Nő, 1987 (36. évfolyam, 1-52. szám)
1987-12-01 / 49. szám
/ Boszorkányüldözés nincs, boszorkányavatás van • Tűzzel és vérrel • Pokoli praktikák — pokoli árak • A mágikus 43. hosszúsági vonal • A FIAT nyomában a mágusok • Greenham Commonból nem űzik ki a Gonoszt Könyves Kálmán királyunkkal ellentétben ma a Német Szövetségi Köztársaságban egy reprezentatív felmérés szerint a lakosság 25 százaléka hisz benne, hogy vannak boszorkányok, démonok, hódít a sátánhit, körülbelül 20 millióan rendezik be életüket a csillagok állása szerint, és ugyancsak ennyi a hozzávetőleges száma azoknak, akik nem az orvost keresik fel, hanem „csodadoktorokhoz" fordulnak, s ugyancsak milliók hisznek a jövendömondásban. Hasonló felmérések szerint alig eltérőek az arányok Olaszországban, Angliában és az Egyesült Államokban. A „hívők" arányának megfelelően a babonaság, a fekete és a fehér mágia, az asztrológia, a boszorkányság és a hasonló foglalkozások aránnyal mérhető reneszánszukat élik. Vagyis a földöntúli erőkkel való kereskedés a nyugati féltekén a chip-csodák világában, manapság igen jól jövedelmező üzlet. Jövedelmező annak, aki csinálja, és sokszor életveszélyes annak, aki fizeti.... Ugyanis ezeknek a mesterkedéseknek nem egy halálos áldozata van, s nem tekinthető a gazdagok, a felső tízezer legújabb divatos szórakozásának sem, mert minden társadalmi rétegben akadnak fanatikusok. Halál a „ tisztító " tűzben Német Szövetségi Köztársaság, 1985. Az eset egy kis faluban történt. Két testvér került a bíróság elé, akik ágyhoz kötött halálos beteg apjukra rágyújtották a házat; vallomásuk szerint apjukat megszállta az ördög, s miután más praktikák nem segítettek az ördögűzésben, kénytelenek voltak a mindent „megtisztító" tűzhöz folyamodni... Egy másik eset. Lüneburg mezőgazdasági körzetben a falusiak 65 százaléka hisz a szemmelverésben, a háziállatok és emberek megrontásában. Ezen a környéken a „Wicca" nevezetű boszorkánykultusznak is sok hívője van, s Így természetesen a „sabbat", magyarán a boszorkányszombat is divik, amelyen nemcsak nők, hanem férfiak is részt vesznek: Tetőpontján a „Nagy Rítuson", az összejövetelen lehullanak az erkölcsi gátlások korlátái. Az NSZK-ban talán legismertebb és a legkeresettebb rothenburgi boszorkány, akinek specialitása a „nem kívánatos emberek mágikus erőkkel történő eltávolítása." Kuncsaftjainak zöme a férjüket pokolba kívánó feleségekből kerül ki, ám vannak olyanok is, akik gyűlölt szomszédjuktól vagy éppenséggel főnöküktől akarnak megszabadulni. A neves boszorkány a nem kívánatos személy fényképét egy halálfej-koponya fogai közé süllyesztve elküldi a másvilágra, és kész. A művelet ára valóban „pokoli": 10 000 márka. A pék és a fekete kakas Franciaország. André Moluque, pékmester egy novemberi estén fekete kakast vásárolt. A helyi boszorkány tanácsát követve szeget vert a kakas szivébe, majd harmadnapjára a gerendára fölakasztott kakast levette, az ól aljára dobta s betemette szalmával. A dél-franciaországi falusi pék a „baromfikirály" eltemetésével eltemette az ördögöt, amely anynyi bajt hozott rá. Csakhogy a kenyér kelesztése, tésztája másnap is rossz volt. Ebből a szerencsétlen arra következtetett, hogy nem egy, hanem legalább két ördög lakozik a kelesztőjében, s hogy jól süthessen, nem marad más hátra, mint hogy szerződést kössön a Gonosszal. Hat hónap múlva feláldozta magát a poklok tüzének: segédei egy reggel ott találták felakasztva a gerendán, pontosan azon a helyen, ahová korábban a fekete kakast szúrta fel. Az ördög tehát manapság is tovább „él" a felvilágosodás, Voltaire és Descartes hazájában is. Hiába írta Voltaire a XVII. században, hogy nemsokára elérkezik az idő, amikor a nép leleplezi a sarlatánok mesterkedéseit. A jelek szerint erre még várni kell. Párizsban ma többezer csillagjós működik, s az északi