Nő, 1987 (36. évfolyam, 1-52. szám)
1987-02-24 / 9. szám
c w BETEG EZ A Földbe gyökerezett lábbal álltam a gyermekszoba küszöbén. Ami a szemem elé tárult, elszomorító volt. A lakás kínos rendjének ellentéteként a gyermekszoba kész csatatér. Szőnyegen és szekrény tetején, székek alatt és heverőn megrongált játékok hevernek, mozdulni sem lehet közöttük. Kisautók kerekek nélkül, fületlen mackó, játékkutya lábak nélkül, széttépett mesekönyvek, szétszórt Lego-elemek siralmas összevisszaságában sápadtan és kisírt szemmel állt a kisfiú. — Beteg ez a gyerek — mondta aggodalmasan a nagymama. — Semmihez nincs kedve. Nála egy játék öröme csak pár napig tart, aztán elrontja. Érthetetlen, hogy lehet unatkozni ennyi játék között! Szinte hetente kap új játékot, csak ne sírjon, ne csintalankodjon, a lakásban ne rendetlenkedjen, hogy egye meg az ebédet és ne' zaklasson senkit örökös kérdéseivel. Játékkal fizetnek neki, hogy elviselje a felnőttek közönyét, és ne zavarja a fáradtan hazaérkező szülők magánéletét. Mindene megvan, mégis elégedetlen. Végig futok gondolatban a játékboltok kirakatain. Csodálatos, mindentudó játékok, csak egy hibájuk van: szinte tökéletesek. A mozdonyok sípolnak és fékeznek, a babák járnak, sírnak és köszönnek, a játékautók mindenben utánozzák az igazit. Aztán egy rossz mozdulat a játék hevében és vége a finom műszernek. így gyűlik fel a gyermekszobák elrontott játékhalma. Pedig ezen segíteni lehetne, sőt kellene. Ha a gyermek megszokta, hogy csak kivételes alkalmakkor kap játékot, karácsonykor, születésnapra, vagy kedves vendég érkezésekor és nem jósága, szorgalma ellenértékeként, s ha tudja, hogy az elrontott játék helyett nem kap azonnal másikat, hanem a hibás játékkal kell beérnie hosszabb ideig, jobban értékelné azt. Meg kell tanítani gyermekeinket arra, hogy az elromlott GYEREK.. játék nem veszít az értékéből, sőt, sokkal kedvesebb lesz. ha ügyesen megjavítja kis gazdája. Élővé válik a gyermek képzeletében az a játékmackó, amelyiknek a fülét ő maga varrta vissza, „meggyógyította". Két rossz kisautóból is lehet egy újat ügyeskedni, csak egy kis szerszám kell hozzá. A játék, amit a gyermek maga készíthet vagy javíthat, nemcsak tárgya szórakozásának, barátja is lesz. Bízzunk a gyermek ügyességében, alkotó készségében és inkább dicsérjük meg a fordítva felvarrt mackófület, a sántára sikerült kiskutyát, az autóval keresztezett mozdonyt, mintsem azt mondjuk: hagyd, majd vesszünk másikat! A mai gyermek legnagyobb szegénysége: nem tud igazán örülni az ajándékoknak. Nincs izgalmas várakozás, nincs meglepetés, hiszen az óhajtott játékait „megrendelheti" szüleinél és tudja, hogy nagy anyagi áldozatok árán is megkaphatja; s ha elromlik — hát kap újat, csak egy kicsit sími kell érte. Sokkal nagyobb a baj, mintsem gondolnánk. Mert a gyermek szobája magányában játékai között unatkozik és tombol. Az alkotás helyett tétlenségre fogott ösztönei a rombolás felé vezetik. Beteg, mert már mindent elrontott és nem tud mit kezdeni velük. Szomorúan nézem a játék-csatatér közepén álló gyermeket. Látom arcán az unalom keserű vonásait. Sajnálom, bizony beteg ez a gyerek. A magárahagyatottság, a bőség és az unalom betege. Sajnálom a gyermekszobák tétlenségre ítélt kis rabjait. Holott ügyességük és képzelöerejük — amire később oly nagy szükségük lesz — már kiskorban segíthetné elűzni az ember és a gyermek legnagyobb ellenségét: az unalmat. CSIZMADIA MÁRTA A mosoly szépít AZ EGYETLEN MEGOLDÁS — Édes kislányom. Garabonciás úr megkérte a kezedet. — Drága apukám, hogy mehetnék én férjhez, amikor nem tudom itt hagyni anyukát? — Ha csak ez a kifogásod, nem bánom, vidd őt is magaddal. .. ÉRDEKES MEGFIGYELÉS A kórházi szobában egyik beteg a másikhoz: — Hogy érzi magát a vakbélműtét után ? — Hiszi vagy sem, kedves szobatárs, sokkal jobban látok. TÖPRENGÉS Falusi néni a férjéhez: — Idefigyelj, papa! A fehér tyúkunk már napok óta szomorkodik. Nem kellene levágnunk ? — Hát. ha azt hiszed, örömei szerzel neki. vágd le! MINDIG A MAMA A kisiskolás nem tud eligazodni a térképen. — Apuka, kérlek, nem tudod, hol vannak az Alpok? — Tőlem hiába kérded. Fordulj a mamához, mert ha ő eltesz valamit, azt a jóisten sem találja meg. KOLLÉGÁK EGYMÁS KÖZT — Képzeld el, Pista, az öreg Kovács azt vágta a jéjemhez, hogy debit vagyok. . . — Hát ezért ne izgasd magad. Neki nincs saját véleménye. Mindig azt fújja, amit a többiek mondanak neki. OKOS GONDOLAT Barátnők találkoznak az utcán. — Haltoní. hogy váltok — sajnálkozik az egyik. De a másik megnyugtatja: — Elhalasztjuk a dolgot, ugyanis nem tudunk megosztozni a három gyereken. Talán majd. ha megszületik a negyedik... /■' 4 Képes fejtörő 4. fordulónk helyes megfejtése: Amerika. A kakukktojás a 2. kép. Sorsolással könyvet — útikalauzt — nyert: Kovács Márta mérnök galántai (Galanta), Piszton Boldizsárné szőgyéni (Svodín) és Németh József rimaszombati (Rimavská Sobota) olvasónk. Rejtvényünk fő soraiban Cicero gondolatát olvashatják. Készítette: K. Gy. 4. számunk rejtvényének helyes megfejtése: Harmincig heves a nő, aztán a bor, aztán a kemence sem. Sorsolással könyvet nyert: Szalaba Miklósné, Léva (Levice), Zsámbok Csilla, Safárikovo, Merkel Jánosné, Szene (Senec), Csonka Gabriella, Csilizradvány (Cil. Radvart), Zachár Mária, Királyhelmec (Kráf. Chlmec). (nŐ22)
