Nő, 1987 (36. évfolyam, 1-52. szám)

1987-03-03 / 10. szám

Egyszerűség, gyakorlatiasság,

Az átlátszó és törékeny anyagnak, az üvegnek szentelte életét Askold Zácko negyvenéves bratislavai képzőművész. Müvei ma már a hazai és külföldi üvegkiállítások legjobbjai közt szerepelnek. Legutóbb

vonatkozik), másrészt a dekoratív, gyakran önálló plasztikai jelleggel rendelkező alkotásai komponálásakor az anyagban rejlő lehetőségek sokféle feltárására, kiaknázására törekszik.

A fejlődés irányvonala az ö

kialakított ki-beszögellésekről, ívekről. De táblaüveggel (néha füstüveggel), kristályüveggel is gyakran dolgozik. Mint az üvegalkotásoknál általában, az ő művei végső hatásában is fontos szerepet játszik a néző látószöge, mely a tárgy körüli mozgása következtében

átírásai.

Legújabb műveit a geometrikus formák mellett a lágyabb, hajlékony, szerves vonalak jellemzik (Madár). Színátmeneteik az üvegréteg formán belüli vastagodásától függően változnak. Mind masszív, leegyszerűsített, zárt

esetében az egyszerű geometrikus formáktól az egyre bonyolultabbak felé vezet. Kedvenc anyaga az ún. optikai üveg, mely önmagában elősegíti a fénytörést, amivel a forma-, fény- és színillúziók egész sorát hozza létre, nem beszélve a művész által

Mert az üvegtárgyak is kihatnak nézőjükre, bizonyos atmoszférát sugároznak, hangulatot hoznak létre, esetleg saját belső légkörük rejtelmeibe vonják be. Az üveg ridegségét és titokzatosságát részben épp változó jellege okozza. Ám ennek köszönheti, hogy sosem unalmas.

Zácko valószínűleg kedveli a hűvös, sejtelmes légkört, mint azt Masztába, Piramis című s más magukba zárt alakzatai titokzatos belső terének hangulata bizonyítja.

Hullám, Düne, Láng című önálló plasztikái természeti jelenségek benyomásainak absztrahált, üvegbe való

pillanatonként változik.

Az ugyancsak állandóan változó természetes, vagy mesterséges megvilágítás is lényeges.

E hatás azonban kölcsönös.

formáival, mind lazán egymásnak támasztott üvegtábla-kompozícióival külföldön is elismerést szerzett (pl. többször a szocialista országok IMDK-beli Erfurtban

a bratislavai C. Majerník Galériában tekinthettük meg alkotásait.

Zácko az üveggyártás egyik fö központjában, Zelezny Brodban végezte az Üveg-iparművészeti Középiskolát, majd Bratislavában,

a Képzőművészeti Főiskolán V. Cigler professzornál tanult az üveg építészeti alkalmazásáról. Mindez kiforrott stílusán, technikai felkészültségén meglátszik. Sajátos kifejezési formája egy egész új nemzedékre hat, annál is inkább, mivel már hetedik éve az említett főiskolán tanít. Miben is rejlik ez a sajátosság?

Egyrészt abban, hogy saját elképzeléseit a hazai üvegfúvás hagyományaira támaszkodva a kor esztétikai és használati követelményeihez igyekszik idomítani (ez elsősorban sorozatgyártásra szánt, vékonyfalú fújtüveg-készleteire