Nő, 1987 (36. évfolyam, 1-52. szám)

1987-03-10 / 11. szám

Egészségünk védelmében Hogyan éljen a cukorbeteg? A cukorbetegség a hasnyálmirigy ká­rosodásából eredő inzulinhiányos álla­pot. A szakemberek régóta egyetérte­nek abban, hogy a fiatalkori cukorbe­tegségben elsősorban az inzulinelvá­lasztás károsodik. A felnőttkori cukor­­betegségben ezzel szemben a keringő vér inzulinszintje nem csökken szük­ségszerűen. A felnőttkori cukorbeteg­ség kóroktana továbbra is tisztázatlan. A szervezet szöveteinek inzulin iránti érzékenységét befolyásoló öröklődő és környezeti tényezőkre vonatkozó isme­reteink a cukorbetegség kialakulására ugyanis éppúgy nem adnak minden igényt kielégítő magyarázatot, mint a hasnyálmirigy szigetsejtjeinek inzulin­képzésével és inzulinkibocsátásával kapcsolatos legújabb ismereteink. A cukorbetegséget egyesek a geneti­kusok „lidérces álmának” nevezték. Egyértelműen bizonyítva van a geneti­kus faktor, az egyszerű öröklődés lehe­tőségét azonban az újabb kutatások kizárják és a multifaktoriális öröklődést tartják valószínűnek. Lappangó diabe­­teszes anyagcserezavart különböző fer­tőző betegségek is manifesztálhatnak. Fiatalkori diabéteszben az is feltételez­hető, hogy a vírus-infekció indít meg egy olyan folyamatot, amely arra hajla­mos egyénekben az inzulintermelő sej­tek pusztulását eredményezi. A cukor­­betegség előidézésében egyik faktor a kövérség is lehet. Az étkezési szokások szerepét egyértelműen nem sikerült bi­zonyítani, a különböző hormonális ha­tások és a modem élet stresszhatásai viszont szerepet játszhatnak. Az örök­lődés módja még pontosan nincs tisz­tázva így ma megfelelő genetikai ala­pon nyugvó tanácsadás is lehetetlen. Függetlenül attól, hogy a cukorbe­tegség kialakulását milyen tényezők in­dítják el, az ok az inzulin relatív vagy abszolút hiánya. Inzulin hiányában ugyanis mérséklődik a glükózfelvétel az inzulinra érzékeny szövetekben, ugyan­akkor nagymértékben ingadozik a vér cukorszintje is. Ennek a vércukorszint­­emelkedésnek azután két következmé­nye is van: a sejten belüli vízveszteség és a cukorvizeiés. Ezek klinikai tünetei azután az átmeneti látászavar, a szom­júságérzet, a fokozott folyadékfelvétel, a kalóriaveszteség, a testsúlycsökke­nés, a fokozott étvágy. A cukorbetegség kezelésének alapja az életmód, az étrend és a gyógyszere­lés helyes megválasztása, ill. összehan­golása. Abban az esetben, ha az anyagcsere egyensúly átrendi megszo­rítással önmagában nem biztosítható, gyógyszerek adására kényszerülünk. A kezelésben alkalmazható gyógyszerek az antidiabetikus gyógyszerek és az inzulinkészítmények. Az izommunka anyagcsere-javító, szénhidrát-toleranciát növelő hatását közel száz éve ismerjük. Alapja, hogy a fizikai munka hatására fokozódik a cu­korfelhasználás az izomszövetben. Ezért a cukorbetegeknek külön gondot kell fordítaniuk a rendszeres és egyen­letes fizikai igénybevételre. Ülőfoglal­kozást végző betegek esetében pl. le­galább egyórás napi séta ajánlatos, de más esetekben is elengedhetetlen a vérkeringést nem terhelő rendszeres testgyakorlat (torna, úszás, gyaloglás). Az anyagcsere-egyensúly érdekében az is fontos, hogy a fizikai terhelést mindig azonos időben