Nő, 1985 (34. évfolyam, 1-52. szám)
1985-09-10 / 37. szám
A diákok szünidőben, rendszerint három hétig tartó munkavállalása kitűnő, hasznos dolog. A tanintézetek mint munkavállalók, és az üzemek, vállalatok, földműves-szövetkezetek mint munkáltatók között megkötött szerződések biztosítják a munkafeltételeket, az ellátmányt, a keresetet Senki sem megy tehát „blindre", ami egyként jó a munkavállalónak és a munkáltatónak. A gazdálkodás, a termelés igen sok területén szükség van idénymunkára, tehát idénymunkásokra is, más területeken meg időről időre kisegítő munkára van szükség, tehát kisegítő munkásokra is. A diákoknak viszont zsebpénzre van szükségük, túlnyomó többségük a vakációt mindig is megosztotta az alkalmi munka és a pihenés között. S hogy ez az utóbbi években szervezetten folyik, annál jobb, elmarad a munkakeresés gondja, s amikor fizetésre kerül sor, nem érheti őket kellemetlen meglepetés. Az anyagiakon túlmenően a diákok szünidei munkavállalása eszmei-nevelési célt is szolgál. A fiatalok megismerkednek a munka folyamatokkal,, munkahelyekkel, a dolgozó felnőttek világával. Ez utóbbi, igaz. nem példázza minden esetben a követésre méltó magatartást és munkamorált, de tudjuk, hogy nemcsak a jó, hanem a semmilyen vagy a mssz példa is nevel, állásfoglalásra késztet. A hivatalos nyelvhasználat szavaival élve. mondhatnék úgy is: a diákok szünidőben szervezett, szerződéses munkáltatása a fiatal nemzedék párthatározatba is foglalt komplex nevelési rendszerében a munkára nevelés egyik fontos összetevője. Az elmondottakkal kapcsolatban nincsenek is kérdőjelek. Az Kérdőjelek elgondolás, az elv helyességéhez nem férhet kétség. Ám a gyakorlat annál több kérdőjelet s kételyt támaszt A serdülőkor második felében ugyanis — és ez a szocialista pedagógia egyik alaptétele — a munkára nevelés nem szorítkozhat általánosságokra, vagyis mindegy, hogy milyen munka, csak munka legyen, hanem már szervesen bele kell illeszkednie a fiatalok jövendő hivatására, foglalkozására való felkészítésébe. Ebből az alapállásból kiindulva tehát felfoghatatlan számomra, hogy a jövendő pedagógusok, a tanárképző főiskolák hallgatói miért tesznek-vesznek konzervgyárakban akkor, amikor itt a jövő élelmiszeripari szakembereinek lenne a helyük. S akkor, amikor a pedagógusjelöltek segítségével meg lehetne oldani a kisebb gyermekek szünidei foglalkoztatását, illetve felügyeletét a lakótelepeken, községekben, egy-egy városnegyedben. A szülők nagyobb biztonságban tudnák „kulcsos" gyermekeiket, s a pedagóguspalánták jövendő hivatásukhoz szerezhetnének értékes tapasztalatokat. Azt sem értem, hogy az orvostanhallgatók vagy a nővérképző egészségügyi középiskolák diákjai miért irányíttatnak szőlőmunkára. kertészetekbe, s miért nem a kórházakban, más egészségügyi létesítményekben ismerkednek a hivatás ábécéjével mint mentősnővérek vagy ápolók, esetleg laboránsok; szabadságidőben aligha van kórház, ahol ne lenne égetőei szükség kisegítőkre. Tudomáson szerint, sajnos, a patikuspa lánták nyári munkája sem a gyógyszergyárakban, laboratón umokban, patikákban, gyógynövények társaságában zajlik hanem útépítésre vagy szüretelésre vezénylik ki őket. Érthetetlen az is. hogy a jövő élelmiszeripari szakembere, nem a már említett konzervgyárakban, vagy tej- és hús feldolgozókban találjuk, hanem kerítést festenek, esetleg vala melyik gyárban szegecselgetnek. S a jövendő építészmérnökö. valahol takaritgatnak. gyomlálgatnak. ahelyett, hogy tervezi irodákban, építkezéseken, műemlékek restaurálásán ízlelget nék a szakmát, lesnének el apró mesterfogásokat. Ilyen disszonáns változatokat jócskán lehetne még sorolni. / szakmai tudás gyarapítása mellett ugyancsak gyönge érvecskt miszerint más munkaterületeket is meg kell ismerniük fiataloknak, mert erről előbb, a pályaválasztás idején ke gondoskodni. Még kevésbé helytálló érv. hogy a másfajt munka kikapcsolódás a tanév után, mert pihengetve dolgoz gatni többet árt, mint használ. Gyanítom azonban, hogy tanintézeteknek könnyebb szerződést kötniük valamelyik válla lattal, szövetkezettel, mint megfontoltan és körültekintőe megszervezni több illetékes bevonásával a nyári munkát Az amelyik a fiatalok választott szakmájához és így szivéhez i köze! áll. Mert némi keresetért időt múlatni — hol van ebbe a ráció ? Nagy László felvétele LÁNG ÉVt A Szlovákiai Nöszővetség hetilapja XXXIV. évfolyam Főszerkesztő: PÁKOZDI GERTRUD Főszerkesztő-helyettes: JANDÁNÉ HEGEDŰS MAGDA Megbízott szerkesztőségi titkár: HRTANNÉ ZSEBIK SAROLTA Grafikai szerkesztő: ORDÓDY DÉNES (nŐ2) Kiadja a Szlovákiai Nöszővetség KB ZIVENA kiadóvállalata.. 812 64 Bratislava. Nálepkova 15 — Szerkesztőség: 812 03 Bratislava, Martanoviéova 20. Telefon — titkárság: 585-19; főszerkesztő: 549 25 — Terjeszti a Posta Hírlapszolgálat — Megrendelhető bármely postahivatalban vagy kézbesítőnél — Előfizetési dij negyed évre 36.40 Kés. — Külföldi megrendelések: A Posta Központi Sajtókíviteli és Behozatali Szolgálat — PNS. Ústredná expedícia a dovoz tlaőe. 810 05 Bratislava. Gottwaldovo nám. 6. Magyarországon terjeszti a Magyar ftjsta, előfizethető bármely postahivatalnál, a kézbesítőnél és a Posta Központi Irodánál (Budapest V., József nádor tér 1.) Előfizetési díj: évi 180,— Ft — Csekkszámlaszám MNB 215-96 162 — A SÜTI 6/28 engedélyével. Nyomja: Vychodoslovenské tlaciarne n. p„ 042 67 Kosice, Ővermova 47. Indexszám: 49 413 Kéziratokat és képeket nem örzünk meg és nem küldünk vissza. Címlapunkon: Ordódy Kami in írónő lírása a 12—12. oldalon) Künözsi István felvétele
