Nő, 1986 (35. évfolyam, 1-52. szám)

1986-01-08 / 2. szám

TÁJOLÓ KALENDÁRIUM 1921. január 8-án jelent meg a Sarlós mozgalom radikális fiataljai által irányított A Mi Lapunk című csehszlovákiai magyar nyelvű folyóirat első száma. 1913. január 10-én született őr. Gustáv Husák. a nemzetközi kommunista mun­kásmozgalom kiemelkedő egyénisége, a CSKP KB főtitkára, a CSSZSZK elnöke. 1856. január 12-én halt meg Ludovit Stúr, a 19. sz. szlovák nemzeti mozgalmának vezéralakja, író. filozófus, a szlovák nyelv reformátora. Január 15-e a csehszlovák tüzérség napja. KÖNYV MAGYAR CSALÁDI KALEN­DÁRIUM 1986 Amikor egyik esztendő készül átfordulni a másikba, azaz, Weöres Sándor szép kifejezésével élve. naptár-csere idején elle­pik a hírlap- és könyvesboltokat a kalendá­riumok. Mindig is így volt ez. s különösen így van mostanában. A kalendáriumkiadás évszázados hagyományokra tekint vissza a mi vidékeinken is — a maguk idejében országosan ismertek voltak például a lő­csei (Levoía) vagy a komáromi (Komámo) kalendáriumok —, s manapság mintha újra ennek reneszánszát élnénk. Folyóiratok, lap- és könyvkiadók, társadalmi szerveze­tek, intézmények szinte egymással ver­sengve adják ki kalendáriumaikat, régi hí­veik megtartását, új hívek felsorakozását s nem utolsósorban jelentős anyagi hasznot - remélve tőlük. Az egymás után sorjázó magyarországi kalendáriumok közül e so­rok írója csupán egyre, a Hazafias Népfront Családvédelmi Tanácsának kiadásában megjelent Magyar Családi Kalendáriumra szeretné felhívni a figyelmet. A jeles szer­zőpár, Levendel Júlia és Horgas Béla szer­kesztésében megjelent kiadvány közép­pontjában, amint a címe is mutatja, a család áll. Ha jól emlékszem, Brecht mon­dott valami olyasmit, hogy a társadalom legkisebb egysége nem egy ember, hanem két ember. Ha továbbgondolom őt annyit tehetnék hozzá a szavaihoz, hogy a társa­dalom legkisebb egysége három ember, négy ember... Tehát a család. A Magyar Családi Kalendárium szépirodalmi anyaga, amint már utaltam rá, a család és a naptári ünnepek köré szerveződik. De ebből a meggondolásból olvashatunk a kiadvány­ban a családi nyelvhasználatról, az időskori szexuális életről, a gyermeknevelésről, Széchenyi Istvánról és fiáról, a családterve­zés új lehetőségeiről, az első magyar gyer­mekkönyvről és szerzőjéről — a Flóri köny­véről és Bezerédj Amáliáról, s még egy sor közérdeklődésre számot tartó témáról. Hó­napról hónapra visszatérő közleményei a kalendáriumnak a magyar kalendáriumtör­ténettel, a naptári ünnepekkel és az ezek­hez kapcsolódó népszokásokkal, az égbolt csillagképeivel, valamint a nevek eredeté­vel foglalkozó írások. A kalendárium köny­vesboltjainkban is megvásárolható. TÓTH LÁSZLÓ TIÉTEK AZ ÉLETEM Sok újságcikk, életrajzi írás foglalkozik Marlene Dietrich magánéletével és szí­nészpályájával. Közülük néhány téves in­formációkkal, túlzott szenzációval, hamis szerelmi történetekkel hivalkodott. „Hogy a saját személyem körüli félreér­téseket tisztázzam, s ezentúl ne találgas­sák, mi a valóság és mi a hazugság... Szeretném őszintén ábrázolni életem né­hány epizódját, azért határoztam el, hogy megírom ezt a könyvet" — mondta Marle­ne Dietrich. Megírta a saját életrajzát. A könyv Tiétek az életem... címen jelent meg. (Nálunk is kapható.) Nem tartozik a megszokott életrajzi írások közé, s bár időrendi sorrendben ábrázolja a filmsztár életét nem töltik ki csupán száraz dátu­mok, információk. Kiemelkedő része a mű­vésztársak. rendezők, barátok bemutatása (Jean Gabin, Piaf, von Sternberg, Orson Welles, Hemingway, Remarque). Megtud­hatjuk, mit jelentett és jelent a művész számára a tartós kapcsolat, a barátság. Hogy művész lett, valójában barátainak köszönheti. A könyv bepillantást nyújt a filmstúdiók elvarázsolt világába. Emberközelbe hozza Hollywood nyüzsgő életét, a stúdiómunká­kat, a különböző technikai „húzásokat", s néhol szinte tudományos stílusban írja le a filmkészítés nehézségeit. A sztár eseménydús életének talán