Nő, 1986 (35. évfolyam, 1-52. szám)

1986-04-29 / 18. szám

POSTALÁDÁNKBÓL A szövetkezet a falunak, a falu a szövetkezetnek Fegyvernek (Zbrojniky), Kukuíí­­nov, Hontfüzesgyarmat (Hont. Vrbi­­ca), e három falu az elmúlt öt eszten­dőben sokat nőtt. szépült, és sokat változott az ott élők élete is. Kelle­mesebb környezetben, elégedetteb­ben veszik számba a változásokat mindannyian. Mert olyan változások ezek, amelyek az ő jobb sorukat segítik elő. gondjaikat csökkentik, le­hetőségeiket gazdagítják. A fegyveme­­ki efsz mindhárom falu gyarapodásá­ért sokat tesz, szinte nem akad léte­sítmény, melynek „anyakönyvi kivo­natban” nem szerepel e szövetkezet neve. Ez érthető is, hiszen a három község lakosaiból 793-an a szövetke­zet dolgozói és értük mindent meg­tesz a munkáltató. Amikor Jozef Kinder mérnök, a szövetkezet elnöke és Ján Cibulka közgazdász összegez­ték az elmúlt öt év adatait, kiderült, hogy a szövetkezet biztos támasza a három falunak a fejlesztési feladatok megoldásában. Amikor iskolai étkez­dét kellett építeni, a dolgozók gyer­mekeinek javára 31 ezer koronával járult hozzá a költségekhez e szövet­kezéé Gépeik, építőbrígádjuk pedig nemcsak ebben az építkezésben vett részt, hanem a hnb régi épületének átalakításában is. ahol rendelőintézet lesz a falunak és üzemorvosi rendelő­je a szövetkezetnek. Anyagi hozzájá­rulásuk ehhez 150 ezer korona volt. Órák százát dolgozták le gépeik és alkalmazottaik a fegyvemeki ven­déglő és textilüzlet építkezésén, 50 ezer koronával támogatták a hontfü­­zesgyarmati halottasház építését. De akkor sem takarékoskodtak, amikor az utakat kellett portalanítani, s mindhárom községben jelentős ösz­­szegekkel járultak hozzá a kuitúrhá­­zak üzemeltetési költségeihez, illetve karbantartásához. A szövetkezet költségvetéséből rendszeresen jut az óvodáknak is. Ők vásárolják meg az új bútorokat, ők végzik a karbantar­tást, s minden évben sok szép játékot kapnak tőlük ajándékba a gyerekek. S hogy az óvodai és iskolai konyhát ők látják el friss zöldséggel és gyü­mölccsel, az már teljesen természetes számunkra. A települések személlerakatainak kialakításáért szintén ők vállaltak ke­zességet A zöldövezet rendbentartá­­sára öt év alatt 21 ezer órát fordítot­tak. Ez az aktivitás azonban a képvi­selők jó munkáját is dicséri, hiszen ők buzdítják a falvak népét arra, hogy minéj többet tegyenek a közérL A falvak lakossága e gondoskodást úgy hálálja meg a szövetkezetnek, hogy segítségére van a mezei munká­ban és a betakarításban. Nagyobb aktivitást követelne a kulturális tevé­kenység is. mivel a lakosok és szövet­kezeti tagok hiányolják a filmszínhá­zat. a színház előadásokat, a kulturá­lis rendezvényeket S amit még feltét­lenül javítani kell: a falvak üzlete­inek áruválasztéka, a közellátás. Van tehát mit tervezni, lesz min dolgozni, lesz mit megvalósítani az elkövetkező öt évben is. A fegyveme­ki szövetkezet a helyi nemzeti bizott­ság és a Nemzeti Front ennek jegyé­ben indul a választások elé. GABRIELA HORECnA Anna (gy nevezik a felvételen látható szobrot Véra Merhautová alkotását, amely Prágában a Stavnice-szigeten, a Téli Stadion és a