Nő, 1986 (35. évfolyam, 1-52. szám)
1986-01-21 / 4. szám
jó minőségű konfekciót, élelmiszeripari termékeket, többek között például a kitűnő „Tajozsnoje" márkájú, vagyis „tajgai” sört... Az irkutszki közigazgatási körzet óriási, hatszor nagyobb területet fog át, mint Csehszlovákia, s e körzet 70 százalékát a tajga borítja, amelyen — a környezet- és tájvédelmi szempontok betartásával — jövedelmezően folyik a fakitermelés. Ám a hatalmas kiterjedésű irkutszki körzet igazi gazdagságát az aranybányászat és a gyémántmezők adják, s a néhány évvel ezelőtt felfedezett kőolajtartalékok. E terület természeti kincseinek felkutatása még távolról sincs befejezve, ügy mondják, hogy a geológusok számára valóságos paradicsom. Kőolaj, szén. réz, csillámföldek és más ásványok kibányászását már a közeljövőben megkezdhetik. Mulasztást követnénk el, ha nem szólnánk Irkutszk történelmi múltjáról, emlékeiről, hagyománytiszteletéről. A cári Oroszországban a „szibériai száműzetés” történelmi fogalom. így például 1825-ben a dekabristák kudarcba fulladt felkelésének vezető személyiségeit — Trubeckojt, Volkonszkijt, Podzsiót és másokat — küldte ide a cári „igazságszolgáltatás” száműzetésbe. Száműzetésük éveit itt töltötték mások is. többek között Radis-SZIBÉRIA ■ ■ KEK DRÁGAKÖVE Irkutszk város címerében egy hiúz látható, amely a fogai között rénszarvast tart. A heraldika — címertan — szabályai szerint a városalapítók e jelképpel fejezték ki a hely sajátosságát: a város az Ankara és mellékfolyói, az Irkut és az Usakovka találkozásánál kezdett épülni, olyan tájon, amelynek faunája bővelkedik a prém- és más haszonállatokban. Csakhamar azonban megmutatkozott az is, hogy a telepesek választása egyéb szempontokból is szerencsés volt: Oroszország európai részéből éppen erre vezetett a kereskedelmi útvonal Mongóliába és Kínába. Később a környéken dús aranylelőhelyekre bukkantak, s végül Kelet-Szibéria természeti kincseinek felkutatásában az is megkönnyítette az első telepesek dolgát, hogy e tájat a hó évente „csak” mintegy 165 napig borítja be. Irkutszkot már a telepítés után öt évvel (női) városi rangra emelték, s nemsokára ez lett Kelet-Szibéria guvernátorának a székhelye. A város jelentősége egyre növekedett. A XVI11. és a XIX. század fordulóján már itt tartották a legnagyobb s legnevezetesebb szibériai vásárokat. Ezáltal nemcsak a híre. hanem gazdagsága is nőttön nőtt, a tőkefelhalmozás olyannyira emelte fényét, hogy sokan „Szibéria Párizsának” nevezték. . . A fellendülés alapjai tehát már a nagy októberi szocialista forradalom után adottak voltak, s ezt felismerve. az új szovjet állam a várost tovább fejlesztette. Ma Irkutszknak hatszázezer lakosa van, fejlett ipara, nyolcvannégy vállalata termel mindent, amire Kelet- Szibériának szüksége van a megélhetéshez és a természeti kincsek kiaknázásához: nehézgépipari termékeket, földgyalukat, úszó beggereket, megmunkáló gépeket, de csev, a forradalmi demokrata író, a múlt század hetvenes-nyolcvanas éveiben a „narodnyikok” és az 1863— 64-es cárellenes lengyel felkelők. Számkivetettségének éveit itt töltötte az első orosz marxisták egyike is. L. B. Kraszin. Politikai felvilágosító munkát végeztek itt többek között Sz. M. Kirov, a bűbájos állatmesék, de poütikai írások szerzője is, továbbá Ordzsonikidze, Petrovszkij, Jaroszlavszkij, Kalinyin. a külföldi forradalmárok közül Szuhe-Balor. a mongol forradalmár és sok száz más cárellenes, „nem kívánatos elem”. Irkutszkban utcák, terek, múzeumok, emlékművek őrzik emléküket. A város más jellegű műemlékeire is büszke, s becsületbeli feladatának tartja megőrzésüket, ápolásukat. így például Irkutszk első számú, gondosan rendben tartott emlékműve a város első kőépítménye, az 1706—1710-es II ITHH Ll Tipikus szibériai faépület — ma múzeum- - - - - A transzszibériai mai vasútvonala 'i A Irkutszk első köépülete a 18. századból A Bajkál-tó faunája és flórája a világ összes rezervátuma közül az egyik legértékesebb