Nő, 1986 (35. évfolyam, 1-52. szám)

1986-05-06 / 19. szám

A Poprádi Tatramat üzem új elektromos mángorlójának (Tamatpress 2 000) biztosan örülnek majd a háziasszonyok. Nemcsak nagy felületű holmit (lepedők, térítők, abroszok stb.) vasalhatunk vele a hagyományosnál gyorsabban, hanem felsőruhákat is. Az ingeket kigombolva, egyes részei (gallér, ujjak, kézelő, eleje, háta) szerint vasaljuk. A ruhákat nedvesen, az ujjakat, nyakat, hajtásokat a vasalóhoz tartozó párnácskával kitömve vasaljuk úgy, hogy kézzel, 2—5 másodpercre rányomjuk a felső részt a ruhára. Az alsó részen szivacspáma van, a vasaló fém felső része, amely hevítve van, speciális bevonatot kapott, mely védi a ruhát az égéstől. A vasalólap hőmérséklete szabályozható. A kihűlt vasalólapot néha töröljük le; ne kapcsoljuk be a vasalót, amíg össze van csukva.

Ha a vasaló talpa a használat során megsárgult, mossuk le ecetes vízzel, így visszakapja régi fényét.

Rövidebb idő alatt megalszik és ízletesebb az aludttej, ha a nyers tejbe egy kanál tejfölt keverünk.

Ha nem tudjuk lecsavarni a kompótos- vagy a lekvárosüveg tetejét, fejjel lefelé fordítva tegyük pár percre lobogó, forró vízbe, ezután már könnyűszerrel kinyitható.

A friss tojást az öregtől úgy tudjuk megkülönböztetni, hogy a friss tojásnak matt a héja, az öregnek pedig fényes.

A megsérült nejlonharisnyákat ne dobjuk el, körbe-körbe ujjnyi vastag csíkokra vágva, megsodorva fürdőszobába, hétvégi házakba való szőnyeget horgolhatunk belőle.

Étrendünket változatossá tehetjük a tökkel is. melyet május elején kell fészekbe vetni, mégpedig a bokor típusú fajtákat I x lm.az indásokat 2 x 2 m kötésben. Sikerrel termeszthető lerakott komposzton is. amelyen egyrészt jól nő, másrészt beárnyékolja a komposztot, úgyhogy nem szaporodhatnak el a gyomnövények. A tök, tekintettel nagy terméshozamára, kielégítő trágyázást kíván vetés előtt, mégpedig mind szerves trágyákkal, mind műtrágyákkal. A bokor típusú fajták közül ajánljuk a Kvétát, amely korai, az első termést a vetéstől számított 65—70 napon belül adja. Húsa sűrű, lédús, sárgásfehér. A termés gyakori szedése növeli a terméshozamot. A „Vetrusyi óriás"1 hatalmas növésű fajta, kúszó indával. Befőttet készítenek belőle vagy kandírozzák. A Diamant F2 termése henger alakú, sötétzöld színű. A Góliát indás, termése gömbölyű, húsa narancsszínű. Befőttek készítésére és takarmányozására célszerű.

Kisállattenyésztőknek:

%

A csirketartó kisállattenyésztők gyakran nem tudják eldönteni, mennyi fény kell a vágócsirkéknek. Nos, csupán annyi, hogy a csirkék táplálkozni, inni tudjanak. Ha homályos a nevelő, akkor nyugodtabbak, elterülve pihennek, jobb a takarmányértékesítésük és gyorsabban nőnek. Ez természetesen csak fokozatosan valósítható meg. A csirkének egyhetes koráig gyakran kell takarmányt fogyasztania, ezért kezdetben 24 órán át világítsunk, s csak fokozatosan térjünk át az egészen gyönge fényben tartásra. A vágócsirkenevelő ólban négyzetméterenként 0.5—1 watt fény elegendő.

a mai kor emberének nélkülözhetetlen eszköze a telefon. A jólneveltség egyik próbaköve: jól telefonálni. Ezt még nem mindannyian tudjuk. A telefonálással kapcsolatos vicceket jól ismerjük, többnyire illemtani vétség is, amit bennük a tapintatlan zavarók elkövetnek. Kivételes esetek ritkán vannak, például Örkény novellájában, ahol minden héten egy bizonyos órában megszólal Kakaska úr telefonja, s Tyúkocska urat kérik a telefonhoz. Aztán mikor az ostrom után újra szól a telefon, s újra Tyúkocska urat keresik, az öröm határtalan: a túlélés öröme. Az ilyen esetek azonban ritkák. Sokkal gyakrabban fordul elő, hogy megszólal a telefon, a hívott fél felveszi, s azt mondja: halló. Hát ez nem a legszerencsésebb megoldás. Jobb, ha úgy jelentkezünk be: itt a Kovácslakás, jó napot kívánok (napszaknak megfelelő köszönéssel); ez nem olyan személytelen, mintha a telefonszámunkat mondanánk be. A szabály az, hogy a telefonáló, ha jelentkezett a hivott fél, először is köszön, s utána máris bemutatkozik. Tehát: Jó napot kívánok. Kis Miska vagyok. Persze csak akkor Miska, ha barát, rokon, jó ismerős a hívott fél. egyébként Kis Mihály. Utána megmondjuk, kivel szeretnénk beszélni.

