Nő, 1987 (36. évfolyam, 1-52. szám)
1987-01-04 / 2. szám
CSALÁDI KÖR A civilizált világban minden ötödik ember allergiás, de csak minden másodikat gyógyít szakorvos. Mind a gyerekek, mind a felnőttek hasonló helyzetben vannak: a kötőhártya, a légzöutak, a bőr gyulladásos megbetegedéseivel gyakran várakoznak évekig a belgyógyász, a börorvos rendelőjében. Testvérlapunk, a lengyel Kobieta i íycie munkatársa a varsói allergológiai intézet orvosával, dr. Edward Zawisával beszélgetett. — Doktor úr, hallottam, hogy az allergia olyan, mint a nátha, kezeljük, nem kezeljük, lefolyása mindenképpen ugyanannyi ideig tart — Az allergiás betegségek maguktól nem múlnak el. Pontosabban, a benne szenvedőknél csak új érzékenységi tünetek jelentkeznek. A nátha és a száraz köhögés mellé az asztma, később a kötöhártya-gyulladás és így tovább. Csak éppen az átmeneti megkönnyebbülés sugallja azt, hogy megszűnt az allergia. A következő tavaszi virágzással, szénaéréssel azonban újra jelentkezik. — Tehát előtte szedjük a sátorfánkat és fel a hegyekbe, vagy ha lehetséges, a tengerhez ? — Az allergia nem minden fajtáján segít a tengeri vagy a hegyi levegő. Néha a környezetnek, az éghajlat változásának nincsen nagyobb jelentősége. — És az allergia minden esetben felismerhető? — Nem. Az érintettek gyógyítása sem mindig jut el addig, ameddig szükséges lenne. így aztán a betegség társadalmi súlya egyre nő. Az USA-ban az asztmás megbetegedések kb. kilencven százaléka allergiás eredetű. Ott például a rádió rendszeresen tájékoztat arról, hogy aznap milyen növények virágoznak, figyelmeztet a várható légköri változásokra és azok emberi szervezetre gyakorolt hatásaira. — Vannak, akik azt állítják, hogy az allergia nem klasszikus értelemben vett betegség, hanem veleszületett rendellenesség, amellyel egyszerűen együtt kell élnünk. — Kicsit másképp: ez olyan betegség, amellyel lehet és együtt kell élni, de gyógyítani kell. — Ez tűnik ki a Nemzetközi Allergiabizottság megfogalmazásából is: Az allergia szerzett betegség, az élő sejteknek minőségileg megváltozott visszahatása egy bizonyos allergénre. — Az utóbbi tíz évben a szervezet ellenállóképességét vizsgáló kísérletek során sikerült megtudnunk, hogy az allergia a szervezet káros immunreakciója, melyet az antigén irányit, vagyis egy olyan ingeranyag, amelyre nem reagál az egészségesek ellenállóképessége. — Vagyis az ellenállóképesség, az ellenállórendszer meghibásodásáról van szó? — Igen. Az oka annak, amit mi allergia-reakciónak nevezünk, lehet a különböző hatásoktól megváltozott immunrendszer. Vagy meghibásodás a szervezetben, melynek eredményeképpen az ingeranyag akkor is átjut a környezetből a szervezetbe, mikor ennek nem szabadna bekövetkezni, például a nyálkahártya nagyfokú áteresztőképessége folytán. — Annak, hogy egyre nő a megbetegedések száma, oka lehet az is, hogy a szervezet elsődleges védekezőrendszere hibás, vagy rosszul dolgozik, esetleg a környezet káros hatásai olyan erősek, hogy egyszerűen nem tehet megállítani őket? — Igen, ez is. Ma az iparilag fejlett országok minden ötödik lakosa allergiában szenved. Az ember átalakítja környezetét, látszólag nem okoz kárt, tovább él és dolgozik benne. Csak épp az alkalmazkodóképességünk romlik. — Az allergiás tünetek valójában figyelmeztetések? — Igen. Éber barométerek — elsőként figyelmeztetnek valamiféle változás következményeire, ami összefügg a civilizáció fejlődésével. Az allergia terjedése következménye a sok száz vegyi anyagnak, amellyel szennyezzük az atmoszférát. Az embereknek átlagosan öt százaléka érzékeny arra, amivel dolgozik. Ha jelentkezik egy felnőtt beteg, az első kérdésem az, hogy hol dolgozik. — Hogyan védekezzünk? — Az allergia esetében figyelembe kell vennünk minden lehetséges tényezőt. A termelésben olyan technológiai folyamatokat kell alkalmazni, hogy az egészségre káros vegyi származékok a környezettől elzárt térbe