Nő, 1987 (36. évfolyam, 1-52. szám)
1987-03-24 / 13. szám
Lehet, tévedünk Az utóbbi időben gyakran hallom, mennyire közömbösek a fiatalok a munkahelyükkel kapcsolatos gondok iránt. Csak a kereset érdekli őket, egy szalmaszálat sem hajlandók keresztbe tenni anélkül, hogy ne kérdeznék: mit fizetnek érte? Hátat fordítanak a hagyományoknak, makacsul távol tartják magukat a közös ügyektől, gondosan vigyáznak arra, nehogy „gyökeret eresszenek", egyszóval: lebecsülik munkahelyüket. Hiányzik belőlük a hovatartozás igénye is, a büszkeség, hogy ők ennek vagy annak a gyárnak, üzemnek dolgozói, ennek vagy annak a terméknek a készítői. Kihalt belőlük az igyekezet, mellyel munkahelyük jó hírnevét öregbítenék. Nyugtalanító felismerés ez, tudatában lévén annak, milyen kedvező hatással lehet az eredményekre a lelkesedéssel végzett munka, annak szeretete, az összetartó kollektívához való tartozás érzése, ami a fiatalok esetében elkerülhetetlenül szükséges. Vagy talán téves a felfogás? Túlzott az állítás, miszerint a fiatalok mind ilyenek? Lehet, igazságtalanok vagyunk velük szemben, ha általánosságban beszélünk róluk. Mert bizonyára akadnak szép számmal olyan fiatalok is, akik büszkék üzemükre, a kezük alól kikerülő termékekre, a hírnévre, amely körülveszi őket. Bevallom, megörültem a konkrét példának, és jóleső érzéssel hallgattam azt a harminc év körüli fiatalembert, aki pártfogásába vette vállalatát, és körömszakadtáig védte minden hibájával, hiányosságával együtt. Mint ahogyan szeretett társát védi az ember. A vonat fülkéjében különböző korúak és foglalkozásúak ültünk. S mint ahogyan az a hosszú úton már lenni szokott, olyan témákról beszélgettünk, amelyek mindnyájunkat érdekelnek. így került sor az előző este közvetített televízióadásra is, amelyben azt bírálták, menynyire kihasználatlanok üzemeinkben a külföldön vásárolt gépek. Elmondtuk ezzel kapcsolatos véleményünket, elmarasztalva azokat, akik lehetővé teszik, hogy ilyen hazárd módon szórjuk el a nehezen beszerzett devizát. A fiatalember előbb csak hallgatott, majd zavartan körülnézett és végül ijedten tette fel a kérdést: „Nem tudják melyik vállalatról volt konkrétan szó? Csak nem a Slovakofarmáról? Mert egy ilyen televízióadás igazán rossz fényt vetne ránk... Persze jogtalanul, mert mi ugyan a legjobbak közé tartozunk, de hasonló dolgok nálunk is előfordulnak... Bosszantanak ezek minket is. de tehetünk mi például arról, hogy a külföldön vásárolt gépekhez nem eléggé jó minőségűek a mi nyersanyagaink? Vásárlásuk pedig elkerülhetetlen, mert hogyan léphetnénk a fejlődésben előre, ha nem a műszakilag tökéletes gépet vennénk meg? És mit csinálhatunk akkor, ha arra a nyersanyagra, amellyel a gépnek dolgoznia kell, már nem futja a pénzből? Kutatóinknak időre van szükségük és magasra helyezett mércére, hogy olyan gépeket berendezéseket tudjanak előállítani, amelyek versenyképesek lesznek..." Egy szuszra fújta a magáét, és a saját szemszögéből nézve próbált minket is meggyőzni igazáról. S noha nem értettünk vele mindenben teljesen egyet, rokonszenves volt, mennyire magáénak érzi munkahelyének problémáját, vállalja a gondokat, meggyőződéssel-hiszi, hogy amit csinálnak, azt a jó érdekében teszik. Beszédéből kiderült, diplomás fiatalemberrel állunk szemben, aki nyitott szemmel jár a világban — a nyugati országokban is —, ahonnan azt hozza haza, amivel legjobban gazdagíthatja munkahelyét, szakmáját, amivel többet tehet a közösért. Nem fecsegett, hanem tényekkel, elkötelezetten próbálta bizonyítani igazát. Lehet, tévedünk, amikor azt állítjuk, közömbösek a mai fiatalok. Talán csak hamis hangot pendítünk meg bennük... H. ZSEBIK SAROLTA Fotó: L. LISICKY Főszerkesztő: PÁKOZDI GERTRUD A Szlovák Nőszövetség hetilapja XXXVI. évfolyam Főszerkesztő-helyettes: JANDÁNÉ HEGEDŰS MAGDA Megbízott szerkesztőségi titkár: HRTANNÉ ZSEBIK SAROLTA Grafikai szerkesztő: ORDÓDY DÉNES GÜD Kiadja a Szlovák Nöszövetség KB ZIVENA kiadóvállalata, 812 64 Bratislava, Nálepkova 15 — Szerkesztőség: 812 03 Bratislava, Leninovo námestie 12. Telefon — titkárság: 334 745 — Terjeszti a Posta Hirlapszolgálat — Megrendelhető bármely postahivatalban vagy kézbesítőnél — Előfizetési dij negyed évre 36,40 Kcs. — Külföldi megrendelések: Posta Központi Sajtókiviteli és Behozatali Szolgálat — PNS, Ústredná expedicia a dovoz tlace, 810 05 Bratislava. Gottwaldovo nám. 6. Magyarországon terjeszti a Magyar Posta, előfizethető bármely postahivatalnál, a kézbesítőnél és a Hirlapelöfizetésí és Lapellátási Irodánál (HELIR) — Budapest V., József nádor tér 1. Előfizetési díj: évi 180,—Ft — Csekkszámlaszám MNB 215—96 162 — A SÜTI 6/28 engedélyével. Nyomja: Vychodoslovenské tlaciame, n. p„ 042 67 Koáice, Svermova 47. Indexszám:: 49 413 Kéziratokat és képeket nem őrzünk meg és nem küldünk vissza! Címlapunkon: Mariák Katalin. a dunaszerdahetyt (Dun. Streda) Koménsky utcai alapiskola pedagógusa (írásunk a 4—5. oldalon) NAGY LÁSZLÓ felvétek
