Nő, 1986 (35. évfolyam, 1-52. szám)

1986-07-15 / 29. szám

TÁJOLÓ KALENDÁRIUM 1606. július 15-én szüleien Rembrandt van Rijn holland festő és rézkarcoló. 1871. július 15-én halt meg Jón Chalup-._ ka szlovák drámaíró. 1916. július 15-én hah meg 1. I. Mecsnyi­­kov, aki 1908-ban az immunitással kapcsolatos elméleti munkásságáért Nobel-dijat kapott. 1796. július 17-én született Camille Co­rot francia festő. Július 22-e a Lengyel Népköztársaság állami ünnepe. KÖNYV Iszaak Babel müvei Iszaak Bábelt a magyar olvasó a Lovas­hadsereg és az Odesszai történetek köny­vei alapján ismerheti. Az előbbi magyar nyelven 1957 és 1985 között kilenc ki­adást ért meg, s most tizedszer is megje­lent a Babel csaknem összes müveit tartal­mazó, reprezentatív kötetben. Az Európa Könyvkiadó gondozásában megjelent könyv olvastán sok új élménnyel gazdagod­hatnak az olvasók, többek között az öné­letrajzi fogantatású Galambdúcom törté-ISZAAK BABEL MŰVEI FJbtszíUstk Sanmureh l-íhnfi>rxatókónyv<k Cikkek Karcolatok Levelek EUROPA nete elbeszéléseivel, amelyet a szerző Makszim Gorkijnak ajánlott, tanítómeste­rének, aki őt annak idején, húszegynéhány évesen felkarolta és elküldte a „nép közé" tapasztalatszerzésre, továbbá a filmforga­tókönyveivel és színműveivel, és az 1916—1923 között írt, máig is eleven cikkeivel, karcolataival. Az olvasó betekin­tést nyerhet alkotóműhelyébe: miért oly rövidek a Babel-írások, s hogy az írókat a közönségességtől óvta leginkább a szerző. Igaz, keveset írt Babel (egyhelyütt szar­kasztikusán meg is jegyezte: „önmagára valamit is adó burzsoá országban én már régen felfordultam volna az éhségtől"), de mindig a legjobb megoldást, a legtökélete­sebb kifejezést kereste. „Van bennem va­lami sajátos vonzódás az átdolgozás iránt. Akadnak olyan emberek, akik valamit meg­írnak, és többé látni sem bírják. Nálam másként van: nehezen írom a dolgaimat, de szeretem átdolgozni." Addig dolgozott egy-egy müvén, amíg „abból már semmit sem lehetett kidobni". Rövid, egy vagy másfél oldalas elbeszéléseiben a belső lel­ki folyamatokat ábrázolja, mellőzi a külső­ségek leírását, az egyes emberek magatar­tásában méri le „minőségüket". így válhat­tak egésszé ezek a történetek. Elolvasásuk után senkiben sem támad hiányérzet. A 30-as évek elején megpróbálta „meg­nyújtani" műveit: színműveket, filmforga­tókönyveket irt, néhány közülük bemuta­tásra, feldolgozásra is került. Ebben az időben regényt is tervezett a szovjet mező­­gazdaság nagy átalakulásáról, amelynek csupán egy fejezete maradt fenn (Kőolaj). A kötet végén válogatott levelezését, és több mint hatvan oldalnyi jegyzetet olvas­hatunk, ami még elevenebbé és gazdagab­bá teszi ezt a nálunk is megvásárolható könyvet. MÉSZÁROS KÁROLY FOLYÓIRAT A júniusi Kritika A rangos magyarországi művelődéspoli­tikai és kritikai lap legutóbbi száma mellék­letben közöl három olyan, terjedelmesebb írást, mely a két háború közötti magyar kisebbségi kultúrával kapcsolatos. Fél évszaddal ezelőtt Németh László há­rom írótársával együtt háromhetes utazást tett Romániában, hajón, vonaton, autón, bérkocsin és gyalog. Élményanyagát nagy vihart kiváltott útikönyvben írta meg. E könyv korabeli visszhangjáról, sok-sok is­mert nevet, indulatot és érvet felvonultató vitájáról szól az első írás. Kántor Lajos alapos munkája. Sokkal inkább igényt tart­hat azonban a honi olvasó érdeklődésére a másik két írás. Közülük is az, amelyik a csehszlovákiai magyar nemzetiségű ifjúság körében 1936 őszén útjára indult népfron­tos szellemű ifjúsági mozgalom, a Magyar Fiatalok Szövetsége működését tekinti át. Mint ismeretes, a CSKP 1936 márciusá­ban — a népfrontpolitika jegyében — meg­indított magyar nyelvű napilapja, a Ma­gyar Nap első