Nő, 1986 (35. évfolyam, 1-52. szám)

1986-05-06 / 19. szám

A Poprádi Tatramat üzem új elektromos mángorlójának (Tamatpress 2 000) bizto­san örülnek majd a háziasszonyok. Nem­csak nagy felületű holmit (lepedők, térítők, abroszok stb.) vasalhatunk vele a hagyo­mányosnál gyorsabban, hanem felsőruhá­kat is. Az ingeket kigombolva, egyes részei (gallér, ujjak, kézelő, eleje, háta) szerint vasaljuk. A ruhákat nedvesen, az ujjakat, nyakat, hajtásokat a vasalóhoz tartozó pár­nácskával kitömve vasaljuk úgy, hogy kéz­zel, 2—5 másodpercre rányomjuk a felső részt a ruhára. Az alsó részen szivacspáma van, a vasaló fém felső része, amely hevítve van, speciális bevonatot kapott, mely védi a ruhát az égéstől. A vasalólap hőmérsék­lete szabályozható. A kihűlt vasalólapot néha töröljük le; ne kapcsoljuk be a vasa­lót, amíg össze van csukva. Ha a vasaló talpa a használat során megsárgult, mossuk le ecetes vízzel, így visszakapja régi fényét. Rövidebb idő alatt megalszik és ízletesebb az aludttej, ha a nyers tejbe egy kanál tejfölt keverünk. Ha nem tudjuk lecsavarni a kompótos- vagy a lekvárosüveg tetejét, fejjel lefelé fordítva tegyük pár percre lobogó, forró vízbe, ezután már könnyűszerrel kinyitható. A friss tojást az öregtől úgy tudjuk megkülönböztetni, hogy a friss tojásnak matt a héja, az öregnek pedig fényes. A megsérült nejlonharisnyákat ne dobjuk el, körbe-körbe ujjnyi vastag csíkokra vágva, megsodorva fürdőszobába, hétvégi házakba való szőnyeget horgolhatunk belőle. Étrendünket változatossá tehetjük a tökkel is. melyet május elején kell fészekbe vetni, mégpedig a bokor típusú fajtákat I x lm.az indásokat 2 x 2 m kötésben. Sikerrel termeszthető lerakott komposzton is. ame­lyen egyrészt jól nő, másrészt beárnyékolja a komposztot, úgyhogy nem szaporodhatnak el a gyomnövények. A tök, tekintettel nagy terméshozamára, kielégítő trágyázást kíván vetés előtt, mégpedig mind szerves trágyákkal, mind műtrágyákkal. A bokor típusú fajták közül ajánljuk a Kvétát, amely korai, az első termést a vetéstől számított 65—70 napon belül adja. Húsa sűrű, lédús, sárgásfe­hér. A termés gyakori szedése növeli a terméshozamot. A „Vetrusyi óriás"1 hatalmas növésű fajta, kúszó indával. Befőttet készítenek belőle vagy kandírozzák. A Diamant F2 termése henger alakú, sötétzöld színű. A Góliát indás, termése gömbölyű, húsa narancsszínű. Befőttek készítésére és takarmányozására célszerű. Kisállattenyésztőknek: % A csirketartó kisállattenyésztők gyakran nem tudják eldönteni, mennyi fény kell a vágócsirkéknek. Nos, csupán annyi, hogy a csirkék táplálkozni, inni tudjanak. Ha homályos a nevelő, akkor nyugodtab­­bak, elterülve pihennek, jobb a takarmányértékesítésük és gyorsabban nőnek. Ez természetesen csak fokozatosan valósítható meg. A csirkének egyhetes koráig gyakran kell takarmányt fogyasztania, ezért kezdetben 24 órán át világít­sunk, s csak fokozatosan térjünk át az egészen gyönge fényben tartásra. A vágócsirkenevelő ólban négyzetméterenként 0.5—1 watt fény elegendő. a mai kor emberének nélkülözhetetlen eszköze a telefon. A jólneveltség egyik pró­baköve: jól telefonálni. Ezt még nem mind­annyian tudjuk. A telefonálással kapcsola­tos vicceket jól ismerjük, többnyire illemtani vétség is, amit bennük a tapintatlan zavarók elkövetnek. Kivételes esetek ritkán vannak, például Örkény novellájában, ahol minden héten egy bizonyos órában megszólal Ka­kaska úr telefonja, s Tyúkocska urat kérik a telefonhoz. Aztán mikor az ostrom után újra szól a telefon, s újra Tyúkocska urat keresik, az öröm határtalan: a túlélés öröme. Az ilyen esetek azonban ritkák. Sokkal gyak­rabban fordul elő, hogy megszólal a telefon, a hívott fél felveszi, s azt mondja: halló. Hát ez nem a legszerencsésebb megoldás. Jobb, ha úgy jelentkezünk be: itt a Kovács­lakás, jó napot kívánok (napszaknak megfe­lelő köszönéssel); ez nem olyan személyte­len, mintha a telefonszámunkat monda­nánk be. A szabály az, hogy a telefonáló, ha jelentkezett a hivott fél, először is köszön, s utána máris bemutatkozik. Tehát: Jó napot kívánok. Kis Miska vagyok. Persze csak ak­kor Miska, ha barát, rokon, jó ismerős a hí­vott fél. egyébként Kis Mihály. Utána meg­mondjuk, kivel szeretnénk beszélni. Ha munkahelyre hívunk, akkor a közület jelentkezése után a telefonoskisasszonynak is köszönünk, s megkérjük, kapcsolja ne­künk Y. Y.