Nő, 1986 (35. évfolyam, 1-52. szám)
1986-11-18 / 47. szám
MŰVÉSZETE Szovjet Filmek Feszti vú Ija 1 'fi; f 4 • jfB 1 i 1^^ -m tj ■j A csehszlovák—szovjet barátsági hónapja alkalmából szerte az országban tart a szovjet filmek fesztiválja. Filmszínházainkban évente hozzávetőlegesen 40—50 szovjet filmbemutatót tartanak, ami valóban csak ízelítő, elenyésző része a szovjet filmstúdiókban évente gyártott filmeknek. A szovjet filmművészetet mindig is az emberség, a humánum ábrázolására irányuló törekvés jellemezte, s a művészi értékeket őrző tendencia. E haladó filmművészet általában rendkívüli sokszínűségével, zsáner- és gondolatgazdagságával jeleskedett a hazánkban megrendezett szovjet filmheteken, fesztiválokon, szemléken. Az idei szemle november 3-tól december 10-ig tart Szlovákia 41 városában és 44 filmszínházában. Nyolc — számunkra új — filmet láthat a közönség. A fesztivált november 6-án ünnepélyesen és szovjet filmes delegáció részvételével, „AZ U-2 ÜGY" című filmmel nyitották meg. Tyimofej Levesük rendezte ezt a valóban megtörtént eseményen alapuló filmet. 1960 májusában történt, hogy Frances Gary Power U-2 típusú repülőgépén a Szovjetunió légterében az Urál felé repült. Az amerikai pilóta-kém esetét feldolgozó film valódi drámai kordokumentum. Jó néhány évvel ezelőtt a televízióban, filmsorozatban nézhettük meg a Lancesterek és Yorkok trónviszályát a középkori Angliában. Most „A FEKETE NYÍL" című ismert Stevenson-regényt egész estét betöltő szovjet filmen láthatjuk viszont. A film szövegkönyvének írója és rendezője Szergej Taraszov, s a történelmi, „kosztümös" kalandfilmek kedvelői a romantikus lovagregény minden tartozékát, kellékét megtalálják benne. Napjainkban játszódik viszont Gerald Bezsanov filmje, az „A LEGBÁJOSABB, A LEGVONZÓBB" című film. A szemre nem túlságosan vonzó hősnő, Nagya központi problémája, hogyan szerezzen férjet magának. Az alkotók a humor, a szatíra hangján beszélnek arról, hogy a sikerért — ez esetben a férfiaknál — tenni is kell valamit, méghozzá önmagunkkal. A recept — a tapasztalt barátnő szerint —: számítógép, egy kis autogén tréning, önszuggeszció, s még néhány formula a szociológia és a lélektan tudományából. Nos, aki gondolja, próbálja ki, de először nézze meg a szovjet alkotók „ajánlatát" . .. A szovjet filmstúdiókban évente körülbelül 300 film készül. Törvényszerű, hogy nemzetiségi sajátosságok is jellemzők rájuk. Más-más ismérvek különböztetik meg pl. a kirgiz, a grúz, a kazah, vagy az örmény filmet. A szovjet filmek fesztiválja évente ezeknek a stúdióknak a terméséből is bemutat néhányat. Most az örmény rendező, Dmitrij Keszajanc A TŰZVÉSZ c. filmjét kínálják filmforgalmazóink. A szatirikus-humoros történet az örmény vidéket és lakóit mutatja be. A falu életéből két — külön-külön teljesen természetes, de így együttvéve enyhén szólva bonyodalmakat okozó — eseményt (lakodalom és tűzvész) ragadtak ki. S hogy ne legyen minden olyan egyszerű, merthogy leégett az ifjú házasok leendő otthona, újat kell építeni, építőanyagot szerezni, s megküzdeni a mindenütt jelenlevő korrupcióval is ... ÖRÖKKÉ HÍVE a címe Álla Szurikova filmvigjátékának, melyben a „kéz kezet mos" törvénye, a 1. A sors próbatétele 2. A fekete nyíl 3. A legbájosabb, a legvonzóbb 4. A tűzvész sógorság-komaság került pellengérre. A munkahelyi s egyúttal magánéleti nehézségeket fél kézzel megoldó, minden szituációt ép bőrrel megúszó ember humoros sztorijához olyan jó szereplőt talált a rendezőnő, mint Vitalij Szolomin. A további három film történelmi-háborús témát dolgoz fel és a Szovjetunió történelmének hősies fejezetéhez, a nagy honvédő háborúhoz tér vissza. Hadd tegyük mindehhez hozzá — tartogatva még egy film rövid ismertetését —, hogy az 1986-os esztendő a szovjet kinematográfiában több okból is rendkívül jelentős. Ebben az évben több évfordulót is ünnepelnek: 90 éve tartották a mai Szovjetunió területén — Harkovban — az első filmvetítést, 55 éve, hogy elkészült az első szovjet hangosfilm, s 50 éve forgatták az első színes filmet. (Kár, hogy ezekből az alkotásokból nem kapunk ízelítőt!) Aztán ez év elején tartották meg a szovjet filmművészek közgyűlését, s a filmművészek testületének vezérkara is kicserélődött; az első titkár Elem Klimov lett, az Agónia és a Jöjj és láss című filmek ma már világszerte ismert és elismert rendezője. Ez a fórum nem volt mentes az éles vitáktól sem. S nemcsak a szovjet filmművészet bonyolult viszonylatait, hanem a filmforgalmazás kérdéseit is megtárgyalták. Viszszatérve a fesztivál kínálatához: a szovjet filmszemlén láthatjuk Alekszandr German Ellenőrzés az utakon című filmjét (nálunk A SORS PRÓBATÉTELE címen fut), amely 16 évig pihent dobozában. Az akkor elsőfilmes German apja, Jurij German prózáját vitte filmre Eduard Volodarszkij szövegíró közreműködésével. A film 1942 telén játszódik, s a kíméletlen partizánharcokról szól. Erkölcsi-etikai mondandója is van a filmnek, nem tudni Lazarevről (Rolan Bikov játsza), akire egy partizáncsoport német uniformisban talál rá, áruló-e, kém-e, vagy a valót állítja, amikor az ellenkezőjét vallja. Úgyhogy aztán számos próbának van kitéve. Egyébként, hadd jegyezzük meg, hogy Ozerov filmeposzai (köztük a Felszabadítás) ugyancsak nem azonnal kerültek a mozikba, s láthattuk, valóban remekművekről van szó, s Klimov Agóniája is váratott a bemutatóval szűkebb hazájában is. Hogy mennyire tükrözi ez az idei szovjet filmszemle a szovjet filmművészek kongresszusának törekvéseit? Nem hiszem, hogy elégedettek lehetnénk filmforgalmazóink válogatásával — talán néhány kivételtől eltekintve. S végül még egy megjegyzés: a filmforgalmazók mintha egy kicsit mostohán bánnának a már megvásárolt alkotásokkal is, hiszen több is van az elmúlt évek kínálatából, amelyek egyikét-másikát szívesen látnánk viszont a filmvásznon, ha máshol nem, hát legalább a filmklubhálózatban. FRIEDRICH MAGDA