számaitól kezdve hirdette az antifasiszta ifjúsági mozgalom megterem­tésének szükségességét, felkarolta és pro­pagálta az ilyen irányú törekvéseket. Ezt szolgálta a lap 1936 májusától indított Együtt című heti ifjúsági rovata, és itt tették közzé négy hónappal később Lörincz Gyuláék az MFSZ Előkészítő Bizottságának felhívását is. amely körvonalazta a mozga­lom programját. írásában Jalsovszky Kata­lin részletesen áttekinti az MFSZ működé­sének kétéves időszakát, megalakulásától, szervezeteinek kiépítésétől kezdve a köz­társaság védelmében vállalt szerepéig, majd a müncheni és a bécsi döntést köve­tő betiltásáig. Képet közölnek az MFSZ nyári táborozásáról 1938-ból. Ismerteti a fiatalok antifasiszta egységfrontja megte­remtésére, a nemzetiségek közötti együtt­működésre, a nemzeti hagyományok és a nemzeti kultúra ápolására, valamint a ma­gyarországi irodalmi élettel való kapcsola­tokra irányuló törekvéseket, továbbá Schönherz Zoltán és más ismert személyi­ségek szerepét a mozgalomban. Az írást egyébként dokumentumok, korabeli fény­képek egészítik ki a vágtomóci (Tmovec nad Váhom) és a kassai (Kosice) béketün­tetésekről, az MFSZ nyári táborozásáról stb. Végezetül a melléklet harmadik írása — Sándor László tollából — Szabó Dezső hatvan évvel ezelőtti csehszlovákiai elö­­adókörútjára tekint vissza, amely kudarcba fulladt. A körülmények megvilágítása jel­lemző adalékokkal szolgál a magatartásá­ban oly ellentmondásos író emberi arcké­péhez, jellemrajzához. Eddig a melléklet, ám azon túl is találha­tók hazai magyar vonatkozások a júniusi Kritikában. Az Ablak rovat az Irodalmi Szemle nyomán újraközli Mészáros László mai irodalmi életünk számos fogyatékos­ságára is rávilágító kritikai írását Csanda Sándor legutóbbi tanulmánykötetéről. Bot­­lik József pedig A hűség nyelve c. Ma­­dách-kiadványt — amely tudvalevőleg csehszlovákiai magyar írók vallomásait tar­talmazza az anyanyelvröl — méltatja terje­delmesen. BERECK JÓZSEp KÖZMŰVELŐDÉS Honismereti kerékpártúra Molnár László, a Terebesi (Trebisov) Já­rási Népművelési Központ szakelőadója tá­jékoztatta rovatunkat arról, honnan és mi­kor rajtol az idei, immáron tizenkettedik honismereti kerékpártúra, amelyet azúttal is a Tőketerebesi járásban rendeznek. Nos, július 18-án, Borsiból (Boráa), ahol ugyan­ekkor kezdődik a három napig tartó V. járási művelődési tábor, amelyen a Bod­rogköz munkásmozgalmi, történelmi, tör­téneti és néprajzi jellegzetességeivel is­merkedhetnek a résztvevők. A fiatal nép­művelő azt is elmondta, hogy hasznosnak tartották egybekapcsolni e két rendez­vényt, többek között azért, hátha a táborla­kók közül néhányan kedvet kapnak a túrá­hoz. Természetesen, az sem a véletlen műve, hogy éppen Borsiból rajtolnak, hi­szen 310 éve éppen itt született II. Rákóczi Ferenc. Végül is honismereti túráról van szó, amelynek útvonalán bejárják szinte az egész Felsö-Bodrogközt, megfordulnak mindenütt, ahol egykoron vagy a történel­mi félmúltban jelentős események, dolgok történtek. Gyakorlati tanács, hogy az érdeklő­dök számoljanak a szúnyogokkal is, hiszen közvetlenül a Bodrog, a Labore, a Latorca, az Ung és a Tisza mentén ismerkednek majd az ott élők hagyományaival, történel­mével és természetesen jelenével. Azok­nak, akik először vesznek részt egy ilyen kerékpártúrán, tanácsos azt is elmondani, hogy mindenekelőtt közúti forgalomra al­kalmas kerékpárral vagy egyéb járművel vegyenek részt rajta, megelőzve így a fö­lösleges gondokat, problémákat, betartva a rendészeti előírásokat. És senki ne feled­kezzen meg sátorról, hálózsákról, esőka­bátról, meleg holmiról és fürdőruháról, konyhai felszerelésről, konzervekről, üdí­tőkről és természetesen ne hagyják otthon a tartalék gumibelsőt és