Nő, 1985 (34. évfolyam, 1-52. szám)
1985-07-09 / 28. szám
KALENDÁRIUM Július 10-e az építőipari dolgozók napja. 1835. július 10-én született Henryk Wieniawski lengyel hegedűművész és zeneszerző Július 11-e a Mongol Népköztársaság állami ünnepe. Július 11-e a határőrség napja. 1960. július 11-én hagyta jóvá a Nemzetgyűlés a Csehszlovák Szocialista Köztársaság Alkotmányát 1895. július 13-án született Karol Go/áií szlovák történész. 1880. július 13-án halt meg Csengery Antal magyar publicista és történetíró. 1910. július 14-én született Helena Smahelová érdemes művész, cseh írónő. 1910. július 15-én született Éva Priesterová osztrák írónő és marxista történész. 1905. július 16-án született Leói Firkusny cseh zenetörténész, a Prágai Tavasz fesztivál egyik alapítója. KÖNYV Pontot, vesszőt nem ismerek... Májusban az Európa Könyvkiadó a Nők Lapjával közösen indított sorozatában, a Feminában — amely asszonyi sorsokról, szerelemről, házasságról, családról szóló, igényes irodalmi ízléssel válogatott köteteket foglal majd magába —. az első könyvek között megjelentetett egy parasztönéletrajzot is, Csibi Istvánná, gyergyóditrói székely parasztasszony önéletírását (olcsó áron, papirfödeles borítóval, de igényes, szép formában). A zsebkönyv méretű kötetecskét Gy. Szabó Béla fametszetei illusztrálják. Az életrajz, a közreadó, Horváth Arany utószava szerint, felkérésre készült, s nem is írásban, mint a századeleji első magyar prózai parasztönéletrajzok, hanem magnószalagra mondva. A magnószalag azonban, és a közreadó nyilvánvaló beavatkozása az önmagukban kerek egész elbeszélésegységek egymás mellé illesztésében, semmit sem von el az életrajz önéletrajz- és vallomásjellegéből. Csibi Istvánné idős kora magányos napjait élte. amikor először találkozott elbeszélései, vallomásai későbbi lejegyzőjével, s akkor már nagyon is élt benne a vágy, hogy vissza(nŐ6) emlékezéseit megörökítse, emlékül hagyja unokáinak. Néhány kockás füzetbe írogatta akkoriban élete nevezetes eseményeit, a régi szokásokat, énekeket. A találkozás csak medrébe terelte a már munkáló igényt a megnyilatkozásra és az elbeszélői képesség kétségtelen meglétét. Különös látásmóddal és szép. helyenként igen lírai hangon elbeszélt élettörténet formálódhatott e találkozás révén könyvvé. Az önéletíráson sajátos kettősség vonul végig, amely legszembetűnőbb az elbeszélés témáiban és nyelvezetében, s amely mögött az elbeszélő világlátásának kettőssége sejthető: a racionális — amellyel a gazdaság ingóságait és ingatlan javait, a rétet, az erdőt, a lábasjószágot, a háztartás utolsó tárgyáig, a gyermek ünneplő harisnyájáig mindent pontosan számba vesz és számon tart, amelynek talán öntudatlan irányítása alatt megnyerő módon latolgatja a jó párválasztás eshetőségeit, a kiegyensúlyozott házasság útjait — és az ésszerűtől távol álló, sorsszerűt vállaló, gyakran már-már misztikus. amely a természet, a szűkebb táj, a Halaság, a család, a szülőföld szeretetének, avagy az öregkori magánynak megejtöen naiv hangú vallomásaiban rejtőzködik. Ez a kettősség s mellette még sok rokon vonás — a magányosság vállalása, az élet csapásait, a megaláztatásokat méltósággal viselő magatartás — 18. századi memoárirodalmunk egyik legszebb müvét, az erdélyi Bethlen Kata Önéletírását juttatja az olvasó eszébe. A nemesasszonyka és két évszázaddal