Nő, 1986 (35. évfolyam, 1-52. szám)

1986-11-18 / 47. szám

MINDEN OLVASÓ EGY ELŐFIZETŐT! A verseny kiértékelése Lapunk kilencedik számában meghirdetett előfizetőszerző-versenyünk kiértékelése azt mutatja, hogy ismét megnövekedett állandó olvasóink száma. Több családhoz érkezik meg minden héten rendszeresen a Nő. Ezt jó érzés­sel veszi tudomásul szerkesztőségünk. Azt azonban fájlalja, hogy ezúttal lényegesen ke­vesebben kapcsolódtak be a versenybe, mint azt tették korábban, előző vetélkedőinkben olvasóink. Igaz, hogy akkor a legtöbb tíz előfizető volt amit egy olvasónk szerzett, míg most Vörös Margit Medvéről beállította ezt a csúcsot", és Nagy Ilona Királyrévről (KráTov Brod) túl is szárnyalta azzal, hogy tizenöt új előfizetőt biztosított lapunknak. Köszönjük a fáradozást mindkettőjüknek, és köszönjük mindazoknak is, akiknek ezúttal csak egy vagy néhány új állandó oNasó meg­nyeréséig kedvezett a szerencse. Reméljük, segítőszándékuk a jövőben sem lankad. Az 1986-os előfizetőversenyben a követke­zőképpen alakult tehát a vetélkedő állása: Nagy Ilona, Királyrév — tizenöt Vörös Margit, Medve — tíz Nagy Rozália, Ekecs (Koc) — hat Dr. Hofer Lajos, Érsekújvár (Nővé Zámky), az SZNSZ medvei alapszervezete és Koller Sándor, Bratislava — négy-négy Nógli Hona, Feketenyék (Cierna Voda) — három Csata Sándor, Deménd (Demandice), a Cse­­madok vágsellyei (Sala) alapszervezete, Sza­­lay Imréné, Kéménd (Kamenin) és Szarka Tibomé, Királyrév — két-két Bodi Irén, Serke (Sirkovce), Csepiga Gizella, Köbölkút (Gbe/ceJ, Fónody Katalin, Fülek (FiTa­­kovo), Gábor Ilona, Nagy kapós (Veiké Kapusa­­ny), Horváth Júlia, Nemesócsa (Zem. OlcaJ, Herberger Klára, Doborgaz (Dobrohost), Labo­­da Jolán, Beje (Behynce), Morflak Mária, Krasznahorka (Krasnohorské Podhradie), Sztu­­pák Mária, Áj (Háj), Szatmáry Alica, Nagyka­­pos, és Vaszily Erika, Nagykapos — egy-egy előfizetőt szereztek. A versenyt tovább folytatjuk. Ezért mellékel­jük a megrendelőlapot is, melyet kitöltve és a megrendelővel aláíratva küldjenek el szer­kesztőségünk címére: 872 03 Bratislava. Le­ni novo námestie 12. (Aki több előfizetőt sze­rez. kérjük, készítsen másolatokat a megren­delőlapról./ Végül, kérjük, hívják fel új előfize­tőink figyelmét hogy ha a posta a megrende­léstől számított egy hónapon belül nem kézbe­síti a lapot jelezzék szerkesztőségünknek! Ezennel megrendelem a Nő hetilapot, melynek negyedévi előfizetési díja 36.40 Kcs. Név:.................................................................................................................... Cím: ................................................................................................................. Saját kezű aláírás: . Az előfizetőt szerezte: Név:........................ Cím: ..................... Kertészkedőknek Most már legfőbb ideje, hogy felszedjük a még kint levő növények gumóit, hagymáit — még a fólia alatt lévőket is! A muskátlitöveket sem hagyjuk kint, még akkor sem, ha szeretnénk, hogy minél tovább virágozzanak. Ha bimbók vannak még rajta, a szobában díszeleghetnek. Ha a pincében akarjuk tárolni, akkor gyökérzetéböl a földet kirázva, felaggatva tartjuk tavaszig. Cserépben — ha a virágzást befejezte és az öntözését lecsökkentjük annyira, hogy ki ne száradjon — könnyebben áttelelnek, mint föld nélkül. Gyökerével felakasztva a túl száraz helyen össze­fonnyadnak, a nedves helyen pedig rothadásnak vannak kitéve. Mindenesetre levélzetét így és úgy is csökkentsük, hogy a túlzott párologtatástól megvédjük a növényzetet. Ha a szobában helyeztük el a behozott virágokat, figyelemmel szellőztessük a lakást. Ilyenkor nagyon érzékenyen reagálnak a közvetlen reájuk áramló levegőre, a huzatra. Ennek levélhullás, levélsárgulás a következménye. Öntözésre szobahőmérsékletű, lágy vizet használ­junk. Általában 3—5 naponként kell öntöznünk. Egy-egy alkalommal az egész földlabda vizesedjen át, de a víz még ne folyjon ki a cserépből. A túl sok és a túl kevés öntözés egyaránt káros. t Kisállattenyésztőknek cnö. Télen, hideg időben nagyon hasznos meleg moslékot adni a sertéseknek. A napi egyszeri-kétszeri langyositott folyadék előnyére válik az állatnak. Főként, ha ritkább szőrű, hosszabb testű, tehát a hidegre érzékenyebb fajtájú sertésünk van. A jelenleg tartott hústipusú sertések igényesebbek az elhelyezés, a hőmérséklet iránt, hiszen vékonyabb zsírréteg fedi őket, mint a korábban tartott zsirjellegü, szőrrel dúsan benőtt elődeiket. A kifejlett sertés akkor érzi jól magát, ha 10—15, a