Hlávka-híd közöt­ti út mentén díszíti a parkot Nem véletlen a szobor elnevezése, de az elhelyezése sem. A szobrot ugyanis Alois Matyáá felesége, Anna emléké­re készítette alkotója a fiatalasszony egykori fényképe alapján. Az ellenállási mozgalom szervezői voltak mindketten: az ifjú férj. aki autóbusz-sofőrként dolgozott, s fele­sége Anna. a sportot kedvelő jegyke­zelő is. Egyre többet és többet vállal­tak 1940 és 1942 között az ellenállási mozgalom szervezése terén. Anna. a fiatalasszony nagyon is sokat kockáz­tatott. A Kisoldalon (Malá Strana). a Mostecká utcában laktak, onnan járt Kép és szöveg: HAJDÚ ANDRAS hetenként kétszer edzésre, a szigeten épített pályára, mert hiszen tagja volt a Villamossági Müvek női dolgozói­nak soraiból toborzott atlétikai csa­patnak. Ezért is ajánlotta az ellenál­lási mozgalom összekötőinek oly gyakran, hogy az illegális találkozóra a Hlávka-híd és a sportpálya közötti úton kerüljön sor. Itt fogták el 1942 őszén a Gestapo nyomozói, innen vitték el a kihallgatásra, ahol olyan kegyetlenül bántalmazták — állító­lag kiverték egyik szemét, szétverték homlokának egyik felét —, hogy be­lehalt sebeibe. Történetének érdekessége, hogy il­legális összekötőinek egyike volt a budapesti születésű, magyar nemzeti­ségű Pavlov Magda is, aki annak idején Prágában tanult s akinek több szerencséje volt, mert megmenekült, 1962-ig nyugdíjazásáig Budapesten, a központi pártiskolában tanított Tíz áron tízen Nem üresek már az esték Másfél éve sincs még an­nak, hogy Körtvélyesen (Hru­­sov) a volt iskola épületében helyet kapott a nyugdíjasok klubja. A hnb támogatásával, a lakosság segítségével rend­be tették a helyiséget, megvá­sárolták a konyhabútort, a villanykályhát, a televíziót, a rádiót és egyéb szükséges be­rendezést amivel az asszo­nyok nagyon ötletesen, ottho­nosan rendezték be a klubot. A harminchat tagú klub­nak hét tagú vezetősége lett, az élre Páll Dénesné került (képünkön). Az ő szavai, me­lyek az alapító gyűlésen hangzottak el, még ma is mottóként élnek a tagokban: „Arra kérlek benneteket, ne csüggedjetek el ne vegye el kedveteket az öregség, mert ugyanúgy, mint a fiatalság­nak. ennek az életkornak is megvan a maga szépsége, csak meg kell ezt találni, élni kell az alkalommal és az idő­vel. S hogy ez így legyen, erre kell nekünk, klubtagoknak törekednünk.” A klubtagok azóta is e sza­vak szerint dolgoznak. A klub vezetősége még 1984 őszén vásárolt diót, amit a tagok a téli estéken megtiszútottak és így értékesítettek. A bevétel­ből március 8-án, a nemzet­közi nőnap alkalmából aján­dékot kaptak a nő tagok. Nyáron kirándulást rendez­tek Síravára és ellátogattak a páti (Patince) és nagymegyeri (Calovo) termálfürdőbe is. ami nagy élményt jelentett a hegyekhez szokott gömöri asszonyoknak. Az úton szólt a nóta az autóbuszban, a jóked­vű társaságot Tamás Jánosné harmonikával buzdította a szebbnél-szebb dalokra. A szénagyüjtés idején a klub férfi tagjai kézzel kaszál­ták le azokat a területeket, A felvételen ugyan csak öt leány látható, Kiánek Hona. Bahorecz Márta. Vida Judit. Baleczky Irén és Balogh Éva, de valójában arról van szó, hogy a 2 