Nő, 1986 (35. évfolyam, 1-52. szám)

1986-12-02 / 49. szám

POSTALÁDÁNKBÓL Vászon a tekerőn Lgy gyakorlati bemutatóval egybe­kötött néprajzi kiállításon ismerkedtem meg Zsigmond Ernöné Koncz Maliid néni szövőtudományával. Szövőszéke a kultúrház nagytermében állt a kendert feldolgozó régi munkaeszközök legvé­gén. kíváncsiskodó fiatalok gyűrűjében. A nagy érdeklődés a szövőszék és Ma-A nőszervezetek évzáróiról Novemberben tartotta évzáró taggyűlé­sét a tanyi (Tóé) nőszervezet, melynek eredményei járási méretben is elismerésre méltók. A szervezet tagjai részt vettek minden társadalmi munkában, sokat dol­goztak a választások előkészítésekor és lebonyolításakor, rendszeresen látogatják idős tagjaikat, segítenek nekik mindennapi életük gondjainak-bajainak intézésében. A taggyűlésen családjogi törvényekkel foglal­kozó előadást is meghallgathattak a jelen­lévők dr. Császár Aladártól, a komáromi (Komámo) járásbíróság munkatársától. A közvetlen hangulatú gyűlés végén Tóth Imre, a hnb elnöke oklevelet nyújtott át Fábik Ilonának, a szervezet elnökének, ez­zel köszönve meg a tagság jó munkáját. Koczkás Elvira Életkedvvel, lelkesedéssel teli fiatalok kerültek a sárosfai IBIatná na Ostrovr) nő­szervezet élére. A kis közösség minden tagja azon igyekszik, hogy tartalmas szer­vezeti élet induljon meg ebben a hétszáz­ötven lélekfős faluban. Mint az évzáró taggyűlésen megtudtuk, a falu legnagyobb gondja-baja, hogy nincs kultúrház, megfe­lelő helyiség, ahol meghitten összejöhetné­nek az asszonyok. Amúgy szépen dolgozik a szervezet. Nagy Erzsébet vezetésével a legtevékenyebbek közé tartoznak a járás­ban. Főként akkor fényesedett meg a sá­rosfaiak tekintete, mikor harmincnyolc tagú olvasókörük munkájáról beszélgettek. Mivelhogy nem mondhatók gazdagoknak, s a kötelező átutalások után alig marad valami a kasszájukban, sokat segítene raj­tuk, ha valamelyik szövetkezet a pártfogá­sába venné a szervezetet. Akkor talán nem maradnának le jövőre a Flóráról a szűkös anyagiak miatt és színházba is eljutnának. Igyekezetben nincs hiány Sárosfán, s re­mélik, ha minden együttható szerencsésen összejön, legközelebb már csak eredmé­nyekről szólhatnak. -néva­lild néni tudománya iránt érthető volt. ilyen régi dolgokkal a mai fiatalok már nem találkoznak mindennap. És Matild néni nemcsak a szövés mesterségéről beszélt a fiataloknak, hanem egy letűnt világ szokásairól, az ő gyermekkorának eseményeiről, személyes élményeiből is mesélt ízesen. Az ipolynyéki (Vinica) emberek régi életéről. A szövőszék Matild néni gyermekko­rában egész télen át bent állt a szobá­ban. Mindennap csattogott a borda, gyarapodott a vászon a tekerőn. S Ma­tild néni már pöttöm gyerekként segí­tett, bár csak a szálak jó összekeverésé­vel először. Ma mindez már csak emlék, a kender megművelésének nehéz munkája nyá­ron át, és a feldolgozása télen, amelyet már a fonóházakban igyekeztek kelle­mesebbé. vidám szórakozássá is tenni egyben. A fiatalok már csak kiállításo­kon és ilyen ritka az ipolynyékihez hasonló kiállításon ismerkedhetnek elő­deink életével. Nem úgy Maliid néniék családjában. Bár háziszőttesre már Zsigmondék ott­honában sincs naponta szükség, a szö­vőszék azért telente mégiscsak lekerül a padlásról. Csíkos, kockás, rozmaringos. káposztafejes rongyszőnyegek, „ron­­gyoskák” készülnek rajta kedvtelésből vagy néha ..megrendelésre" is. S nem­csak Matild néni szorgalmából. Matild néni mint vérbeli mester nem tartotta meg a tudományát magának, hanem továbbadta azt. Most telente a nagy­anya. lányai, unokái felváltva tapossák a pedálokat, közösen kísérletezik ki az új mintákat. Munkájukkal a nőszövetség helyi szervezetének jóvoltából időnként az érdeklődő közönség is megismerkedhet. Kár. hogy a kiállítást a hagyományos falusi élet Ipolynyéken még fellelhető tárgyi emlékeivel együtt bemutatva mindezidáig — hely hiánya