Ha munkahelyre hívunk, akkor a közület jelentkezése után a telefonoskisasszonynak is köszönünk, s megkérjük, kapcsolja nekünk Y. Y.-t vagy a 23-as melléket. X. Y.-nál vagy a huszonhármas melléken azonban már a köszönés után be is mutatkozunk. Akkor is, ha nem a keresett személy veszi fel a telefonkagylót. Ez illemszabály, de nem csak az. Ennyi tisztelet kijár tőlünk mindenkinek, meg önmagunknak is, mert ha olyan ügyben akarunk telefonálni, hogy a nevünket jobbnak tartjuk eltitkolni, akkor ne telefonáljunk. Nemcsak azért, mert a névtelen levelek és névtelen telefonok durva vétségek az illemtani szabályokkal szemben, hanem mert embertársainkat is sértik, és semmiképp nem becsületes dolog olyasmibe kezdeni, amiért nem akarunk felelősséget vállalni. Azok a névtelen telefonálók, akik mondókájukat úgy kezdik, hogy „te vagy az, Gizi, jaj de jó, hogy ... és ugye számíthatok rád ...”, s még csak eszükbe sem jut, hogy esetleg Gizi azt sem tudja, kivel beszél, még emezeknél is több fejtörést okoznak néha. Szegény Gizi vért izzad, míg tapintatosan kinyomozza, kinek a kezében van a másik telefonkagyló, pedig nem lenne kevésbé tapintatlan, ha megkérdezné, kivel is beszél ... Aztán vannak telefonálók, akik azért nem mutatkoznak be, mert attól tartanak, a hívott fél nem jön a telefonhoz, ha megtudja, hogy ki keresi. így akarnak biztosra menni, ahelyett, hogy elfogadnák: X. Y. nem óhajt kapcsolatot tartani velük.

Nos, az bizony más kérdés, hogy illik-e „házon kívül" lennünk, amikor telefonközeiben vagyunk. A válasz egyszerű: nem. Különben a hazugság hibájába esünk, s ez el-Sza/ay Zoltán rajza

sősorban nem illemtani vétség. Vannak persze olyan helyzetek is, hogy nem tudunk telefonhoz menni, mert valóban olyan elfoglaltságunk van, amelyet nem lehet félbeszakítani. Senki ne várja el egy fontos beosztásban lévő embertől hogy üzleti tárgyalásait megszakítva nekiálljon arról morfondírozni velünk, kinek a segítségével tudná bejuttatni gyermekünket az egyetemre. S ezt még akkor se várjuk el tőle, ha szívbéli jó barátunk, s ha nekünk most éppen ez a világ legfontosabb ügye. Egyáltalán: munkahelyen általában dolgozni szoktunk (bár vannak helyek, ahol órákig csengenek magánügyben a telefonok) ... Az ugye ritkán jutna eszünkbe, hogy a szalag mellől szólítsuk ismerősünket óránként telefonhoz, meg hogy a szalag mellől ugorjunk el felhívni Juci nénit. Katikát, szüleinket, prágai meg budapesti ismerőseinket, a nőgyógyászunkat és a fodrászunkat... Munkahelyi telefont magánügyekkel terhelni — úgy, hogy a körülötte ülő kollégákat is terheljük velük — illetlenség, azonkívül költséges is. Meg jobb, ha a saját zsebünkre telefonálunk ilyen ügyben, akkor gazdaságosabban bánunk a szóval, csak akkor tárcsázunk ha szükséges ... És nem feledkezünk meg arról, hogy az emberi kapcsolattartásnak más formája is van, s talán annak bevetése lenne a megfelelőbb ... Mert egyetlen látogatás sem helyettesíthető egy-két telefonhívással. Legfeljebb a látogatás jelenthető be telefonon.

Néhány észrevétel még a telefonáláshoz: ha rosszul tárcsáztunk, kérjünk elnézést; akkor is kérjünk elnézést, ha jól tárcsáztunk, csak a központ (vagy az automata) rosszul kapcsolt, hiszen nem a hívott tehet arról, hogy hiba van a vonalban. S ha türtőztetni bírjuk magunkat, a huszonkettedik téves kapcsolás után is mosolygó hangon mondjuk: elnézését kérem ... Ha nem, ha már mást mondanánk, tegyük le a kagylót, s hagyjuk abba a tárcsázást legalább egy órára ... Más. Illik betartani a telefonáláskor is az általános normákat, tehát: ha Bogárék este tíz után már nem fogadnak látogatót, este tíz után telefonon se zavarjuk őket (hacsak nem életbevágó dologról van szó). Ha Kelemenéknél a kisgyerekek hétkor aludni mennek, fölöslegesen ne csörgessük fel őket. S ne bosszantsunk senkit azzal, hogy éjjelente többször is felcsörgetjük álmából. Gondoljunk inkább arra, mi sem vennénk jó néven, ha holnap valaki velünk tenné meg ugyanezt.