-t vagy a 23-as melléket. X. Y.-nál vagy a huszonhármas melléken azonban már a köszönés után be is mutatkozunk. Akkor is, ha nem a keresett személy veszi fel a telefonkagylót. Ez illemszabály, de nem csak az. Ennyi tisztelet kijár tőlünk minden­kinek, meg önmagunknak is, mert ha olyan ügyben akarunk telefonálni, hogy a nevün­ket jobbnak tartjuk eltitkolni, akkor ne tele­fonáljunk. Nemcsak azért, mert a névtelen levelek és névtelen telefonok durva vétsé­gek az illemtani szabályokkal szemben, ha­nem mert embertársainkat is sértik, és sem­miképp nem becsületes dolog olyasmibe kezdeni, amiért nem akarunk felelősséget vállalni. Azok a névtelen telefonálók, akik mondókájukat úgy kezdik, hogy „te vagy az, Gizi, jaj de jó, hogy ... és ugye számíthatok rád ...”, s még csak eszükbe sem jut, hogy esetleg Gizi azt sem tudja, kivel beszél, még emezeknél is több fejtörést okoznak néha. Szegény Gizi vért izzad, míg tapintatosan kinyomozza, kinek a kezében van a másik telefonkagyló, pedig nem lenne kevésbé ta­pintatlan, ha megkérdezné, kivel is be­szél ... Aztán vannak telefonálók, akik azért nem mutatkoznak be, mert attól tartanak, a hívott fél nem jön a telefonhoz, ha megtud­ja, hogy ki keresi. így akarnak biztosra men­ni, ahelyett, hogy elfogadnák: X. Y. nem óhajt kapcsolatot tartani velük. Nos, az bizony más kérdés, hogy illik-e „házon kívül" lennünk, amikor telefonközei­ben vagyunk. A válasz egyszerű: nem. Kü­lönben a hazugság hibájába esünk, s ez el-Sza/ay Zoltán rajza sősorban nem illemtani vétség. Vannak persze olyan helyzetek is, hogy nem tudunk telefonhoz menni, mert valóban olyan el­foglaltságunk van, amelyet nem lehet félbe­szakítani. Senki ne várja el egy fontos be­osztásban lévő embertől hogy üzleti tárgya­lásait megszakítva nekiálljon arról morfon­dírozni velünk, kinek a segítségével tudná bejuttatni gyermekünket az egyetemre. S ezt még akkor se várjuk el tőle, ha szívbéli jó barátunk, s ha nekünk most éppen ez a világ legfontosabb ügye. Egyáltalán: munkahe­lyen általában dolgozni szoktunk (bár van­nak helyek, ahol órákig csengenek magán­ügyben a telefonok) ... Az ugye ritkán jut­na eszünkbe, hogy a szalag mellől szólítsuk ismerősünket óránként telefonhoz, meg hogy a szalag mellől ugorjunk el felhívni Juci nénit. Katikát, szüleinket, prágai meg budapesti ismerőseinket, a nőgyógyászun­kat és a fodrászunkat... Munkahelyi tele­font magánügyekkel terhelni — úgy, hogy a körülötte ülő kollégákat is terheljük velük — illetlenség, azonkívül költséges is. Meg jobb, ha a saját zsebünkre telefonálunk ilyen ügyben, akkor gazdaságosabban bá­nunk a szóval, csak akkor tárcsázunk ha szükséges ... És nem feledkezünk meg ar­ról, hogy az emberi kapcsolattartásnak más formája is van, s talán annak bevetése lenne a megfelelőbb ... Mert egyetlen látogatás sem helyettesíthető egy-két telefonhívás­sal. Legfeljebb a látogatás jelenthető be te­lefonon. Néhány észrevétel még a telefonáláshoz: ha rosszul tárcsáztunk, kérjünk elnézést; akkor is kérjünk elnézést, ha jól tárcsáztunk, csak a központ (vagy az automata) rosszul kapcsolt, hiszen nem a hívott tehet arról, hogy hiba van a vonalban. S ha türtőztetni bírjuk magunkat, a huszonkettedik téves kapcsolás után is mosolygó hangon mond­juk: elnézését kérem ... Ha nem, ha már mást mondanánk, tegyük le a kagylót, s hagyjuk abba a tárcsázást legalább egy órá­ra ... Más. Illik betartani a telefonáláskor is az általános normákat, tehát: ha Bogárék este tíz után már nem fogadnak látogatót, este tíz után telefonon se zavarjuk őket (ha­csak nem életbevágó dologról van szó). Ha Kelemenéknél a kisgyerekek hétkor aludni mennek, fölöslegesen ne csörgessük fel őket. S ne bosszantsunk senkit azzal, hogy éjjelente többször is felcsörgetjük álmából. Gondoljunk inkább arra, mi sem vennénk jó néven, ha holnap valaki velünk tenné meg ugyanezt.

Next

/
Thumbnails
Contents