kerüljenek, olyanba, amellyel az ember nincs közvetlenül kapcsolatban. A munkásokat felvétel előtt allergiateszt alá kellene vetni. Harmadszor: minden munkaadót kötelezni kellene, hogy legalább évente egyszer ellenőriztesse a munkásait az orvossal, és akinél tüneteket észlel, azt azonnal helyezzék át más beosztásba vagy munkahelyre. Ha továbbra is részesedni szeretnénk a technika adta előnyökben, nem elég tudnunk, hogy ez milyen következményekkel jár, hanem tudnunk kell a káros hatások megszüntetésének módját is. Új védelmi gátakat kell alkotnunk. — Ön beszélt a szervezet ellenállóképességének és az allergiának a kapcsolatáról. A feszültség, a szorongás, a stressz mind a XX. század jelensége... — Az emóciók kihatása szervezetünkre ismert: az idegesség, a stressz, a félelem, a szorongás okozhatja a bőr elpirosodását vagy elfehéredését, a szívműködés felgyorsulását. a fokozott izzadást, kiválthat bélműködési zavarokat. Az emberek egy részénél ezek a hatások előidézhetnek allergiás tüneteket, de ez nem allergia. Mi ezt pszeudoallergiának nevezzük. Természetesen a hoszszantartó feszültség lehet egy tényező, amely felgyorsítja az allergia kialakulását. — Lehet az allergia veleszületett? Örökölhető? — Az asztmában szenvedőknél kimutatható az úgynevezett IR gén jelenléte, amely átadható az utódoknak. Az allergiára való hajlam örökölhető, de maga az allergia csak az adott ingerkiváltó anyaggal való közvetlen kapcsolatban jelentkezik. Ez lehet az első hétben, hónapban, de jelentkezhet 12 és 50 éves életkor közt is. Az a gyerek, akinek mindkét szülője allergiában szenved, 76 %ban veszélyeztetett. Ha csak az egyik szülő, akkor 36 %-ban. — Tehát a hajlam örökletes, nem az allergia. Hogyan lehet megvédeni a gyereket? — Már a terhesség alatt ki kell térni az allergénekkel való közvetlen kapcsolat elöl, mert a magzat is megfertőzödhet. Tehát olyan élelmiszereket kell fogyasztani, amelyekben kevés az ingeranyag. Kerülni keli a tehéntejet, a sajtokat, a tojást, a csokoládét, s ha lehet, minimumra csökkenteni fogyasztásukat. — De doktor úr, ezek a terhes nő étrendjének fő alkotórészei! — Ezt az allergiát gyógyító orvos szemszögéből mondom. Ha a terhesség alatt az anya sok fehérjét fogyaszt, a gyerekben allergiát okozhat. Ezért ajánlanám ez idő alatt elkerülni az állatokat, virágzó növényeket, tartsuk minél távolabb magunktól a mosószereket, vegyszereket, kerülni kell az idegfeszültséget, a stresszhatásokat. A gyereket megszületése után hosszú ideig szoptatni kell. mert az anyatej nem okozhat allergiát. Ha ez nem lehetséges, akkor nagyon vigyázzunk a sok fehérjét tartalmazó táplálékokra, (mert az allergiát a fehérje okozza), a gyereknek adjunk inkább szójatejet. Ha a gyerek áttér a normális táplálkozásra, lehet a fehérjeadagokat fokozatosan emelni, mert a gyerek életében az első hat hónap az, amikor ebben az értelemben veszélyeztetett. Nem beszélve arról, hogy kerülje a kapcsolatot az állatokkal, füsttel, virágporral. Vigyázni kell a gyerek pszichikai biztonságára, nem szabad, hogy féljen és idegeskedjen. — Lehetséges az érzékenység megszüntetése? — Lehetséges. Ez egy újabb eljárás, de nem tökéletes, mert csak egy tényezőre hat, arra az ingeranyagra, ami a szervezetre a legkárosabb. A gyógyítás hosszú ideig, néha évekig is eltarthat. A lényege az, hogy elkerüljük a közvetlen kapcsolatot az ingeranyaggal az immunrendszer egyoldalú erősítése mellett. Az allergia tünetei néha nagyon hasonlítanak más betegségek tüneteihez, sőt az egyes allergiafajták tünetei is lehetnek azonosak. Elsősorban mindig azt kell megkeresni, mi az, ami ingerel. Ezek az anyagok sokfélék: por, toll, vegyi származékok, állatszőr, füst, gomba, haj, s néhány ezer virágporfajta. S ezek közül valaki lehet érzékeny egyszerre többfélére is. Az allergia gyógyítása hosszantartó folyamat, orvos és beteg szoros együttműködését kívánja. A gyógyulás esélye 10—15 százalék!