Nő, 1986 (35. évfolyam, 1-52. szám)

1986-02-04 / 6. szám

A kicsik ruházatát az anyukák választják, de a gyerekek nem mindig értenek ezzel egyet. Már a kétéves gyereknek is vannak kedvenc ruhái, és van, amit számunk­ra érthetetlen okokból nem akar felvenni. Bár néha a maga módján ki is fejti, miért nem tetszik neki egyik-másik ruhája, de ezt általá­ban nem vagyunk hajlandók figyelembe ven­ni, mert ha már megvettük a ruhát, hordja az a gyerek, és ne okoskodjon ... Ahelyett, hogy egy kis fáradsággal, valami kedves figurát varrnánk a ruhára, s úgy próbálnánk kedvessé tenni. Télen a sok öltözködést nemcsak a szülők, a gyerekek is unják. Ráadásul az „agyonöltöz­tetett" gyerek kényelmetlenül érzi magát, ne­hezen tud mozogni. Az a fontos, hogy a gyereket ruhája mindenekelőtt a széltől és a nedvességtől védje. Ezért praktikusak az imp­regnált anyagból készült habkönnyű dzsekik, overallok. Ezek, mert anyaguk nem rugalmas, jobb ha egy-két számmal nagyobbak, így kényelmesebbek. A színüket, sajnos, a kon­fekcióipar határozza meg, elég kis fantáziával. Amit viszont mi magunk készítünk — a sapkát, sálat, lábszárvédőt —, olyan színből válasszuk, hogy az öltözéket vidámabbá, ked­vesebbé, játékosabbá tegye. ^ FOTÓ: A. HORSKY

Next

/
Thumbnails
Contents