Nő, 1987 (36. évfolyam, 1-52. szám)
1987-11-17 / 47. szám
I FULKÓ VÁRA Volt a váraknak egy időszakuk, amikor föurak és főpapok lakhelyei vagy éppen a király tulajdonai voltak, s Így egyben a hozzájuk tartozó vidék, a váralja népének, a falvaknak és városoknak gazdasági, társadalmi és kulturális központjai is. Aztán jött egy másik időszak, amikor katonai védhelyek lettek, és szerepük országos jelentőségűvé nőtt a végek megtartásában. Volt egyszer, hogy háborúskodó főurak vívták bennük, velük egymás ellen szabályos várostromaikat. Aztán jöttek a huszitacsapatok, majd a török szultán seregei, s ezek ostromát kellett a váraknak állniuk. A régi várakat ekkor átépítették, korszerűsítették a másfajta harcászati módok, az újfajta haditechnika követelményei szerint. Erősebb várfalak, új bástyák, fülek emelödtek — ha volt miből — a már békésebb időket is megélt építmények mellé. Fülek (Filakovo) vára nem a füles bástyákról kapta nevét. Fianem állítólag egy hamispénzverő, garázda Fulkó — más néven Falkos — nevű lovagról, aki a vár első tulajdonosainak egyike lehetett a XIII. század derekán. Ekkori, pontosan 1246-ból származik a várat elsőként említő okmányunk, amely szerint IV. Béla király a lovagtól elvette a várat. A gazdák később is gyakran cserélődtek Füleken. 1300 táján Csák Mátéé volt, majd a Ráskay, a Ferényi, a Bebek családé. S amikor az ország déli vonala elesett a török ostromában. Fülek is a végvárak sorsára jutott. Érsekújvár (Nővé Zámky), Esztergom, Eger sorába tagolódva az északi végeket tartotta. Már ameddig tartotta. 1554-ben a török bevette, és lakta aztán 40 évig. Pedig pár évvel előbb még Bebek Ferenc korszerűsítette a falait. Ekkor épült hozzá az alsó vár és egy hatalmas ágyútorony, amely még ma is áll, és messziről jellegzetessé teszi a vár képét. Történelmének legdicsőbb napjait a török kiűzése után élte meg. 1606-ban visszakerült a király kezére. Megyegyülések helye ezekben az évtizedekben, mégpedig nemcsak a nógrádi, hanem a török elől északra menekült Pest és Heves megye nemeseinek is. Dicsőségének csúcsán azonban — mégpedig az 1682. esztendőben, amikor falai között kiáltják ki királlyá Thököly Imrét — megéli romlását is, amely aztán végsőnek bizonyult. Ebben az évben fölrobbantották. Azóta rom. Az idén a zilinai Műemlékvédelmi Vállalat hozzákezdett a háromszáz éve csak málladozó falak restaurálásához. Munkájuk eredményéről később beszámolunk olvasóinknak. —ka— PFtIKLER L felvétele