leg­jelentősebb korszakával, a háborús törté­netekkel is hosszasan foglalkozik a könyv. Leírja a borzasztó körülményeket, amelyek között élt és dolgozott — műsorokat készí­tett a katonáknak. Szinte hihetetlennek tűnik, hogy a 2. világháború alatt a már „befutott" filmcsillag a fronton szolgált, énekelt, játszott, nemegyszer veszélyeztet­te életét. Szól a sok megrázkódtatásról, amit át kellett élnie, mert elhagyta hazáját, Németországot, s az amerikaiak oldalán harcolt Hitler ellen. Felelősnek érezte ma­gát a háborúért, hiszen ő is német volt. Segíteni akart, hogy a háború a lehető leghamarabb befejeződjék. Ez volt az egyetlen kívánsága. A négy részből álló könyv utolsó szaka­szában Marlene bemutatja másik „énjét", az énekes világsztárt. Segítségével beutaz­hatjuk az egész világot, hiszen a világ minden táját elénekelte az ismert filmslá­gereket és Pete Seeger „Hova tűnt a sok virág" című dalát. A könyv átfogó képet ad Marlene Diet­rich gyermek- és fiatalkori kapcsolatairól, a háború és a német fasizmus ellen vívott harcáról. Megtudhatjuk, hogyan készült a Kék angyal, a Sanghaji Expressz, a Marok­kó című film, hogyan hódította meg éneké­vel a világot. A világról, a háborúról, az emberi kapcsolatokról, nemzeti öntudatról, hazaszeretetről alkotott nézetei elgondol­kodtatják az olvasót KUBIK KATA TELEVÍZIÓ BÖRTÖN Eleinte örültem, hogy a Slovkoncert ré­vén harmadik évada Magyarországon ven­dégszereplő Csendes László, a Magyar Területi Színház Thália Színpadának nagy tehetségű művésze főszerephez jutott a Magyar Televízió Börtön című tévéfilmjé­ben, amelyet Horváth Tibor írt és rendezett Kodolányi János egyik korai kisregényéből. Örültem, hiszen a szlovákiai magyar szí­nész nagyon ritkán jut el a filmgyárig, még ritkábban a televízióig, s a színpadon kívül alig valami marad számára, mint hazai magyar szerzők gyenge hangjátékai — tisztelet a kivételesen jó párbeszédes dara­boknak. Igaz ugyan, hogy a szlovákiai ma­gyar színész néha egészen fontos mellék­szerephez jut egy-egy szlovák filmben, fő­szerepig azonban, ha emlékkeezetem nem csal, egyedül Ropog József jutott el. Szóval eleinte örültem, mert a Magyar Televízió a sugárzás előtt még többször is népszerűsí­tette a Börtön című tévéfilmet. Örömöm azonban már a film tizedik percében elillant, amikor úgy éreztem, hogy jó fél órája unottan bámulok a képer­nyőre. Pedig minden a helyén volt. Hiteles volt a környezet, a buta, bezárt, csak az állatért élő, a lovat az asszonynál többre becsülő parasztember külső világa, csak éppen a bensővel maradtak adósak az alkotók, a főszereplő, Csendes László mel­lett a feleséget alakító Labancz Borbála, a fiút játszó Serf Egyed, a cigányasszonyt játszó Patkós Irma és sorolhatnám az egész stábot. A naturalista megjelenítés modorosság­ba fulladt, az eredetihez viszonytagos hű­séggel igazodó párbeszéd pedig hiába hagyta magán a tájnyelv szinességét. szür­ke maradt, mint maga a színészi játék. A dráma a szövegbe fulladt, a mestermunká­ig kicsiszolt külcsín nem engedte felszínre a mélyebb tartalmakat, magyarán Nagy Varga Jánosnak és családtagjainak vívódá­sait. azt a lelki nyomort, amely velünk, a nézővel elhitette volna, hogy életük való­ban börtön. Nyilvánvalóan a túlontúl „pon­tos" színészvezetésnek köszönhetően csusszannak át a színészek az illusztratív ábrázolás lelketlen, üresen kongó tartomá­nyába, amit csak igazol a tény, hogy a lovát, a feleségét, a gyermekeit mai szóval az egzisztenciáját veszített parasztember öngyilkossága sem rendítette meg igazán a nézőt. Azt a nézőt sem, aki pedig eleinte megbocsájtható elfogultsággal nézte a de­cember közepén vetített tévéfilmet, hiszen egykoron közeli munkatársa volt a főhőst alakító színésznek. Vagyis tudja, mire ké­pes Csendes László. Tudja, mire lett volna képes, ha nemcsak a részletekre ügyelő rendező kéri föl főszerepre. SZIGETI LÁSZLÓ HANGLEMEZ SZERELMES LEVÉL INDIGÓVAL Érdekes címet kapott Kovács Kati új nagylemeze, melynek tasakja épp annyira