Nő, 1987 (36. évfolyam, 1-52. szám)
1987-12-01 / 49. szám
A szomszédunkban vasárnap délelőtt csaknem tragédia történt. Legalábbis így kommentálta szomszédasszonyom, aki elkeseredésében sírva futott hozzánk, pontosabban hozzám, az újságíróhoz, kérve, írjam meg, vigyem a világ elé, mire képes egy húsőrlő; védjem meg jámbor férjét, akiből ez a masina gyilkost csinál. Felindultan sorolta az eseményeket, alig tudtam szavából kivenni, mi is történt tulajdonképpen, mígnem berohant a férje, állítva, nem kell azt az újságban megírni, megtalálta ő magától is a megoldást. Aztán szép sorjában beszámolt a dolgokról. Vagy három éve annak, hogy évekig tartó keresgélés után barátjuk nagy nehezen szerzett nekik egy húsőrlöt. Örömük azonban csak addig tartott, amíg össze nem akarták szerelni. Meglepődve vették tudomásul, hogy a szorítócsavar menete más, mint a A húsőrlő a bűnös? hengeré, nem pászol a kettő egybe, a kés is életlen, az őrlő csigája pedig nem forog. A menetre spárgát tekertek, a kést megélesítették, majd a csigát addig tekerték, amíg nagy nehezen megőrölték a kilónyi húst. A legközelebb házastársi veszekedéssé fajult a húsőrlés körüli vita. A harmadszori őrlésnél a feleség kapott egy pofont, mert felindultságában azt találta mondani az őrléstől őrjöngő, máskor csendes férjének, hogy ez a hibás szerkezet biztosan a barátjuk bosszúja, mert ilyen terméket a gyárból nem engedhetnek ki. Ebből olyan szóváltás kerekedett, hogy a húsörlőt szerző barátjuk halálos ellenségükké vált, a húsőrlő bekerült a kamra sarkába. Egy év múlva vették csak újból elő a masinát, de őrlés helyett megint veszekedés lett belőle, úgyannyira, hogy válással fenyegették egymást. Aztán mégis győzött a józan ész, és az őrlő elfoglalta régi helyét a kamrában. Csakhogy a mostani vasárnapot megelőző pénteken szomszédasszonyom nem kapott az üzletben darált húst, pedig a családnak töltött káposztát ígért! Kénytelenek voltak hát újból elővenni a húsőrlőt — idegességük indulatokba fajult, szó szót követett, a feldühödött férj pedig a húsvágókést tartó kezét emelte a feleségére ... Ennyi a történet, melyet a férj a következőkkel zárt le: „Nálunk ez a húsőrlő még egyszer veszekedést nem okoz. Nem hagyom, hogy feldúlja a házasságunkat, vagy megrontsa a karácsonyi ünnepeket, mert legközelebb ekkor kerülne sor húsörlésre ... Becsomagolom és elküldöm a gyár igazgatójának. Szerezzen vele ő kellemes perceket a feleségének! Próbálja csak ki termékét!" Ahogy ismerem a szomszédomat, ezt meg is teszi. Elvégre azt tartja; mindenki feleljen a keze alól kikerülő termékért! Mi lenne, ha ő — autószerelő létére — úgy állítaná be a féket, hogy az ne működjön rendesen? Vagy a felesége, aki egészségügyinövér, rossz tűvel adná az injekciót?! Szomszédom példája sajnos nem egyedülálló eset. Hányszor fordul elő, hogy méregbe gurulunk, mert a vadonatúj használati tárgy nem felel meg küldetésének ?! Lehet ugyan reklamálni, de ki téríti meg az időt, pénzt, fáradságot, amit elvesztünk, miközben olyasmit intézünk, aminek megfizettük a rendes árát? Számla nélkül még ajándékot sem adhatunk, mert hátha elromlik és reklamálni kell... Ha nem tudunk jó terméket készíteni, ne csináljunk inkább semmilyet! Mert rosszat gyártani, csak hogy legyen, nincs értelme. Pocsékoljuk a nyersanyagot, a munkát, koptatjuk a gépet, adminisztrálunk, szállítunk stb., stb., és senkinek sem válik hasznára. A selejt elöbb-utóbb a szemétbe kerül. Tapasztalat bizonyítja, hogy az éwégi hajrával arányosan növekedik a selejtes termékek száma is. Pedig ezzel csak kárt okozunk mindenkinek. Az egyénnek, aki fölöslegesen adja ki a pénzét, a termelőnek, aki fölöslegesen gyártja, és magának a társadalomnak is, melynek anyagi és erkölcsi kára származik abból, ha a fogyasztó elégedetlen. Mert a selejt körforgása csak az önbecsapás egyik módozata. Végeredményben nem a húsőrlö a bűnös, hanem aki gyártja. Vajon a gyár igazgatója, ha megkapja szomszédomtól a csomagot, végiggondolja mindezt ? H. ZSEBIK SAROLTA PRIKLER LÁSZLÓ felvétele Főszerkesztő: PÁKOZDI GERTRÚD Helyettes főszerkesztő: NÁDASKYNÉ ZÁCSEK ERZSÉBET A Szlovák Nőszövetség hetilapja XXXVI. évfolyam Szerkesztőségi titkár: HRTANNÉ ZSEBIK SAROLTA Grafikai szerkesztő: ORDÓDY DÉNES Kiadja a Szlovák Nőszövetség KB ZIVENA kiadóvállalata, 812 84 Bratislava, Nálepkova"15 — Szerkesztőség : 812 03 Bratislava, Leninovo námestie 12. Telefon — titkárság: 334 745 — Terjeszti a Posta Hírlapszolgálat — Megrendelhető bármely postahivatalban vagy kézbesítőnél — Előfizetési díj negyed évre 36,40 Kcs. — Külföldi megrendelések: Posta Központi Sajtókiviteli és Behozatali Szolgálat — PNS. Ústredná expedícia a dovoz tlaőe, 810 05 Bratislava, Gottwaldovo nám. 6. Magyarországon terjeszti a Magyar Posta, előfizethető bármely postahivatalnál, a kézbesítőnél és a Hírlapelőfizetési és Lapellátási Irodánál (HELIR) — Budapest V., József nádor tér 1. Előfizetési díj: évi 180,—Ft — Csekkszámlaszám MNB 215—96 162 — A SÜTI 6/28 engedélyével. Nyomja: Vychodoslovenské tlaőiame, n. p., 042 67 Kosice, Svermova 47. Indexszám.: 49 413 Kéziratokat és képeket nem érzünk meg és nem küldünk vissza! Címlapunkon: Élet a lakótelepen : Gazdag vagy egyhangú ? (írásunk a 4.—5. oldalon.) Könözsi István felvétele