később szegény sorban élő társának memoárjában lévő hasonlóságok szemléletbeliek, műfajiak — bizonyára sok érdekességet tartogatnak a hozzáértő számára. (Európa Könyvkiadó — Nők Lapja, Budapest, 1985) Kocsis Aranka KIÁLLÍTÁS Társadalmi szatíra — Szöveg nélkül — Bratislavában ismét színvonalas, érdekes válogatást kínált látogatóinak — jelenleg szatirikusok, karikaturisták mecénásaként — a Szlovák Képzőművészeti Alap Mihálykapu utcai kiállítótermében. A Vytvamy zivot Satirikon rovatában, vagy a Rohác hasábjairól ismert „gúnymüvészek" — Marian Bachraty, Lubomír Kortha, Viktor Kubai és még tizenhét „szatironnal" rajzoló társuk — műveiből szemezgetve próbáltak a kiállítás rendezői összefoglaló képet adni Csehszlovákia mai politikai szatírájáról. A bemutatott karikatúrák, rajzok is bizonyították, hogy ebben a műfajban megfér egymás mellett az amatőr és a professzionista humoristápoló. (Tavaly ugyancsak „e cég" védőszárnyai alatt mutatkoztak be külön a műkedvelők. A főiskolások legjobb rajzait pedig a Smena kiadóvállalata állítja ki immár évente.) Mi is a társadalmi szatíra ? A kabaré és a karikatúra csak a két legismertebb műfaja ... A „fogalom" az „egyszerű" élet fonákságait, az emberi kapcsolatok útvesztőit ábrázolót éppúgy tartalmazza, mint a sematikus, általános, „örökérvényű" problémákat karikírozót. Görbe tükröt tart az élet legapróbb és legeivontabb: banális, beteg, groteszk rezdülése elé. Mozaik képet ad a korrupció, a bürokratizmus, a rossz minőségű munka (magyarul selejt) a közlekedési morál, az urbanizmus átkai, a család, az erkölcs, a kispolgári és kiskirályi életforma, a kicsinyesség és törtetés kockáiból, melyek nemegyszer átfedik egymást... A téma és a néző humorérzékének fajsúlyától függ, hogy ki melyik kép előtt állt meg s vetette rá hosszabban „vigyázó szemét". A portásfülkéhez láncolt kapuson másként nevetett a bakter, mint a gyárigazgató. A dobogó második fokára kiakasztott „Megyek, elintézem az első helyet" táblán valaki együttérző-egyetértőn vihorászik, más keserűen homlokot ráncolva mosolyog ... A marcis rajzok előtt az orrok pirosodtak, a „rajtakapott szeretőn" való vigyorgást enyhe fülpír kísérte. Hallottam a teremben harsány röhögést és dühös sziszegést is. Láthattam, hogy a szatíra) hogyan csalja ki az arcokra a fintor valamennyi válfaját. Hiszen a társadalmi szatíra célja ez (is)... A kiállítás átböngészése egy órát vett igénybe, mégis egy egész korszak keresztmetszetét adta. A közönség szöveg nélkül nézte — némelyik képhez az is volt... Már bezárt. Horváth Márta Lubomír Ferko és a három műfaj Arcodat mintázom Illanó, lágy, mint te magad. Harmat-könnyeimből formálom örök arcodat Fáj, ha magam körül sejtlek de nem vagy sehol csak a szó találhat meg Fáj, ha csak harmat vagy, lehetsz bármilyen örök... Önkényesen fordítottam és neveztem ki Lubomír Ferkonak ezt a versét — mégha csak egy kiálitás erejéig is — ars poétikának. Mert ebben a varsben benne van, hogy a művész a teljes, tökéletes gondolatkifejtésre törekszik, egyetlen forma, mód, anyag azonban nem elégséges számára. Erről győződhetnek meg a nézők is, ha a bratislavai Mihálykapu utcai „Rajz, szobrok, költészet"'' kiállítást megtekintik. A fehér lapra kinagyított versek közé akasztott rajzok, vázlatok, plasztikák és az eléjük állított szobrok tanúskodnak Ferko útkereséséről, önkifejezésre