ötletes, mint az album címadó dala. Egy gyorsan, nagy hevesen felnyitott tépett le­­vélboritót ábrázol, amelyen az énekesnő képe látható. Kovács Kati, azt hiszem, ezúttal sem okozott csalódást rajongóinak, hiszen az előzőhöz hasonlóan ezúttal is jó lemeza­nyagot készített. A szerzők nem a V Mo­­to-Rock tagjai, hanem Koncz Tibor, Sze­nes Iván, Heilig Gábor ás Sülyi Péter. A 13 dalból három másolat, illetve külföldi sikerszerzemény. Ezért talán kissé elma­rasztalható, hiszen esetében nem nélkülöz­hetetlen a kopírozás. Azért vagyok biza­lommal az énekesnő iránt, mert előző. Érj utol című albumával sok mindent bizonyí­tott, s így mindenki tisztában lehet azzal, mire képes valójában. Szívesebben fogad­tam volna inkább néhány alacsonyabb színvonalú, de magyar szerzők által írt művet melyek a sok jó dal közt bizony jól elrejtőztek volna és még csak nem is tompították volna a lemezről kialakított véleményünk jó csengését. A dalok általában a slágerírók hű, és épp ezért örökös témájáról, a szerelemről szól­nak. Az egyik legérdekesebb, sok frissesé­get, életvidámságot magában rejtő dal az Élet a gyufásdobozban című. A huszadik század embere itt valóban magára ismer­het. hiszen ez nem más, mint kitekintés a mikrokozmoszból (gyufásdoboz) a makro­­kozmoszba (életstílusunk, cselekedeteink). Végre egy dal, melyben a szerelem csak momentumként villan fel, lényegében ez adja az értékét. Az albumon túlsúlyban vannak a sláger­­gyanús felvételek, melyeket a könnyen megjegyezhető, fülbemászó dallamokra ki­éhezett hallgatók szívesen, a komolyabb hangzású dalokat kedvelők kevésbé szíve­sen fogadnak. Nincs említésre méltó gitárvirtuóz, de van fülbemászó dallam, nincs változatos szövegkompozició, de van kitűnő előadás­mód. Két érv — két ellenérv, ezután sokak­ban felmerülhet a kérdés: érdemes-e ezzel az albummal gazdagítani lemeztárunkat? Lehet gondolkodni! S aki netán a sok gondolkodás, fontolgatás ellenére is ta­nácstalan marad, kérem olvassa el elölről ezt az ismertetést. KOLLER SÁNDOR NYEREMÉNYLISTA MINDEN KARÁCSONYFA ALÁ KÖNYVET Sorsolással egybekötött könyvakciót szervezett a Slovenská kniha nemzeti válla­lat presovi részlege, ahová a megrendelé­seket — lapunk 44-es számában közöli ajánlat alapján — december 2-ig kelleti beküldeni. Azok a kedves olvasóink, akik elküldték megrendelésüket a kassai (KoSi­­ce) Magyar Könyvesbolt címére, bizonyára még karácsony előtt kézbe vehették a megrendelt köteteket, s a csomagba tett sorsjegyen ellenőrizhetik, nem mosoly­gott-e rájuk a szerencse. Az 1. díjat, egy Skoda Rapid 130-as személygépkocsit a 082 577 számú sors­jegy nyerte. A 2. díjat, vásárlási utalványt 15 000 Kcs értékben a 003 266 számú, a 3. díjat, vásárlási utalványt 10 000 Kés értékben, a 097 701 számú sorsjegy nyer­te. A 4. díjat, vásárlási utalványt 5 000 Kés értékben, a 004 752 számú sorsjegy nyer­te. Az 5—10. dijat vásárlási utalványt I 000 Kés értékben a 010 006, a 025 466, a 030 128, a 038 501, a 044 946 és a 101 434 számú sorsjegy nyerte. A II —25. díjat, vásárlási utalványt 300 Kés értékben a következő sorsjegyek nyerték: 009 441, 013 940, 017 027. 021 201. 029 869, 031 035, 052 022, 066 237, 060 613, 068 744, 071 383. 078 532, 080 125. 097 629, 103 616. 26-1 000 díjat, négy könyvből álló ajándékcsomagot a 26-os számmal végződő sorsjegyek nyerték. Az 1. díj nyertese legkésőbb 1986. feb­ruár 7-ig jelentkezzen az alábbi címen: Slovenská kniha, nemzeti vállalat, propa­­gációs osztály, Obrancov mieru 27, 812 60 Bratislava. Erre a címre és ugyaneddig az időpontig küldjék el a sorsjeggyel együtt írásos jelentkezésüket a 2—25. díj nyerte­sei is. írják meg pontos címüket, s azt. hol s melyik boltban (pontos névvel és címmel) akarják elkölteni a nyert összeget. A 26— 1 000. dij nyertesei is küldjék el február 7-ig pontos címüket és sorsjegyüket a fent megadott címre, hogy a négy könyvből álló csomagot a szervezők postázhassák.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents