Nő, 1986 (35. évfolyam, 1-52. szám)
1986-09-30 / 40. szám
TÁJOLÓ KALENDÁRIUM 1906. szeptember 30-án született Jaromir Tomecek érdemes művész, cseh író. Október 1-je a zene világnapja. 1761. október 2-án halt meg Mikes Kelemen író, II. Rákóczi Ferenc rodostói napjainak megörökitője. Október 6-a a csehszlovák néphadsereg napja. 1906. október 6án születeti Dino Buzzati olasz író és publicista. KÖNYV Naplójegyzetek 1929-1945 A napló, a személyes feljegyzés közügygyé válik, ha nyomdafestékkel találkozik. Ez lett a sorsa most Illyés Gyula 1929—45 közötti feljegyzéseinek, melyeket az iró felesége. Flóra asszony gyűjtött kötetbe. Illyés életének 16 évét kíséri figyelemmel, és egy eseményekben gazdag korszakkal történő találkozása dokumentumait őrzi. Illyés Írói ihletettsége végigkíséri és egyben jellemzi is e naplójegyzeteket, hisz csak azokat az eseményeket örökítette meg, amelyek öt íróként foglalkoztatják. „Naplót írok. s valójában életem eseményei érdekelnek a legkevésbé, legfeljebb kapcsolódásuk foglalkoztat néha" — vallja, vagyis a napi események megragadásában is a művészi kifejezésmódhoz keres segítséget. Naplójegyzeteiböl egy történelmi korszakot lehet kiolvasni. Az irodalom és a magyar nép történelmét. A magyar irodalom történetének azon korszakát, amely a 20-as, 30-as évek Nyugatjával, a Válaszszál. vagy épp az Illyés által szerkesztett Magyar Csillaggal határozható meg. A ma már klasszikus csengésű nevek sűrűn felbukkannak a könyv lapjain; hol arról olvashatunk, hogy Babitsékkal moziba megy, másutt Szabó Lőrincnek adja át olvasásra verseit. A politikai élet fontos személyiségeiről is portrét fest, feltűnik Gömbös, Rákosi, knrédy és Révai alakja is. Viszont fukaron méri a személyes szavakat, bár itt-ott önkéntelenül is fel-felbukkan sokszínű énje. Okkal mondhatja el Domokos Mátyás a könyv utószavában; „Ez a könyv a reggeltől estig folyton üzemelő iró szellemi működésének lenyomata." Az ifjú Illyés a napi események izgalmában pontosan fogalmazta meg történelmi hitelű ítéleteit. Különös előszeretettel foglalkozik feljegyzéseiben a költészet céljával és hatalmával. Nem véletlenül, hisz ekkor kezdi közölni verseit a Nyugat. E naplójegyzetek egy része már a Magyarok című kötetben korábban napvilágot látott A kötet utószavából viszont az is kiderül, hogy a most megjelent jegyzeteket — mint Illyés halhatatlanná válásának újabb bizonyítékát — még számos követi majd. Zsebik Ildikó A fejedelemasszony Zrínyi Ilona élete Azt hihetnénk, hogy míg a tengerentúli gyarmatok hasznából fellendült és polgárosuló tengermelléki országok az ipari fejlődés útjára léptek, addig a feudalizmus álmában ringatott Közép-Európa a nőknek továbbra sem osztott vezető szerepet. Pedig a török iga és osztrák járom alatt sínylődő Magyarországon a hadakozó férfiak helyén a nők vezették a gazdaságot, egymásnak kertgazdálkodásról írnak tanácsadó leveleket, és a diplomácia nyelvét is kénytelenek megtanulni. Említhetjük itt Lórántffy Zsuzsannát, aki Sárospatakot naggyá tette és ő hívta meg Komenskyt ugyanide. Fiának özvegye, Báthory Zsófia ugyanilyen eréllyel, de császárhű elvektől vezérelve irányította az ország legnagyobb, majdnem kétmillió holdas birtokát. Politikai megfontolás is szerepet játszott abban, hogy a szigeti hős. Zrínyi Miklós dédunokája, a költő Zrínyi unokahúga, a Wesselényi összeesküvés után kivégzett Zrínyi Péter lánya, Ilona 1666-ban, huszonhárom évesen I. Rákóczi Ferenc felesége legyen. Tíz év múlva a borsi várkastélyban fiút szül, akit a nagyságos fejedelem II. Rákóczi Ferenc néven ismert meg később a világ, de ugyanebben az évben hal meg férje, s újra egy özvegyre vár a hatalmas gazdaság, mely a császári udvar számára sem volt közömbös. Az összekuszálódott viszonyok, melyeket vallásháborúk, török szövetség és törökellenes hadjáratok, Erdély függetlensége vagy bekebelezése, járványok és európai trónviszályok határoztak meg I. Lipót idején, minden eseményt befolyásoltak. Ilona mégis férjhez megy a kuruc király Thököly Imréhez, aki sikerei csúcsán Erdélytől a Csallóközig vezette hadait, nem kis tekintélyt szerezve a Zrínyi és a Rákóczi családnévvel. A forgandó szerencse hamar elpártolt tőle s a visszavonulás után Munkács várát felesége, Ilona védte a császáriak ellenében három