miatt — nem sikerült állandósítani. Böjtös János A szerző felvételei Anyu, te is megöregszel! Zsúfolt vonat indul szombaton és vasárnap reggel Szene (Senec) felé. A családok levegőzni, fürödni men­nek. Igor anyjával utazik. Csinos arcán patakokban folyik végig a veríték. Kényelmesen ül, de hango­san kell olvasnia, s ez bizony kínos és erejét meghaladó feladat. Küsz­ködik, miközben mellette álló anyja — aki ugyancsak művelődik: — olvas —, minden egyes hibát érces hangon, paprikás megjegyzések kí­séretében javít A gyermeke szellemi fejlődéséről „példásan gondoskodó" anya az egész vagon figyelmét magára von­ja. A tinédzserek kezdenek helyük­ről fölugrálni és kárörvendő vigyor­­ral nyújtogatják nyakukat Szüleik alig győzik visszarángatni őket a padra. Ingerültségük elárulja hátsó gondolatukat: „Te csacsi, örülj. hogy ülhetsz. Maradj nyugodtan az alsó feleden, mert az álló vének közül valaki majd leül a helyedre!" Berno/ákovóban néhány an ki­szállnak. Az Igorral szemben ülő papa, karján kétéves kislányával is felemelkedik. Az anya mellett álló idős asszony fölsóhajt, s szívesen leülne a felszabaduló helyre, de mire célhoz érne, egy fiatal, bajszos, hetyke legényke lehuppan, jobban mondva lerobban a padra. A hop­pon maradt néni megtorpan, s této­ván mosolyog. Igor készségesen fö­­lugrik, de anyja vállon ragadja, s könyve fölött sziszegi fia felé: „Ha nem bír állni, maradjon otthon, mi­nek az ilyen vénségnek a strand." A fiú megbotránkozva válaszol: „De anyu, egyszer te is megöregszel/" KODAY BERTA Viera Obrtlíková, a bratislavai IV. vá­roskerületi nemzeti bizottság lakásügyi osztályának vezetője válaszol B. Iván ol­vasónk kérdésére: Van egy háromszobás állami lakásom. Szeretném nagyobbra cserélni. Próbálkoz­tam hirdetés útján, de ezidáig még nem volt szerencsém. Azt hallottam, hogy cserélni a nemzeti bizottság közvetítésével is lehet. Kérném, ismertessék az eljárást, mert fogal­mam sincs, hogyan kezdjem! Válaszomat azzal kezdem, hogy lakást cserélni a nemzeti bizottság közvetítésével nem lehet! Ez ügyben tehát hiába keresi fel az illetékes nemzeti bizottságot. Van azon­ban más megoldás. Fia Ön felkeresi a lakhelyéhez tartozó nemzeti bizottság la­kásügyi osztályát, s ott írásban — az e célra használt űrlapon — kérvényezi a nagyobb lakást. A lakáskérvényezés azon­ban bizonyos feltételekhez kötődik. Önnek elsősorban lakásjogosultnak kell lennie, ami annyit jelent, hogy: — nincs saját lakása — van saját lakása, ám a) azt az építkezési hivatal a kerületi higiénikussal való konzultációt követően lakhatatlannak nyilvánította, b) ha a lakás egészségügyi okok miatt nem lakható, vagyis ha a lakás állapota a kérvényező vagy valamelyik vele egy ház­tartásban élő személy egészségét veszé­lyezteti, amit a kerületi higiénikusnak is igazolnia kell. vagy ha a lakás túlzsúfolt, azaz a benne élökre fejenként 8 m2-nél kisebb lakóterület jut. Fia Ön a leírtak alapján lakásjogosult, akkor lakáskérvényét a lakásügyi osztály helyi nyilvántartásba veszi. A helyi nyilván­tartásba vett lakásokat ezek után az e célra alakult bizottság a helyszínen szemrevéte­lezi, majd a legégetőbb helyzetben levő, leggyorsabban segítségre szoruló kérvé­nyezők (elsősorban az alacsonyabb jöve­delmű és többgyermekes családok) ráke­rülnek a nemzeti bizottság által fél éven­ként összeállított helyi listára. Amint a nemzeti bizottság hozzájut a szükséges lakásokhoz, fokozatosan kielégíti a helyi listán szereplő lakásjogosultak igényét. Egyébként a nemzeti bizottságok hatáskö­rébe tartozó lakásokra általánosan érvé­nyes, hogy elsősorban az alacsonyabb jö­vedelmű és többgyermekes családok ré­szére vannak fenntartva. Bővebb tájékoztatás végett, javaslom, tanulmányozza át a Polgári Törvénykönyv 41/1964-es számú törvényét, amely a la­kásgazdálkodás problémakörét tárgyalja. (nő?)

Next

/
Thumbnails
Contents