250 hektáron gazdálkodó marcelházi (Marcelová) efsz kertészetében a lányok 10 tagú, ifjúsági brigádja vállalta: teljesítik a zöldségtermesztésben előirányzott feladatokat, és azzal egyidejűleg az üvegházi szegfűtermesztéssel kapcsolatos munkát is elvégzik tíz ámyi területen úgy, hogy egy naptári évben legalább 200 000 korona legyen a bevétel. Tavaly alakult meg a kertészlányok ifjúsági brigádja, mely már a harmadik a földműves-szövetkezetben. Tevékenységüket lelkesen segíti és támogatja Marcinkó Erzsébet, az ifjúsági szervezet titkára, de Widerman Péter mémök-agronómus, a növényvédő munkacsoport vezetője is, aki pártfeladatként vállalta a kertészlányok brigádjának patronálását. Kezdemé­nyezésére szervezték meg a lányok a vállalás teljesítését, hogy később, tapasztalatokat szerezve a brigádrendszerü munkaszer­vezés és javadalmazás bevezetését is vállalhassák. ahová a gép nem tudott men­ni. Az asszonyok gyűjtötték be a szénát utánuk A szövet­kezet pedig pénzért vette át a jó minőségű takarmányt. A múlt ősszel kevés dió termeti a körtvélyesi határ­ban. nem volt mit tisztítani a klubtagoknak. De a téli esté­ket így sem akarták tétlenül eltölteni, törték a fejüket az asszonyok, mivel tehetnének szert „bevételre”. Kitalálták, hogy hagyományos csigatész­tát készítenek. Ennek a házi­tésztának nagy a keletje, szí­vesen vásárollak belőle, külö­nösen azok, akik lakodalomra készültek, mert ezen a vidé­ken egy jó falusi lakodalom nem lehet meg csigatészta nélkül... S hogy a klub férfi tagjai se maradjanak tétlen, fűzfavesz­­szöből kötöttek söprűt, amit a szövetkezet vásárolt meg az istállók takarítására. Munká­val teltek el a téli esték, köz­ben azonban jutott idő szóra­kozásra is, például megülték Luca-napját, nem is akárho­gyan, hanem a szokásoshoz híven mákos kukoricával. Farsang végére a nőszerve­zettel karöltve kézimunkaki­állítást rendeztek a klubta­gok. Sok látogatója volt a kiállításnak, még a szomszéd községekből is eljöttek meg­csodálni a fél évszázaddal ezelőtti mintákkal készült ké­zimunkákat, amelyeket a mai korszerű lakásokba is szíve­sen tesznek a fiatalok. A kiál­lítás nyitvatartása alatt sült a ropogós farsangi fánk. volt mivel kínálni a vendégeket. Az idei nemzetközi nőna­pot finom csigaleves mellett ünnepelték, amit saját termé­sű szőlőlével öblögettek a fér­fiak. mindaddig, amíg meg nem állapították, hogy nóta is van a szőlőtermésben. Mert szeretnek ám dalolni ezek az idős emberek! Munka mel­lett, név- és születésnapokon egyaránt Irén néni számon tartja az ünnepeket minden hónapban akad négy-öt szü­letés- vagy névnap, amikor örömet kell szerezni az ünne­­peltnek. Eljönnek a kisiskolá­sok is verset mondani, hogy még kedvesebb, meghittebb legyen ez a délután. Amióta megalakult a nyug­díjasok klubja derűsebbek a körtvélyesi „öregek" napjai. Egy-egy akció alkalmával van mire készülődniük, van mit várni, minek örülni. Utána pedig van miről beszélni, mire emlékezni. S közben há­lás szívvel gondolnak azokra, akik lehetővé tették számuk­ra, hogy közösségben tölthe­tik szabadidejüket megérde­melt pihenésüket. zsebek Nándor

Next

/
Thumbnails
Contents