Nő, 1985 (34. évfolyam, 1-52. szám)

1985-09-24 / 39. szám

„Hagyatéki ügyben" jeligéjű olva­sónk azt kifogásolja, hogy testvére a járásbíróságon a nyugdíjából levona­tott 6 840 Kcs-t, pedig ő a tárgyalá­son jelen sem volt. A kerületi bíróság a panaszát nem orvosolta, ámbár elis­merte, hogy a járásbíróság döntése helytelen. A bratislavai bírósághoz fordult, ahonnan azt a választ kapta, hogy három év eltelte után már nem lehet semmit sem tenni. Olvasónk nem írja meg, hogy mindez mikor történt. A polgári peres eljárásban a bíróság köteles a feleket meghallgatni, s tá­vollétükben csak akkor tárgyalhat és hozhat ítéletet, ha a tárgyalásra ren­desen meg lettek idézve, s ezen indo­kolatlanul nem jelentek meg, illetve távolmaradásukat nem mentették ki. Az ítélet írásbeli kiadmányát azonban minden esetben kézbesítik a feleknek, akiknek joguk van a kézbesítéstől szá­mított 15 napon belül fellebbezést beadni. Az idejében beadott fellebbe­zés folytán a felettes kerületi (vagy városi) bíróság ismét a felek megidé­­zésével szóbeli tárgyaláson tárgyalja meg az ügyet és hoz ítéletet, amely végérvényes, és további rendes jogor­voslattal nem támadható meg. Ha a járásbíróság ítélete ellen nem adtak be, vagy csak elkésve, a 15 nap eltelte után adtak be fellebbezést, akkor ez az ítélet jogerőre emelkedik, s végrehajtható. Bírósági végrehajtást csak ilyen jogerős ítéletek alapján le­het vezetni. A már jogerősen befejezett polgári perben újabb jogorvoslatnak nincs helye. Csak ún. törvénysértési panasz (sfaznosf pre porusenie zákona) útján lehet az esetleges bírósági tévedést orvosolni. Ennek a beadására azonban csak a legfőbb ügyész (generálny pro­­kurátor) jogosult, ha úgy találja, hogy az ítélettel vagy az azt megelőző eljá­rásban megsértették a törvényt. A felek csak figyelmeztethetik a legfőbb ügyészt, és kérhetik az ügyük meg­vizsgálását, de maguk ilyen panaszt nem adhatnak be. A legfőbb ügyész által beadott törvénysértési panaszról a Legfelsőbb Bíróság (Najvyssí súd SSR) dönt, s ha ezt indokoltnak talál­ja, akkor az ítéletet megsemmisíti s az először eljáró bíróságot új eljárásra utasítja. Törvényáértési panaszt is csak az ítélet jogerősségétöl számí­tott három éven belül lehet beadni. Azt ajánljuk, irataival forduljon ügy­védhez, aki ezek alapján meg tudja majd ítélni, hogy lehet-e még az ügyé­ben valamit tenni. Dr. BERTHA GÉZA lusntantA, * Olvastam egy könyvben, hogy ha jólöltözött akarsz lenni, szükséged lesz két nullás kisingre, négy egyesre, hat réklicskére, négy sap­kára, egy meleg fejfedőre stb., stb. Egy másik könyvben azt írják, hogy kell egy pólya, két egyes kising, négy-öt tucat pelenka stb., rékli, sapka nem említve. Osztálytárs­­nőm azt mondta, ö babonás volt, és semmit sem vásárolt előre, a kórházi pólyában vitte haza cse­csemőjét. A másik tizennégy in­­gecskét vett... Ezek után csoda, hogy határozatlan vagyok? Nincs még kiságyad sem. Igaz, láttam egy faágyikót a bútorüzletben, s el is szömyedtem azonnal, mert ez bizony nem fér el ott, ahová erede­tileg képzeltük a fekvőhelyedet. És kádad, kocsid, lábzsákod sincs még. De már van egy játékod. Az első játékod, Matyika. Édesapád hozta külföldi útjáról. Már kicsomagoltuk a szennyest, a cipőket, a sok összegyűlt újságot, amikor megszólalt, hogy most jön a meglepetés! A te gyermeklelkű édesanyád pedig leült, és izgatot­tan figyelte a kicsomagolásra váró titkokat. Apád először egy kis pak­kot tett az asztalra. Azt mondta: „ez az érkezőnek". Nem értettem, csak amikor kibontottam a se­­lyempapirt, s ott állt az asztalon egy gumidézsa, benne egy gumi­­szappanhabban fürdő gumimackó, csak akkor kapcsoltam, hogy rád gondolt. Valahányszor megpillantom ezt a mackót, csordultig telek szere­tettel, s megfogadom, hogy ha majd az kell, szelíd leszek, és türel­mes, hisz szükségünk van egymás­ra. Valamikor úgy képzeltem, hogy borzasztó unalmas lehet otthon lenni egy kisgyerekkel. Unalmas és örökre elveszett, elpocsékolt idő! S csak most látom, hogy bár annyi mindent csináltam már, tanultam, dolgoztam, utazgattam, táncol­tam, énekeltem, írtam és rajzolgat­­tam. annyi minden van még. amit nem csináltam! Például nem főz­tem. Pedig tapasztalom, hogy a főzés roppant érdekes, olyan, mint egy varázslat. Képzeld csak el, ezt-azt beledobsz a fazékba, és valami finom lesz belőle (már ami­kor sikerül...)