Nő, 1986 (35. évfolyam, 1-52. szám)

1986-11-25 / 48. szám

Klement Gottwald neve elválaszthatatlan Csehszlovákia történelmétől, szerves része az iskolai tananyagnak, a párttörténetnek. Ha jobban megfigyeljük, nincs olyan városunk, ahol ne lenne róla utca elnevezve, a két fővárosban szobor is emlékeztet jelentőségére, s Prágában múzeum viseli a nevét. Sétálunk a Moldva partján, s egyszercsak egy nagy szürke, nagykabátos férfi szobra mellett állunk meg. Mögötte leveleit hullajtó fa, melynek ágbogain átsüt a nap. Gyerekek szaladgálnak körülötte, egy hölgy a kutyáját sétáltatja, egy kisfiú az aszfaltra rajzol. S ha tudatukban nem is fogalmazódik meg, érzik, létükbe belesimul a szobor jelenléte. Velük van, és sok helyütt észrevétlenül, mégis hathatósan jelen van a szelleme: az ország első munkáselnökének szelleme. Azé az elnöké, aki asztalosinasként kezdte, s lett belőle népvezér. Aki november 23-án lett volna kilencvenéves.

NAGY LÁSZLÓ felvételei

Itt van

A prágai Gottwald rakparton fiatalok sétálnak. A lányarcú kismama a kocsi fölé hajol, s mosolygósán gügyög gyermekéhez. Aztán egy idős bácsika tipeg a Nemzeti Színház irányába, a középkorúak viszont rohannak, sietnek, mintha valamit utol kellene érniük. Hogy közülük ki gondol arra, hogy a Klement Gottwaldról elnevezett rakparton lépdel, nem tudhatjuk. Föltehetően nem is ez a fontos számukra, hanem a mindennapi gondok megoldása, a legközelebbi célok elérése. És tudatunk nem is úgy működik, hogy befordulunk egy utcába, végigszaladunk egy rakparton, s azon meditálunk, mikor is született, milyen jelentős dolgot vitt véghez az, akiről az utcát vagy teret elnevezték. '