törekvő próbálkozásairól. A versek hiteles egésznek hatnak, melyeknek a rajzok inkább csak illusztrációi lehetnek. Nem teljesen kidolgozottak szobrai sem, sokszor megmaradnak vázlatnak, épület, köztéri szobor esetében makettnek. A nyári szabadtéri színházba tervezett Szlovák Nemzeti Felkelés-emlékmű, vagy plasztikája, A szabadság lángjai, a Tér szobortervei inkább csak ötletek, csak sejtetik, amit a költő-szobrász-rajzoló ki szeretett volna fejezni. A háromféle kifejezési formába „bújtatott" a gondolatok, a forma bizonytalansága miatt sokszor szétmosódnak. A konkrét dogok misztikusan, elvontan, makugat alig sejtetve jelennek meg a „műszaki rajzoló", „tervező mérnök", „grafikus", szobrász, költő alkotásaiban. Kérdés, tud-é a művész uralkodni a háromféle anyagon: a szón, a színeken és a szobomak-való gipszen, fán egyszerre? Tényleg teljesség-e a sokoldalúság? Vagy Lubomír Ferko csak a könnyebb utat választotta? Török Irén PROGRAMAJÁNLAT A XI. kerékpártúra július 6-án kezdődött Gombaszögöi (Gombasek). Két napja tehát már tart, dt akit érdekel, csatlakozhat még a kerékpá rozékhoz. Hogy hol? Július 9-én a Szádelöi-völgyben. Utána a útvonal Szádudvamok (Zádielski Dvomiky) — Körtvélyes (Hrusov) - Görgő (Hrhov) — Bebek és más mű emlékek megtekintése; Somodi (Drie novec) — táborozás. Július 10. Somodi fürdő — Áj (Háj) — nép építészet; Ájfalucska (Hacava) — Tor na (Tumianske Podhradie) — a vá megtekintése, a magyar vörös katonái sírjának megkoszorúzása; Zsam< (Zamov) — a Koós-kastély és reformé ció-kori emlékek megtekintése; So modi fürdő. Július 11. Somodi — Csécs (Cecejovce) - Kassa (Kosice) — a Szent Erzsébe dóm, II. Rákóczi Ferenc sírboltjának, i Miklós-börtönnek megtekintése, látó gatás a Kassai Schönherz Zoltán Ipái Szakközépiskolában, Schönherz Zol tán és Komját Aladár emléktáblájánál megkoszorúzása. Július 12. Somodi — Szepsi (Moldava na< Bodvou) — Jászó (Jasov) — cseppkő barlang megtekintése, fürdés; Me cenzéf (Medzev) — előadás a mántál történelméről; Stósz (Stós) — Fábr Zoltán sírjának és házának megtekín tése, előadás; Somodi. Július 13. Somodi — Csécs — református templom; Makranc — Gizella király ni sírköve; Szepsi — előadás Szeps Csombor Mártonról; Jászó — látoga tás a kolostorban és az apátság könyvtárban; Debrőd (Debracf) - László-forrás; Somodi. Július 14-én a túra értékelése, táborbon tás. Nyári művelődési tábor A Csemadok Kassai Járási és Városi Bi zottsága az idén harmadszor rendez Somo diban nyári művelődési tábort. A július 14-tól 21-ig tartó rendezvényei előadások hangzanak el: 14-én 18.00-kor / Mont Everest meghódításáról, 15-éi 10.00- kor a helyes életmódról (Életünk hatá rai); 16.00-kor Kalandozás a müvelödéstör ténetben; 16-án 10.00-kor a Bódva-meni betyárvilágról, 16.00-kor természete gyógyszereinkről, 21.00-kor a Himalája bar lángjairól (diavetítéssel egybekötve); 17-éi 10.00- kor a világ nagy könyvtárairól (Szé chenyi Könyvtár). 16.00-kor a számítástech nikáról (Játék és tudomány); 19-én Lukác Györgyről. Július 17-én 20.00-kor fellép a komárorr Sziget csoport, 19-én 20.30-kor József Atti la-műsor lesz, 20-án 19.00-kor pedig . tábori gyerekszínpad szerepel. A heti műsorhoz hozzátartozik reggelen ként az aerobik, délelőttönként és délutá nőnként a játékos beszédmüvelés gyerek nek, esténként filmvetítés és 21.00-tól . táncház.
