Nő, 1986 (35. évfolyam, 1-52. szám)
1986-09-02 / 36. szám
edik a spárgatököt az Ivánka prl Nitre-i szövetkezet dolgozói. Mint a járás legnagyobb termelői, öt hektárról 120 tonna tököt a konzervgyárnak, 60 R agyogó tisztaság, kulturált körülmények, Ízletes, jól elkészített ételek — ez jellemző a gellei (Holice n/O.) iskolakonyhára. Az itt kosztoló 273 gyermeket és pedagógust az öttagú ezüstérmes szocialista brigád — Kovács Erzsébet főszakács, Mészáros Katalin, Mészáros Rozália, Németh Klára szakácsnő és Mészáros Katalin konyhavezető — szolgálja ki. Hogy a főzésen kívül mi dolga van még a brigádnak? — Általában minden iskolai rendezvényre mi főzünk — mondja a konyhavezető —, a nyári szünetben pedig befözünk. Sóban eltett zöldséget, de mást is. A barátsági hónapban évente megtartjuk a szovjet konyha hetét, nemzeti ételeket készítünk ilyenkor, az étlapot oroszul is kifüggesztjük, az étteremben pedig szovjet zeneszerzők müvei szólnak ebédidőben, s egy kis iparművészeti kiállítás is látható. Az elmúlt tonnát a hűtőipari vállalatnak, 30 tonnát pedig a zöldségüzleteknek szállítottak. Pavel Matis felvétele tanévben ehhez hasonlóan megrendeztük a magyar konyha hetét, hiszen nem árt ismerkedni más népekkel az izeken, étkezési szokásokon keresztül sem ... A konyhai maradékokon disznót nevelünk, ezt leöljük, feldolgozzuk, kora tavasszal így friss házi készítményeket ehetnek a kosztosaink. A konyha dolgozói minden tésztaféleséget is maguk készítenek, s erre a legbüszkébbek. Tavaly óta Gellében is kapnak iskolatejet a gyerekek, ezt ebéd után szolgálják fel nekik. Sidó Ferenc iskolaigazgató szerint olyan ízek születnek a most már aranyéremért versenyző öt asszony konyháján, amilyet a legtöbben csak édesanyjuk, nagyanyjuk föztjéhez tudnak hasonlítani. Cs. Kertész Lídia Agonás Aliz felvétele F ontos szerepe van egy-egy iskolai szakkörnek az ifjúság szabadidejének hasznosításában, ezért azokat, akik különböző köröket vezetnek, meg kell becsülni. Közéjük tartozik Stefánia Mácová, a petrzalkai nőszervezet aktív tagja, aki már három esztendeje vezet hímzöszakkört a Jeremenko utcai alapiskolában. A lányokat megtanítja a technikai fogások mellett arra is, mi az igazán értékes, melyek a jellemző színösszeállítások, s eredeti, saját gyűjtésű — főképp 19. századi — motívumokat hímeztet velük. Persze, arra is rávezeti őket, hogyan lehet és kell a mintákat csoportosítani, hogyan lehet egyéni kompozíciókat létrehozni belőlük. A hímzőkön látogató lányok nagy szeretettel veszik körül Stefánia nénit, akitől sok jó szót, kedvességet is kapnak. Stefánia néni pedig azt mondja, így, ebben a körben teljes az élete, mert nyugdíjas napjait így tudja hasznos munkával, másoknak és önfelvételei magának szerzett örömmel gazdagítani. Dr. Dagmar Kopőanová Könözsi István POSTALÁDÁNKBÓL
