Nő, 1985 (34. évfolyam, 1-52. szám)
1985-09-17 / 38. szám
Műemlék - belva Kassa (Kosice) belvárosa szinte napról napra szépül, változik. Eddig nem tapasztalt ütemben folynak a felújítások, a restaurációs munkálatok, gyors ütemben változnak a szürke házhomlokzatok — építészeti stílusuknak megfelelően — sárgává, zölddé, fehérré, s a járókelők figyelmét aligha kerülhetik el a régi korokat idéző utcai lámpák, padok, virágtartók. Történelmi tanúk azok a falak, épületek, kövek, amelyek közt a belvárosban sétáló ember jár. S erre tudatosan is figyelmeztetni akar a város azzal, hogy megbecsüli, gondozza, védi műkincseit, építészeti remekeit, így a belváros 797 épülete és építménye közül 467-et műemlék gyanánt. Az 1983 februárjában műemlékké nyilvánított belváros védelmére, felújítására nagy gondot fordít a városi nemzeti bizottság. A munkálatokat módszertanilag a Kerületi Műemlék- és Természetvédő Felügyelőség kassai csoportja vezeti, ennek igazgatója, Miroslav Cech mérnök elmondta, hogy a 8. ötéves tervben 752 millió koronát fordítanak majd a belváros helyreállítására, mindenekelőtt a Szent Erzsébet székesegyház felújítására. E dóm helyén már a 13. században is templom állott, amely 1378-ban leégett, s 1380 táján kezdték el újra építeni. A székesegyház első tervezője és építője Kassai István volt, azóta azonban többször is végeztek rajta javításokat, módosításokat. Legutóbb 1877 és 1896 között, amikor a Országház építészének, Steindl Imrének tervei alapján teljesen átépítették, öthajóssá alakították. Most, száz év múltán újra elkezdődtek a restaurálási munkálatok, melyek 2003-ban fejeződnek be, s a költségvetésük 200 millió korona. Az idén a templom déli oldalát már állványok takarják el. A Pamiatkostav vállalat dolgozói vezetésével elkezdődött a 18 évig tartó felújítás. A nyári hónapokban a tornyok és gipszdíszítések tisztításánál diákok is segédkeztek. A tűzvédelmi munkálatokat és részben a tető javítását végzik el még idén, a régi égetett cserepeket kerámiacserepekkel helyettesítik, természetesen az eredetinek hű másolataival. A templom után a Szent Mihály kápolnát és az Orbán-tornyot állítják helyre. Dusán Solcáni történész, a városi nemzeti bizottság építésügyi szakosztályának a munkatársa figyelő szemmel járja a belváros utcáit. — Mindig elfut a méreg, ha azt látom, hogy modem kapukkal, korlátokkal és sok más egyébbel tesznek tönkre egy szép régi házat, mégha nem műemlék is az. Sajnos rengeteg építészeti brutalitással találkoztunk. A régi fakapu helyére tartósabbnak vélt vaskaput tesznek, mely egyáltalán nem illik a ház stílusához, s ráadásul tönkreteszik a portál gipszdíszítéseit, gyakran annyira, hogy már kiegészíteni sem lehet. Igyekszünk mindent megmenteni az utókornak, sajnos, nem mindig sikerül. Például az Andrássy-palota nagyon szép kovácsoltvas kapuját a szemétdombról szedtük össze, a műszaki főiskola és más üzemek szakembereinek segítségével egészítettük ki, újítottuk fel, és most már eredeti helyén áll. A volt Andrássy-palotát, amely most üzlet - és lakóház, a huszadik század elején építették; a nyolcadik ötéves tervben csaknem 28 millió korona ráfordítással állandó képtárrá alakítják át. Sokan megállnak egy-egy új fakapu előtt, és röviden csak annyit mondanak: szép. A kapukat a kassai fafeldolgozó üzemben készítik fényképek vagy a meglévő eredeti darabok tervrajzai alapján. A legszebb kapukat viszont a 73 éves Szikora István asztalos csinálja, kézzel. — Gyakran mondják a lakosok, hogy a homlokzatok világos, rikítós színűek. Nos, ezeket a színeket nem véletlenül alkalmazzuk, hanem az eredeti építészeti stílusnak megfelelően válogatjuk meg — mondta a műemlékvédő intézet kassai részlegének igazgatója. A Lenin utca 25. szám alatti házának homlokzatát vörösre festették, ezt az épületet a történelem Fekete Sasként ismeri, a XVII. században épült vendégfogadónak. Bethlen Gábor és Brandenburgi Katalin esküvői ünnepségeinek egy része itt zajlott le. Jelenleg irodaház, de a következő öt évben 20 millió korona befektetéssel városi múzeummá alakítják. A kerületi könyvtárba érkező a lépcsöházban még sokáig kénytelen lesz állványokat kerülgetni. A volt városháza 1780-ban épült klasszicizáló stílusban. Salamon ítéletét ábrázoló domborművel. A lépcsöházat a „Magyar jog allegóriája" című festmény díszíti, melynek restaurálását már elkezdték. Kolozs Jolanta, a restaurálás vezetője elmondta, hogy jelenleg a munkálatok elején tartanak, s nem tudható, milyen kötőanyagot rejt a nagyrészt megsérült festékréteg. Felújításra kerül az Állami Színház mögött álló barokk stílusú, 1732-ben épült szoborcsoport, melyet a pestis és a kuruc háborúk megszűnésének emlékére emeltek. Az elkövetkező években újjáépítik az Állami Színházat és öltözőkkel, próbatermekkel egészítik ki. Restaurálják és kiegészítik a bontások alkalmával helyenként felbukkanó középkori városfalakat is. Hasonlóképpen szeretnék megőrizni az utókor számára a bástyákat. A Molnár bástyát csaknem a romokból építik újjá, az óvárosi nemzeti bizottságnak lesz majd itt díszterme és a műemlékvédő hivatalnak székháza. Újra élet lesz az egykori ún. átjáróházakban. A felnyitás után különféle