! És a tálalás lehető­ségei, a színek, a tárgyak! Persze ahhoz, hogy az ember felfedezhes­se a házi munka szépségeit, kell valaki, aki mondjuk épp kedvenc napilapját olvassa, amikor mege­melkedik a konyhában a fazékon a fedő, s akkor ő is felemeli a fejét, beleszagol a levegőbe, s mintha nem is sejtené, mi lehet az, meg­szólal: „mmmmicsoda jóóóóó il­lat ..Evés közben meg kijelenti: „ilyen finom lecsót már rég ettem" van „milyen finom ebéd van már megint", s még egyszer kér a tá­nyérjára. Ha fiú vagy Matyika, sze­retném, ha rá hasonlítanál. Egyre gyakrabban gondolok arra, milyen is leszel, milyen is lehetsz. Fekszem az ágyban, és szemezek egy fényes csillaggal, s eszembe jut egy film, a címére nem emlékszem, amelyben szüle­tendő gyermekek egy csillagon élve várakoznak arra a percre, ami­kor beléphetnek egy nyitott szirmú virágba. Amikor a virágkehely megtelik, a szirmok összezárulnak, s új gyerekek születnek a világon. És a teremtés csarnokában vára­kozó sok kislány és kisfiú mind, mind izgatottan toporog és lesi, mikor jön el az ő ideje. Az egyik fekete, a másik vörös hajú ... Le­het, hogy te először kopasz leszel, s csak később nő majd pihehajad. Úgy képzellek el, hogy fekszel majd az ágyikódban, néha nyeke­regve enni kérsz, utána pisilsz és kakilsz a pelenkabutyrodba. Este meg, mint egy kis meztelen hal ficánkolsz majd, ha fürdetünk. Tegnap voltam a tanácsadóban. Huszonhét centiméter vagy Matyi­ka, már megint nőttél! A nővér nagyon kedves, mint egy szertar­táshoz, úgy készülődik a szív­­hang-hallgatáshoz. Az egész csak egy pillanatig tart, s már hallatszik is a szívdobogásod. Dömdömdöm­­döm ..., szapora jelzések arról, hogy élsz. MÉSZÁROSNÉ L ZSUZSANNA SZERETNÉK. rátalálni Milyen volt a szünidő? Ilyen volt a szünidő! Huszonhárom éves leány szeretne barátságot kötni hozzáillő fiúval Kelet- vagy Közép-Szlováki­­ából. Jelige: „Várlak" Huszonnyolc éves, 180 cm magas, barna hajú, minden káros szenvedélytől mentes, falun élő szak­munkás legényember szeretne megismerkedni szo­lid, komoly gondoikozású leánnyal házasság céljá­ból. Fényképes levelek előnyben. Jelige: „Komárom és környéke" Huszonhét éves, 170 cm magas, falun élő mun­kás szeretne megismerkedni korban hozzáillő házi­as lánnyal vagy leányanyával házasság céljából a Komáromi (Komárno) járásból. Jelige: „Régóta várok Rád" Harminchat éves, középmagas, teltkarcsú, barna, falun élő munkásasszony, egy 16 éves fiú édesany­ja, aki szeret kézimunkázni, olvasni, szereti a zenét, a színházat, a természetet, és az életben már csalódott, mégis reméli, hogy jelentkezik komoly szándékkal egy erősebb testalkatú, nőtlen vagy özvegyember 45 éves korig, aki szintén csalódott, és őszinte megértésre, megbecsülésre vágyódik. Alkoholisták és kalandorok kíméljék meg. Jelige: „Piros rózsás nyáron" (Gyerekek mesélték ...) • Nyáron vannak a leghosszabb na­pok, a szünidő kedvéért. • Nálunk nemigen lehet fürödni, a folyó ugyanis olyan piszkos, hogy nincs is rajta a térképen. • Én az erdőben kétszer eltévedtem. Először, amikor belementem, és másodszor, amikor kerestem ma­gam. • A sátorban nagyon jól tudok alud­ni, egyáltalán nem olyan az egész, mintha aludnék. • A pionírtáborból mindent hazahoz­tam, amit magammal vittem. Csak nem tudom, hogy mi mindenem volt. • .Az úszásban a harmadik voltam, a futásban pedig még jobb. mert csak ketten futottunk. • A nyomokból láttam, hogy a for­rásnál egy mezítlábas állatka járt \ • A szünidőben sok barátom van, inert minden barátomnak is sok barátja van, és ez így megy körbe­­körbe. • Nagyon sok málnát találtunk, az erdő ezeken a helyeken egy kész mái na befőtt. • ... és az éjszaka olyan sötét volt, hogy az erdőben csak a sötétet láttuk. • A nyári szórakozások közé tarto­zik a fürdés, a kirándulás, az uta­zás és a fagy inyalogatás. • Azért, hogy ne kapjunk napszúrást, be kell takarni a napocskát. • Reggel esett délben kisütött a nap, és estére ebből borzasztó sö­tétség kerekedett. • A kishúgom még nem tud úszni, de azért már elég szépen buborékol. (nőn)

Next

/
Thumbnails
Contents