varga Ilona, Nyárasd (Topofníky), Dienes László, Safárikovo. Lantai Edit, Dunaszerdahely (Dun. Streda), Kalmár Ilona, Nagymegyer (Calovo). Néhány névtelenül háborgó rejtvényfejtönknek: Valóban nehezebbek keresztrejtvényeink az utóbbi esztendőkben, s tartalmaznak olyan meghatározásokat is. amelyek még nincsenek a kisujjunkban. Talán épp azért, hogy ezeket is megtanuljuk, s ha ilyen szándék vezérli szerkesztőségünket és a rejtvények készítőjét, az, úgy hisszük, olvasóink javát is szolgálja. A sok jó megoldás, melyet rejtvényeink „nehézségi foka” ellenére kapunk, arról tanúskodik, sok megfejtőnk birkózik szívesen az igényesebb rejtvényekkel. A szerkesztőség * San»« *nn Járunk f Előd Vadvizes. * Indoklás. meqokolás Érzék, lat ‘ eredetű £&S!____ Alkohol > Az öröklődés hordoz. Angol sziget . Egyedül Nagy költőnk A mondás 3.része Szalma' bábu Kinetika része ▼ ry... (filmsztár) f Idegen tagadás A mondás kezdete Filmszín ház idegen ►? ▼ ▼ ▼ ▼ ..... Futballcsapat Francia színész (Jacques) Utánjárással szerez Ilyen nyelv a lett Finn városka A mondás ▼ Kalcium-ének, óorosz nemzeti eposz F------------Néma kín Munkadarab w~ ▼ Kulcs angolul Apró édesség ü_ szeparat. szervezet ► Szöglet Díványféle bűtor Domb leji8s oldal» ► f Kórós növény Azonos mgh. Sin betűi ▼ Szláv névvégzödés ▼ Francia este Becézett női név ▼ Olasz és magyar autók jele TSEESőnr mű énekkar, ford. ► Angol tölgyfa Konyhakerti növény f Himfy névkikf ▼ Kiesés ▼ Velence hídja * Égitest Forma ► Acélszerszám A végén kacag ▼ A mondás ▼ ▼ Becézett Hona ► Félsz ► Irídium és jód Török tiszt volt Overall eleje Új mértékrendszer ► ▼ Szövetség Cink vegyjele 1 ▼ Bizánci stílusú szentkép ► ▼ Hasmenés Nem a másik » Terem▼ Csodálatos város az olasz Riviérán ▼ íizö spor tolók A mondás 4. része