és mértékben osszák be. A rendszertelen, megerőltető izom­munka ugyanis a vér cukorszintjének ingadozását és az anyagcsere-egyen­súly felborulását idézheti elő. Nem ajánljuk ezért cukorbetegeknek a ver­senyszerű sportolást, a váltott műsza­kot és a megszokott életrendtől eltérő fizikai igénybevételt. Külön kerülniük kell a túlzott szellemi megerőltetéseket is. Ami a testsúlyt illeti, tankönyvi adat, hogy a felnőttkori diabéteszben szen­vedők gyakran elhízottak. Fontos tehát a testsúly figyelemmel kisérése és szükség szerinti korrigálása. Rendsze­res gondozás, kielégítő anyagcsere-be­állítás esetén a cukorbeteg „feltétele­sen egészséges". Az étrendi szabályokat semmilyen kezelési mód nem teheti feleslegessé és ezeket a cukorbetegeknek egész életükön át állandóan be kell tartaniuk. A cél az, hogy egyrészt kíméljük az inzulintermelő sejteket, másrészt, hogy elősegítsük a szervezet szöveteiben a glükóz felhasználását. Minden cukor­betegnek kötött szénhidráttartalmú ét­rendet javaslunk. Cukrot és cukrot tar­talmazó ételt a beteg nem fogyaszt­hat. A szénhidrátot csak keményítő és kevés gyümölcscukor alakjában veheti magához. Normális testsúlyú cukorbe­tegnek napi 200 g szénhidrátot tartal­mazó étrendet ajánlunk. A fehérjebevi­telt nem korlátozzuk, ajánlatos, hogy a napi fehérjefogyasztás testsúlykg-on­­ként 1,5 g legyen. Zsírszegény étrendet javasolunk, testsúlykg-onként 0,5—1 g-ot. Felnőtt cukorbetegnél általában eltekintünk a kalória, a fehérje- és a zsírbevitel mennyiségi előírásaitól. Az átlagosnál több zöldségféle, saláta és zöldfőzelék fogyasztását javasoljuk. Ami az úgynevezett „diabetikus ké­szítmények" használatát illeti, szeren­csés dolog, ha a cukorbeteg az édes ízű ételekről leszokik. Édesítésre az ártalmatlan szacharin használható. Na­gyon fontos, hogy a beteg a szaktaná­csadó orvos utasítására szigorú vagy kevésbé szigorúbb diétát alkalmazzon. Dr. MÁRIA BASTRNÁKOVÁ Négyszemközt „Hogyan tehet így élni?" jeligére „Két éve nagy nehezen kaptunk egy lakást. Háromszobásat. Négy gyerme­künk van, két óvodás korú fiunk és a sógornőm valamivel nagyobbacska fiai, akiket örökbe fogadtunk. A há­zunknak ebben a feljárójában több mint tíz gyerek lakik. Mégis mindig a mi fiaink a rosszak. Amint ideköltöztünk, máris a nya­kunkra ültek a lakók. Két teli táskával vonszoltam fel magam a második emeletre, mert mindig sokat vásáro­lok, sokan vagyunk. A lépcsőforduló­nál megálltam, hogy kifújjam magam. Felülről már kiabál rám a szomszéd­­asszony, jóformán még nem is ismer­tem, hogy talán majd ő fog előbb köszönni nekem, hisz én vagyok a fiatalabb?! Ftersze, azt nem tudta ki­várni, hogy felérjek hozzá a második­ra! Jól tudom, hogy a fiaim nem an­gyalkák. Hisz fiúk! De ami ebben a lépcsőházban rossz megtörténik, azt mind az én fiaim teszik. Hogy a na­gyobbik az egyik lakó biciklijéből ki­szedte a szelepet. Mert éppen ő állt ott, amikor észrevették? Elég ennyi is a vádaskodáshoz? Hogy a cigaretta­­csikkeket lesöprik a földszintre. A fér­jem kint cigarettázik az ajtónk előtt. De hogy a csikkeket ki söpörte le, azt én magam jól láttam a két szemem­mel. A muskátlik leveleit is természe­tesen a mi fiaink húzgálják le a