Bretagne-ban és lent délen virágzik mindenfajta babonaság és varázslás. Harminc évvel ezelőtt Párizs polgármesterét megbotránkoztatta a felmérés, miszerint a főváros lakosságának 60 százaléka rendszeresen olvassa a bulvárlapok horoszkóp rovatait. Ma már a hatóságoknak a legkülönbözőbb szekták elburjánzása okoz nem kis gondot, mint például a „sátánhivők szektája", „Az örökkévalóság ármádiája", „A sátán főpapjának temploma", vagy „A Nap tanítványai" és a többi okkultista társaság, amelyet szám szerint felsorolni szinte lehetetlen. A vásári kártyavetökhöz alkalmanként folyik a pénz, nem szólva a nagynevű, csodálatosan berendezett szalonokról, amelyekben a jövendölés, a távolbalátás, a mágikus tanok mesterei és mesternöi fogadják a művészvilág nagyjait, s nyílt titok, hogy jó néhány ismert politikust. A ködös Albion szellemei nem nyughatnak Angliában az okkultizmus (s ez alatt nemcsak a szellemidézés értendő) mindig is divatozott, a kastélyokban kísértetek tanyáztak, és megszámlálhatatlan szellemidézö társaság működött. Csak kevesen tudják, hogy Conan Doyle nemcsak Sherlock Holmes, minden idők halhatatlan nyomozó-zsenijének volt szülőatyja, hanem igen nagy tekintélyre tett szert az okkult tudományokban is. Számos műve jelent meg ebben a témakörben, de ezeket ma már a régi könyvtárak mélyén befedte a feledés pora. A mágia, a boszorkányság, az okkultizmus, a sátánhit azonban tovább él, sőt újraéledt az amerikai haditámaszpontok, a Pershingek és cirkálórakéták árnyékában is, Skócia hegyeitől kezdve egészen a déli sussexi smaragzöld dombvidékig. Mindenütt működnek boszorkányok és boszorkánymesterek. Nemrég választották meg az angliai boszorkányok új királyát és főpapját. Jack Bracelín úr személyében. A brit okkultisták megesküsznek rá, hogy ők csak jót akarnak, kizárólag fehér mágiával foglalkoznak, s hogy a „rossz" boszorkányokat kizárják maguk közül. De a hatóságoknak és a rendőrségnek más a véleménye, sőt az anglikán egyháznak is: egyre több a megszentségtelenitett templom, s Essexben nemrég egy temetőben a sirásó egy sírkövön átszúrt szívet talált, ami, ahogy az újságok is írták, „hagyományos mesterkedése a fekete mágiának, amellyel valakire kimondják a halálos átkot". S egy másik eset is nagy port kavart fel. Bedfordshire-ben egy templom romjai között játszó gyerekek emberi csontokat találtak, amelyek zárt keresztet alkottak. Ez pedig arra utal, hogy a vidéken fekete miséket tartanak a sátánimádók. Bracelin főpap ezekkel és hasonló esetekkel kapcsolatban nem volt rest, és nyilatkozott a sajtónak. Többek közt kijelentette: „A testben lakozó Gonoszt csak énekkel, tánccal és titkos szertartásokkal lehet kiűzni .. . Sajna, arról nem esik szó, hogy a nukleáris fegyverekben lakozó „gonosszal" ugyan mit is lehetne tenni... Ördögűzés és sátánimádás Torinóban Olaszország, Piemont tartomány, Torino városa. A legújabb adatok szerint ebben a milliós észak-itáliai városban több mint 1 50 000 ember látogatja rendszeresen a kártyavetőket, jósokat, vesz részt spiritiszta szeánszokon vagy folytat különböző okkultista praktikákat, beleszámítva a sátánimádást és a fekete miséket, s foglalkozik fekete mágiával. A városi kábeltelevízióban Myda aszszonynak, a legnépszerűbb látnoknak napi műsorát százezrek nézik. Az utóbbi két év alatt nem kevesebb, mint 1 350 hívő katolikus fordult az egyházhoz segítségért, mert valamely családtagja, vagy barátja, jó ismerőse az ördöggel paktál, vagy maga is „megszállottnak" érzi magát. Ballestrero bíboros, a torinói egyházközség igazgatója nemrég hat papot jelölt ki hivatalból „exortistának", vagyis ördögűzőnek. Szinte hihetetlen, hogy az okkultista téboly Olaszországnak ezen a vidékén tört ki ilyen tömegesen, hiszen éppen Piemontban és Torinóban hódított az országban először a felvilágosultság, a szabadgondolko-