évig úgy, hogy kivívta Európa elismerését. Miután támogatás híján a vár feladására kényszerül, lányával és fiával Bécsbe viszik őket. Császárhű nevelés céljából (mint régebben Ilona testvéreit) örökre elszakítják gyermekeitől, ő pedig követi férjét törökországi száműzetésébe, ahol akkor hunyt el a legnagyobb nélkülözések közepette, amikor fia népe élére állva zászlót bontott a császári önkény ellen. Majd csak földi maradványaik találkoztak egymás mellett 1906-ban, nyolcvan éve, amikor hazai földre hozatva a kassai (Kosice) dómban nyugalomra helyezték. Ennek az asszonyi sorsnak történetét írja meg történelmi hűséggel és élvezetes stílusban Kertész Erzsébet. A könyv a Kossuth és a Madách Kiadó közös gondozásában látott napvilágot. Mihályi Molnár László KIÁLLÍTÁS Visszajött, látták s győzött Szkukálek Lajosról van szó. Arról a fiatal képzőművészről, aki szülővárosába, Komáromba (Komámo) tért vissza, hogy rengeteg tusrajza közül százat kiállítson. Persze, korántsem azért cselekedte ezt, hogy bárkit is bosszantson vele, ám az illendőség szabályai szerint — a megnyitóra meghívót küldött azoknak a szakmában tevékeny többieknek is, akik a saját zsenialitásuk elleni tapintatlanságnak minősítik, ha más történetesen tehetségesebb. Ha pedig sokkal tehetségesebb, akkor az merénylet, arcátlan pimaszság. Szkukálek kiállításának megnyitóján sokan voltak, mi több, elegen. Hiányzott ugyan néhány féltékeny titán, ám ennek ellenére úgy hírlik: igencsak szokatlan esemény ez a kiállítás. Örömmel hallja ezt az, aki drukkol Szkukáleknek. Utólag pedig azt is bevallhatja, hogy számított a sikerre, mert született optimista lévén lelkesen hitte, hogy az ismeretlenségből mostanában előléptetett fiatal művész igencsak meglepi, mi több.meghökkenti majd a közönségét. Úgy tetszik, ez a várakozás bejött — s ez megnyugtató, hiszen nemcsak a képek alkotóját léptette előbbre, hanem képzőművészetünk érték- és tekintélyrendjén is módosított valamit. Igaz, e módosulás mechanizmusa sokakat megzavarhatott, de kétségtelen, hogy ők is talpraesetten fejezték ki lelkes tetszésüket, ami érthető, hiszen a kiállító ábrázolói képessége korántsem mindennapi, ezért könnyen felismerhető. Csaknem ennyire nyilvánvaló a groteszk, a fonák, az abszurd iránti magabiztos szemlélete s benne az a határozottság, ami talán a legragyogóbban képes demonstrálni, hogy humorérzék nélkül mindenféle művészet gyakorlása hasztalan, hiábavaló. Szkukálek azáltal győzött Komáromban, hogy látták. Nem mindenki győz ilyen „egyszerűen". Persze, könnyű neki — mondanák sókan — hiszen úgy rajzol, ahogy más a levegőt veszi. Hát igen! Keszeli Ferenc HANGLEMEZ Zöld öv Lassan már hagyománnyá válik olyan nagylemezek megjelenése, melyeken a megszokottól eltérően, hivatásos színészek énekelnek. A közelmúltban több ilyen látott napvilágot, amelyek közül talán az egyik legsikeresebb Görbe Nóra (azaz Linda) nagylemeze. A 13 dalt tartalmazó nagylemezt a Favorit lemezkiadó hozta forgalomba. A stílusát nehéz meghatározni, mivel több, sokban különböző ismert egyéniség zeneszáma szerepel rajta. A legtöbb dal szerzője Szikora Róbert. Hasonló hangzású dalokat fedezhetünk fel Szűcs Judit nagylemezén és az R-Go-lemezeken is. A lemez zárószáma az „Anna alszik már", rokonítható az R-Go nagylemezekről ismert „Summa", „Amulett" és „Szeretlek is meg nem is" címűekkel. Romai Tibor, a KFT népszerű billentyűse és énekese is hozzájárult három dallal a lemezhez: két dalával Jeszenszky Béla. ismertebb nevén Flipper Öcsi is feliratkozott a dalszerzők közé. A „Kung-fulett a párom" zenéje azonos az utolsó Dolly Roll nagylemezről ismert „Szombat esti szívtipró" zenéjével, csak a dal szövege változott. A másik dal, a „Mintha álmodnék" már sikerültebb szerzemény. A dallamos zenét művelő Heilig Gábor egy dallal. „A szerelem lehet..." cíművel szerepel a lemezen. Stílusával teljesen elüt az előzőektől, az a Lerch—Demjén szerzemény, melynek címe „Miért hazudsz". Egy kivételével maga a művésznő is társszerzője a lemez valamennyi dalának. A nagylemezen sok ismert session zenész segédkezett, köztűk Bikini-, Fonográf-, KFT- és R-Go-tagok. Bízom abban, hogy ez a lemezkülönlegesség is megnyeri majd a gyűjtök tetszését, és nem fog a lemezüzletek pultjain porosodni. Csaia Sándor (női)
