Nő, 1987 (36. évfolyam, 1-52. szám)
1987-01-27 / 5. szám
Fűszer-szótár Sokszor megtörténik, hogy az ínyenc ételekbe való fűszerek nevének szlovák megfelelőjét nem ismerjük pontosan. Hasonló hangzásó szavaknál ez nem okoz problémát, olyankor viszont, ha a két szó teljesen eltérő, a háziasszony tanácstalan a vásárlásnál. Ehhez nyújt segítséget a fűszer-szótár. ánizs (bécsi kömény) babérlevél bazsalikom (királyfű, német bors) boróka (borostyántüske, gyalogfenyő) borsikafű (csombor) borsmenta (angol menta) borvirág cayenni bors (amerikai paprika, aranybors, ördögbors) cickafarkfű (ezerlevelűfű) citromfű (mézfű) csillagánizs (kínai ánizs) édeskömény (bécsi kapor, fönigli) fahéj (cinnet) feketebors fekete üröm (anyafü, mátrafű) földitömjén galanga gyömbér (ginger) izsóp kakukkfű (balzsamfű, timián, kakucskafű) kálmosgyökér (vízililiom) kapor (uborkafű) kapri kardamomi keserű mandula koriander (beléndfű, cigánypetrezselyem) kömény kurkuma lestyán (levescsík) levendula majoránna (pecsenyevirág) metélöhagyma mustár (angol vagy fehér mustár) olivabogyó pasztinák (paszternák, olaszrépa) petrezselyem porcsinfű póréhagyma rozmaring (antósfű) rutafű sáfrány szagosmüge (erdőmester, májusfű) szegfűbors (piment, jamaikai bors) szegfűszeg (szegecske) szerecsendió (máciszdió) szerecsendió-virág (mácisz) szurokfű (vadmajoránna, origó nó) tárkony (észtragon) turbolya (olasz saláta) vanília zsálya zsázsa = aníz (bedrovník anízovy) = bobkovy üst (vavrín obyőajny) = bazalka pravá = borievka obyőajná = saturejka záhradná = máta pieporná = bórák lekársky = chili (kayanské korenie) *= mySí chvost obyőajny = medovka lekárska = badián (anízovec pravy) = fenikel obyőajny = Skorica (Skoricovník cejlónsky) = őierne korenie (piepor őierny) = palina obyőajná = bedrovník lomikameftovy = galgan (alpinia lieőivá) = dumbier lekársky (zázvor) = yzop lekársky = tymian — puSkvorec obyőajny = köpor voftavy = kapara trnitá — kardamom malabársky = mandl'a obyőajná = koriander siaty = rasca lúőna = kurkuma pravá = ligurőek lekársky — levandufa lekárska = majorán záhradny = pazítka — horőica biela = olíva európska = paátrnák siaty = petrzlen záhradny = portulka zeleninová siata = pór = rozmarín lekársky = ruta vortavá = Safran siaty = marinka voöavá i = nővé korenie (pimentovník pravy) = klinőeky (klinőekovec vortavy) = muSkátovy orech = muSkátovy kvet = pamajorán obyőajny — estragon (palina draőia) = trebufka vortavá = vanilka vonavá = Salvia lekárska = íerucha siata a ÖC 05 öc 1 § '<3 rö 4. A legolcsóbb energia: a megtakarított Sokan állítják, hogy az energiamegtakarrtásban nem játszhat fontos szerepet a háztartásokban megspórolható mennyiség, hiszen az ottani fogyasztás szinte elhanyagolhatók. Ez tévedés Minél fejlettebb egy ország, minél inkább megvalósítja a technika vívmányait iparában, annál fontosabb szerepet kapnak a háztartások az energiatakarékosságban. Némely fejlett európai országban például a háztartások energiafogyasztása 30—40 százaléka az ország össz-energiafbgyasztásának. Hogy hogyan lehetséges ez akkor, amikor az energiafogyasztás a háztartásokban az ipar energiaigényével összevetve nagyon csekély? Úgy, hogy a valóságban a háztartások is egyre több energiát igényelnek, és sok van belőlük. Egyre több a háztartási gép, az olyan berendezés, amely villanyárammal működik, de más energiahordozókból is egyre többet használunk fel. Ugyanakkor érvényes az is, hogy a fel nem használt energia a legolcsóbb energia. A gyakorlatban ez azt jelenti, hogy 10 kWö elektromos energiát előállítani