Nő, 1986 (35. évfolyam, 1-52. szám)

1986-02-25 / 9. szám

Ha hideg, nedves a lá­bunk, csak a fürdő segít: hideg és me­leg vízbe te­gyük válta­kozva lábun­kat. Jót tesz a zsíros krém­mel történő masszírozás is. Kenjük be krémmel a kezünket, és mindig újra masszírozzuk a lábfejün­ket. /tZote/ct KERTÉSZKEDŐKNEK Milyen legyen a kiskert? A meg­választásakor, beültetésekor ügyel­jünk arra, nehogy a kiskert dísznö­vényekkel és haszonnövényekkel ki­ültetett része egymásba folyjék. Vá­lasszuk el a kiskertnek ezt a két részét; úttal, füves területtel, élősö­vénnyel vagy olyan más növények­kel. amelyek hasznot is nyújtanak és díszítenek is. A kiskert növényállo­mányának összetétele és egyáltalán a kiskert típusának megválasztása attól függ, milyen hosszú ideig szán­dékozunk használni a kiskertet. Ha csak rövidebb (4 évet meg nem haladó) időtartamról van szó, csu­ö pán zöldséget, epret, vágni való vi­rágot ültetünk. Ha azonban 5—6 évig akatjuk használni a területet, az alma és a körte legtermőképesebb fajtáit, továbbá ribiszkét egrest, málnát és néhány őszibarackfát ter­meszthetünk. Ültessünk első osztá­lyú, jól fejlett facsemetéket, ezek már az ültetés utáni harmadik év­ben termést hoznak. Nagy koronájú fákat vagy díszfákat csak akkor ül­tessünk. ha legalább 10 évre telepít­jük a kiskertet KISÁLLATTENYÉSZTÖKNEK A ketrecben vagy más zárt helyen tartott tyúkoknál gyakran előfordul, hogy tojásuk gyenge héjú vagy csu­pán erősebb bőr fedi. Ennek oka elsősorban az, hogy vannak erősebb és gyöngébb héjú tojást adó hibri­dek. Ha ellenben a tojáshéj minősé­ge változó, akkor a tartás körülmé­nyeiben, a takarmányozásban és fo­ként az ásványi anyagokkal és vita­minnal való ellátottságban kell an­nak okát keresni. A takarmányban lévő ásványi anyagok felszívódásá­hoz. hasznosításához vitaminok, kü­lönösen D3-vitamin szükséges. Ha ez hiányzik, hiába van a tápban elegendő mész és foszfor, nem hasz­nosítható kellőképpen. Ha gyenge a tojáshéj, 0,5—1 % mennyiségben ásványi premixet vagy mészkőgrittet s Dj-vitamin-tartalmú anyagot ada­golhatunk a takarmányba. Tudniillik... jó, ha a terített asztalnál elegendő hely jut mindenkinek, hogy ne lökdös­­sük egymást. De baleset így is előfordul­hat. Felborítunk egy poharat, leöntjük az abroszt, eltörünk egy tányért... Mi tör­ténjen ilyenkor? Illik elnézést kérni a háziasszonytól és segíteni a romok elta­karításában. Mit tegyünk akkor, ha egy falatot kilökünk a tányér mellé? Szúrjuk villára és együk meg minden felesleges meg­jegyzés nélkül. Ha az étel a földre hull, vegyük fel (ha könnyen elérhető), s a tányérunk szélén vagy a papírszalvétán­kon helyezzük el. Ha nem a saját hibánk­ból kerülünk kínos helyzetbe (kukac van a befőttben, hajszál van a levesben), akkor se tegyük szóvá a történteket. Feltűnés nélkül halásszuk ki a „bűnjelet" ételünkből, vagy hagyjuk abba az evést, ha képtelenek vagyunk folytatni... Ha megkérdezik, miért nem eszünk, csak annyit feleljünk: köszönjük, már elég volt. Nem illik egyébként senkit sem faggatni, hogy talán nem ízlik neki a főztünk, vagy unszolni, hogy vegyen még, ha valamiből hagyott a tányéron. Arról, hogy illik-e jó étvágyat kívánni az étkezés elején, s illik-e a végén meg­köszönni, vagy egymás egészségére kí­vánni az ételt — döntsön az egyéni ízlés és szokás. Régi és kedves szokás volt ez, ahol ma is éltetik, ott kövessük, de menzán, üzemi konyhán, éttermekben furcsán is hathat. S ennyi talán elég is az étkezés „szabályaiból", és most követ­kezzenek a szenvedélyek, elsősorban az ivás. Alapvető illemszabály, hogy mielőtt a pohárhoz nyúlunk, szalvétánkkal megtö­röljük a szánkat. Természetesen akkor is, ha a vizespohárért nyúlunk. Az a kérdés, hogy mihez milyen ital illik, általában ünnepélyes vendéglátás­kor, különleges alkalmakkor merül fel. Néhány alaptétel: halhoz, sült húshoz, a legtöbb húsételhez savanykás, könnyű, „fröccsnek való" bor; vadételekhez, vadas marhahúshoz, bélszínhez, sajthoz fanyar vörös bor illik; süteményekhez, étkezés után édes fehér vagy vörös csemegebor. Étkezés előtt étvágygerjesztőnek — ez az aperitif — s evés után a feketekávé mellé kínálhatunk rövid erős italt vagy nehéz tokajit. Sokan mindenféle húsételhez szíve­sebben isznak sört mint bort, nagyobb vendéglátáskor tehát illik italválaszté­kot kínálni. És mindig, mindenütt ahol szeszes ital kerül az asztalra, gondos­kodjunk alkoholmentes üdítőkről is. Ez a korszerű italetikett legfontosabb szabá­lya! És még az is. hogy gyermeket, ser­dülő fiatalt még rendkívüli „alkalmak­kor" sem kínálunk alkohollal, alkohol­­tartalmú itallall És nincs az a magyaros SZALAYZOLTÁN RAJZA vendégszeretet amelynek nevében megbocsáthatnánk azt a modortalansá­got amelyet az a vendéglátó követ el, aki vendégét a szeszfogyasztásra rábe­széli. sőt agresszív magatartásával szin­te rákényszeríti. Ha a vendég vagy az asztaltárs kínálásunkra azt válaszolja, hogy nem kíván inni — vagy többet már nem kíván inni! —, ne unszoljuk, ne töltsünk erőszakkal a poharába. Min­denki maga tudja, hogy mit bír el a gyomra, s mi az, ami már megárthat neki. Vagyis: akárcsak az öltözködésnél, evésben-ivásban is a demokrácia, a tole­rancia, a másik egyéniségének, szokása­inak tiszteletben tartása a döntő. Az ivás egyik szabálya az is. hogy ne keverjük az élvezeteket, vagy ha mégis, akkor tartsuk be az alábbi szabályokat: Sörbe ne töltsünk rumot. Sörre bort inni lehet, borra sört tilos. Általában a gyen­gébb italra jöjjön az erősebb, a könnyű fehér borra a nehéz vörös bor után a pálinka. Fordítva soha! Aki megkíván egy pohárkával, ne mondja azt, hogy a foga fáj... Igyon meg egy pohárkával. És senki ne hetvenkedjék azzal, mennyi­re bírja az italt, ezzel nincs mit büszkél­kedni ... Soha ne keljünk versenyre, hogy asztal alá tudjuk-e inni a társasá­got, mert csak vesztesek lehetünk ... S aki tudja magáról, hogy a harmadik po­hár után nehezen áll ellent a negyedik­nek és minden továbbinak, ne igyon, inkább kerülje az ivós társaságot Akivel pedig megtörtént a baj, — ha képes uralkodni magán — ne szabadkozzék szíve hölgye előtt... S a leány se igye­kezzék lépést tartani udvarlójával az ivásban, mert másnap az aranyos spic­cesség egészen más színben tűnhet fel... Ha társaságunkban valaki mind­ezek ellenére mégis alaposan a pohár fenekére nézne, másnap ne azzal fogad­juk őt hogy elmeséljük neki — különö­sen mások előtt — borközi viselt dolga­it Végezetül még egy aranyszabály: ha hárman is azt mondják, hogy részeg vagy. hidd el, és menj haza aludni!

Next

/
Thumbnails
Contents