szára­ikról. De hát én nem vagyok hajlandó a fiaimat büntetni olyan dolgokért, amelyeket el sem követtek! Persze, jól tudom, mindig annak van igaza, aki­nek nagyobb a szája. Nekem nincs Kihez forduljunk? V. M jeligéjű olvasónk azt kérdezi, hogy lesz-e igénye öregségi nyugdíjra, ha 23 ledolgozott, illetve beszámítható éve van, s idén betölti az 55. életévét. Két gyermeket nevelt fel, de munkaviszonyát egészségi okokból már kilenc évvel ezelőtt megszün­tette, s azóta nem dolgozik. Az öregségi nyugdíj feltétele, hogy az igénylő teljesítse az előirt alkalmazási időt, ami legkevesebb 25 ledolgozott, illetve beszámítható év s a korhatár elérésekor még munkaviszonyban legyen, vagy ennek megszűntétől ne teljen el két évnél hosz­­szabb idő (ez az ún. védelmi idő). Felhívjuk olvasóink figyel­mét, hogy lapunk 18. olda­lán cukorbetegek részére közlünk recepteket. Kedvem mindig a lakókkal perlekedni. De néha már a rosszullét környékez, ha valamelyikkel találkozom, és tu­dom előre, megint vádaskodni akar. Nem kell velük törődni, tudom. De mégis, hogy lehet így élni 7' Kedves fiatalasszony! Nem könnyű megszokni a nagy lakótömböket, ahol különféle vérmérsékletű és sokféle in­­dulatú ember van összezárva viszony­lag szűk élettérbe. A falak általában nem szigetelik kellőképpen a hangot, a zajokat. És ott a közös lépcsőház, a közös udvar, ahol naponta többször megfordulunk. Gyerekeink pedig sza­badidejüknek egy kisebb vagy na­gyobb szeletét ráadásul itt is élik. E néhány puszta tény már önmagá­ban arra kényszeríti a lakókat, hogy sokkal fegyelmezettebben éljék min­dennapi magán- vagy társaséletüket, mint a kertes családi házakban lakók. Jó lesz, ha erre a fegyelmezettségre rászoktatja ön is a fiait, s a korábbi lakóhelyük és az új közti lényeges különbséget a kellemetlen félreérté­sek elkerülése végett idejében tisztáz­za velük. Csak helyeselhető, hogy nincs ked­ve mindig a lakókkal perlekedni. Még jobb lenne, ha egyáltalán semmikor se perlekedne velük. Higgye el, az ön higgadt magatartása idővel meghozza a környezetében élők jobb hozzáállá­sát is. Nem azonnal önben, ill. a gye­rekeiben keresik majd a bűnöst, ha bármi kellemetlenség történik a ház­ban vagy a ház körül. Ne várja, hogy előbb mások legye­nek türelmesek és jóindulatúak önök­höz. Legyen ebben ön a kezdeménye­ző, előlegezze a bizalmat környezeté­nek. KATALIN A munkaviszony megszakítása esetén az előtte ledolgozott éveket csak akkor szá­mítják be, ha a munkamegszakítás öt évnél rövidebb ideig tartott. Öt évnél hosszabb munkamegszakítás esetén az előzőleg le­dolgozott éveket csak akkor számítják be a megkövetelt alkalmazási időbe, ha az újabb munkaviszony legalább három évig tartott! Olvasónknak jelenleg nincs igénye öreg­ségi nyugdíjra. Ha azonban újra munkába lépne, és még három évig dolgozna, akkor megszerezne még 3 beszámítható évet, és beszámítanák neki az előzőleg szerzett 23 évét is, vagyis 26 ledolgozott éve volna, amivel teljesítené az öregségi nyugdíjra való igény feltételeit. A nyugdíj összegének kiszámításánál azonban csak a nyugdíjazás előtti öt év tényleges keresetéből kiszámí­tott átlagkeresetet vennék alapul. Dr. BERTHA GÉZA (nőn)

Next

/
Thumbnails
Contents