sokkal költségesebb és igényesebb, mint ugyanennyit megtakarítani. A jövőben az energiatakarékosság jelentősége egyre nagyobb lesz. s egyre nagyobb részt kell benne vállalnia a háztartásoknak. Hogy melyik a háztartásokban a leginkább energiaigényes terület? Kétségtelenül a fűtés. A fűtési idény nálunk aránylag hosszú, októbertől áprilisig tart, tehát az év több mint kétszáz napján fűtünk. Egy-egy háztartás ez alatt az idő alatt 2—4 tonna szenet, vagy ennek megfelelő mennyiségű más fűtőanyagot használ fel. A fűtéskor elsősorban tehát arra kell ügyelnünk, hogy ne fűtsük túl a lakásokat. Egyfokos hőmérsékletemelkedés hat százalékkal növeli az energiafogyasztást Ha tehát az ajánlott 22 °C helyett 26 °C a szobahőmérséklet, negyedével emelkedik az energiafogyasztás. S ez már az évi költségvetésen is meglátszik. Ha szénnel tüzelünk, ennyivel több szenet kell behordanunk is a lakásba, s egynegyed résszel több hamut salakot dobunk a kukába is stb. További takarékossági lehetőség, ha megakadályozzuk, hogy a meleg elillanjon a lakásból. Elsősorban a nyílásokat a nyílászárókat kell szemügyre vennünk. A legtöbb veszteséget a rosszul beillesztett ablakok okozzák — főleg a házgyári lakásokban —. azután a rövid vagy görbe ajtók, melyek körül árad a kinti hideg a fűtött lakásba. Ajánlatos hát az ablakok és ajtók hőszigetelése. A vasárusoknál kaphatók fém szigetelő szalagok, de forgalomban vannak lényegesen olcsóbb habszivacs szigetelő szalagok is. melyeknek azonban rövidebb az élettartamuk. Mindenképpen ajánlatos megcsinálni a hőszigetelésnek egyik vagy másik fajtáját mert nemcsak a fűtésen spórolhatunk általa, hanem huzatmentessé tehetjük vele lakásunkat Nem szabad lebecsülnünk a függönyök és drapériák szigetelő hatását sem. Ezeknek az ablak és a fűtőtest között kellene lógniuk, hogy a meleg levegő a felületükön haladjon felfelé s onnan a helyiségbe kerüljön. Ha a függöny a fűtőtest előtt lóg, a meleg levegő ugyan a felületén halad felfelé, de nem a szoba belsejébe áramlik, hanem a függöny és az ablak közt reked meg, s ott lehűl. Arra a kérdésre, hogy fontos-e a falak, a mennyezet és a padló hőszigetelése, szintén igennel válaszolunk. A szőnyeg nemcsak szebbé, lakályosabbá teszi szobánkat hanem egyszersmind hő- és hangszigetelő is. A padlóból áradó hideg hűti a szoba levegőjét, hűvössé teszi a lakást Ugyanez vonatkozik a falakra is. Minél magasabb a falak felületi hőmérséklete, annál kevesebb hőenergiára van szükségünk a kívánt szobahőmérséklet eléréséhez A falak hővezetését ezért felületi kezeléssel szabályozhatjuk. A külső hőszigetelés főképp az északi és nyugati körítőfalakon fontos, belülről azután a bútor elhelyezésével, faburkolattal, faliszönyegekkél, esetleg tapétával javíthatjuk a hőszigetelést. A legnagyobb gondot a mennyezet hőszigetelése jelenti. Régebbi házakban a magas mennyezet elé egy alacsonyabban fekvő álmennyezetet húzhatunk, a kettő közt keletkező levegőréteg jó! szigetel. Alacsony helyiségekben a mennyezetet műanyag kazettával rakhatjuk ki. Hatással van az energiafelhasználásra az is, fűtünk-e szomszédos helyiségekben. A fűtetlen szobákkal határos helyiségekben jobban hűlnek és hűtőnek a falak, ezért azokban több energiát használunk fel a kellő hőmérséklet elérésére, és rendkívül sok energiát fogyasztunk akkor is. ha fűtetlen helyiségeket lakásokat akarunk időnként kifűteni. Jól meg kell hát gondolnunk, nem kifizetődőbb-e egy állandó hőmérsékleten tartani a lakás minden helyiségét mint alkalomadtán kifűteni, 20—22 fokon tartani néhány napig.
