Nő, 1986 (35. évfolyam, 1-52. szám)
1986-01-21 / 4. szám
KUCKÓ Beli, baba, a bölcsőbe, kicsi kutya kinn a csűrbe, beli, baba, a párnába, kicsi baba a szalmába. Beli, baba, beli, huncutsággal teli. Aludj, baba, aludjál, feljött már a csillag. Aranyos kisbárány hazafelé ballag. Erre, erre, zöld mezőre, jó forrásra, levegőre, itt megbúvik, itt elbukik, itt nem látja meg a kuvik, kuvik, kuvik, vik, vik, vik! Ángyom sütött rétest, nem adott belőle, kivitte a kertbe, rózsás keszkenőbe, feltette a fára legények számára. KEDVES BARÁTAIM! Kiváló könyvet ajánlok a figyelmetekbe. Az Ákom, bákom, berkenye című kötetet járni tanuló kistestvéretek, óvodás és kisiskolás húgotok, öcsétek, de édesanyátok és tanító nénitek — veled együtt — is bizonyára nagy örömmel forgatja majd. Magyar népi mondókákat találtok benne nagy számban, altatókat, hintáztatókat, kiolvasókat, mondókákat állatokról, betegségekről, az időjárásról, azután karácsonyi, újévi, húsvéti, névnapi köszöntőket és végül rengeteg elmés találós kérdést. A magyar népi gyerekköltészetnek ez a gazdag gyűjteménye első a maga nemében ÁKOM, BÁKOM, BERKENYE Magyar népi gyermekkoltészet Kerekecske, dombocska, volt egy kicsiny dombocska, dombon állt egy házikó, házikóban ladikó, ladikéban egy kerek falca, a tálcán meg ót fxjgácsa, arra járt az egérke, mind megette ebedre! Szállj ki, kocsis, a hintóról, igyál egyet a boromból, inc, pinc, te vagy odakint Hinta-palinta, szépen szóló pacsirta, lökd meg, pajtás, a hintát, érjem el a pacsirtát! Mit varrsz. mit varrsz? Piros papucsot. Kinek, kinek? Kalári néninek. Ég a gyertya, ha meggyújtják, mikor ezt a táncot járják, járjad, járjad, jó katona, hadd dübögjön ez az utca, állj ki mán, a főbíró udvarán, annak adom lányomat, ki fölköti kardomat, add nekem a lányodat! Linces-láncos, loboncos, Gyí, cocó. Újvárba, János-napi vásárba, megmondjuk a kapitánynak, hogy vegyen be katonának, hopp! Sándor, Sándor, sótartó, van-e borod eladó? Van bizony, tíz akó, csak egy kicsit savanyó! az én ángyom kertje. Vajon mi van benne? Gyöngyvirág! Azért varrták a csizmát, hogy táncoljunk benne, ha rongyos is, ha foltos is, illik a tánc benne. Hej, guci, galaguci, kis guba! Kocsis, kocsis, kömámasszony. Mert kend olyan sovány asszony? Harmat Ippi a szoknyámat. Fehet ingem ropogos, Sárga cipőm kopogós, Kuk úrik ut Jár a baba jár, mint a kismadár, holnapután a kert alatt, lepkét is fog már Gólya, gólya, gilice, ki lányát vetted el? A tengeri bokrosét. Mivel vitted haza? Síppal, dobbal, nádi hegedűvel. Miért véres a te lábod? Azért véres az én lábom, száraz gáton általmentem, kerekes erdőn leszól lottam, párnahajat varrtam, két pénzért eladtam, százszor is megbántam. Hány szem hó száll télben a földnek színére, Annyi áldás szálljon Kis Mátyás fejére! Annyi áldás öntsön nyakon, amennyi szál hajad vagyon! Langstein Erzsébet rajzai