hízó pedig ha 6—8 C fok hőmérséklet van az óljában. T udniillik ... a munkahelyen (de az iskolában is) elsősorban dolgozunk. Sajnos azonban, gyakorta csevegünk is. Arról, kivel mi tör­tént tegnap este, ki mit főzött, hol mit kapni, milyen volt a kupaszerda ... Azután csevegünk másokkal is — telefonon. A munkatárs, vagy munkatársak pedig hall­gatják, kénytelenek hallgatni magánügye­inket, kénytelenek bizalmasainkká lenni, mert őket ugye nem mi válogattuk meg (minket sem ők), s a sors szeszélye folytán egy szobába kerültünk . .. Mindez a mun­kafegyelem szempontjából a legrosszabb. De rossz azért is, mert akiről esetleg azt hisszük, hogy meghitt bizalmasunk, mert velünk osztja meg másokról (másoktól) meghallott titkait, arról kiderül: a mi titka­inkat is megosztja másik másokkal. Attól kezdve aztán gyötrelem a munkahelyi ösz­­szezártság. Elkezdődik a nagy népi társas­játék: ki tudja elmarni, elűzni, kiutálni a másikat a közös helyiségből (legalább). Elkezdődik a fúrás. Vagy legalább a kölcsö­nös bosszantások ideje. Huzatot csinálunk akkor, amikor a pokolba kívánt kolléga tűsszög. elfelejtjük neki átadni az üzenete­ket, egy-két holmiját néha eldugunk, hogy napokig keresse ... Pedig sokkal egyszerűbb lett volna, ha tartózkodó udvariasság alakul ki köztünk és munkatársaink között, mint a meggon­dolatlan bizalmasság (olykor akaratlan is) következményeivel birkózni. Ez persze nem azt jelenti, hogy soha ne essen szó köztünk és munkatársaink közt nem munkába vágó dolgokról — mert a rideg hivataloskodás sem tesz jót a mun­katermelékenységnek —, hanem azt, hogy tartsuk tiszteletben az általános emberi együttélés szabályait. Vagyis: ne zökkent­sük ki munkájából azt, aki elmélyülten dolgozik, még a hét legjobb viccével sem, de ne vágjon zord arcot az, aki éppen foglalatoskodik valamivel, ám tanácsot, se­gítséget kémek tőle, mondjuk, hogy ho­gyan igazodhat ki az ember egy tervrajzon. Legyünk kedvesek, barátságosak, de ne akarjuk mindenáron, mindenkivel megked­­veltetni magunkat. A „mindig jópofa" álta­lában nem szórakoztató, hanem unalmas és idegesítő ember. A szavainkat válogassuk, meg, legyen a beszédünk illedelmes. Beszéljünk választé­kosán és magyarul, s beszédmódunkkal is adjuk meg a vezetőknek, az időseknek, sőt a nőknek is az illő tiszteletet. A durva szavakat inkább feledjük el. Meg a negé­deskedést is. Munkahelyre (semmilyen vi­szonyban) nem illik, a szivem, aranyoskám, kedveském megszólítás (főnök-beosztotti viszonyban, főleg ha férfi-nő viszonyról is van szó egyszersmint), félreértésekre ad okot, s általában a beképzelt vagy a komp­­lexusos fönökök-munkatársak élnek csak vele. Ezeket a szavakat jobb meghagyni az élet azon területére, ahová valók. Ugyanúgy, ahogy a magánéletet is illik a gyárkapun kívül hagyni. Akad persze, ami­vel kis ideig kénytelenek vagyunk a munká­ban is foglakozni, meg kell is vele törődni, mert az ember nem gép, s több munkatárs kollektívát is alkot. Tehát: törődj a munka­társaiddal, szólj bele a közös ügyekbe! De csak addig, amíg a mellékes tevékenység nem megy a munka rovására. Jó megjegyezni még, hogy: a munkatárs nem beosztott, hogy helyettünk dolgoz­zon; nem ivócimbora (a munkahely nem kocsma); nem eladó és nem vevő; nem lelkiatya, orvos, ideggyógyász, hogy sérel­meinket, bajainkat, betegségeinket hall­gassa; munkaidő alatt nem férfi és nem nö, vagyis nem ebben a minőségben van jelen. Munkaidő alatt érezni (szerelmesnek lenni) szabad ugyan, de ezt kifejezni, nem. Önu­ralommal az is elérhető, hogy az ember a munkájára összpontosítson, és ne ábrán­dozzon (mert balesetet is okozhat vagy szenvedhet). A munkatársak szerelme nem csupán a munkahelyen balesetveszélyes. Mert megeshet, hogy akár mindkettőnek is házastársa van. Legyünk hát sportszerűek a házastársakkal, elvégre a munkatársnak már a rajtnál, előnye van, vele több időt tölt ébren az ember, többet beszélget is, mint férjével vagy feleségével. És nem zavarja közben a háztartási munka vagy a tévé ... Jó megjegyezni, hogy udvarias az is lehet, aki nem udvarol. Férfiaknak: óvakod­janak azoktól a nőktől, akik gyenge virág­szál szerepében tetszelegnek, és az előzé­kenységet a legjobb esetben is arra akarják kihasználni, hogy férfi kollégájuk (kollégáik) elvégezze (elvégezzék) helyettük a munká­jukat. A női egyenjogúságot nem akkor kell emlegetni, amikor előnytelen külsejű kollé­ganőnk kér valamiben segítséget tőlünk ahhoz, hogy munkáját jól és pontosan tudja elvégezni.

Next

/
Thumbnails
Contents