a ragasztókészle­tet sem. Pumpa is legyen kéznél. Az étke­zésről mindenki maga gondoskodik, bár a szervezők, akinek kell, biztosítanak meleg ebédet. Egy napra tíz, az egész túra idejére ötven korona, a szülőkkel érkező gyerme­keknek ingyenes a részvétel. S ha már a tanácsoknál tartunk: mindenkinek haszná­ra válna, ha a túra előtt még egyszer átböngészné a Madách kiadó Új Mindenes Gyűjteményének harmadik kötetét, illetve II. Rákóczi Ferenc, Fáy András, Erdélyi János, Mécs László, Dobos László, Kon­­csol László, Popély Gyula, Gyimesi György, Kulcsár Ferenc, Kulcsár Tibor, Kövesdi Já­nos, Török Elemér és Gyüre Lajos köteteit, dolgozatait. S aki teheti, hozzon magával hangszert is, hiszen az ilyen túrák egyik legjobb szórakoztató eleme a zene, az ének és a tánc. Azoknak pedig, akik nem tudnak a legelején bekapcsolódni a túrába, végeze­tül álljon itt, hol lesz esténként a táborve­rés. Nos, július 18-tól 20-ig Borsiban, az V. járási művelődési táborban, 21-én, 22-én és 23-án Csicserben (Őicarovce). a Latorca partján, 24-én és 25-én pedig Kistárkány­­ban (Maié Trakany), a Tisza partján töltik a táborlakók az estét. Anna-napkor ér véget a túra. amelyet az idén a CSKP megalaku­lásának 65. évfordulója jegyében rendez­nek, ennek megfelelően nagyon gazdag műsorral. A túra rendezői mindenkit szere­tettel várnak. SZIGETI LÁSZLÓ Tábori művelődés Lassan húsz éve annak, hogy - néhány fiatalember a Garam partján megszervezte az első szlovákiai magyar művelődési tá­bort, mert úgy vélte, hogy a szellem embe­re a kánikulában se legyen rest érdeklődni közös dolgaink iránt. Délelőtt előadásokat hallgattak, délután vitatkoztak, fürödtek. sportoltak, este pedig akkor fölerősödő népzene-reneszánsznak köszönhetően ki­kibújtak a feledés barlangjából. Azóta a szlovákiai magyar értelmiség kisebb-na­­gyobb rendszerességgel találkozik ilyen tá­borokban, amelyet a szándék és a program alapján művelődési jelzővel illettek. Sőt, egyre több tábori művelődésre adódik al­kalom, hiszen a fiatalok szívesen kóstolnak bele ebbe az életformába, örömest talál­koznak s hallgatnak kiváló előadókat. A Bodrogköztől a Csereháton és Zoboralján át a Csallóközig sokfelé szerveznek táboro­kat. Jelenleg éppen a VI. Somodi Művelődési Tábor látja vendégül a pihenni, sportolni, művelődni vágyókat Somodifürdö (Drieno­­vecké Kúpele) területén. Táborverés 12-én volt, s azóta minden nap gazdag műsor várta az érdeklődőket. Lapunk megjelené­sének napján Bródy János zenés műsorá­nak tapsolhatnak majd a táborlakók, szer­dán. 16-án este pedig a Harmatlegelő című sikeres Madách-könyv szerzője, Bö­­dök Zsigmond tart előadást a világűr kelet­kezéséről. Csütörtökön többek között a csehszlovák—magyar tudományos együtt­működésről, pénteken a hegymászásról és a vadászatról hangzik el egy-egy beszámo­ló, amelyet föltehetően élénk beszélgetés követ. Szombaton délelőtt lesz a fiatal írók és költők találkozója, este pedig A tudo­mányos technikai forradalom és a világtör­ténelem címmel hangzik el előadás. Ezt zenés búcsúműsor követi, vasárnap déle­lőtt pedig a táborbontás. Az önkényesen kiemelt műsorokon kívül minden nap együtt futnak a táborlakók — „futábor"-ral kezdődik a nap —, s a neves beszédmü­­vész, Montágh Imre is naponta tart Be­szédművelés címmel előadást. A gyerme­kek délelőtt számítógépes játékokon, délu­tánonként különféle gyermekjátékokban csiszolhatják kreativitásukat, s minden este gyermekfilmeket vetítenek számukra. Iro­dalmi műsoroknak, színházi előadásoknak is tapsolhatnak a résztvevők. A somodi tábor tehát nemcsak a múlt héten, de ezen a hétvégen is gazdag műsorral várja az érdeklődőket. Érdemes vonatra, autóbusz­ra vagy autóba ülni. SÁNDOR ANNA

Next

/
Thumbnails
Contents