Nő, 1985 (34. évfolyam, 1-52. szám)

1985-06-25 / 26. szám

KALENDÁRIUM 1945. június 26-án írták alá San Franciscó­ban az ENSZ Alapokmányát. 1905. június 27-én tört ki a Patyomkin pán­céloshajó matrózainak felkelése. 1905. június 28-án született Mária fíázuso­­vá-Martáková szlovák írónő. 1895. június 29-én halt meg Thomas Huxley angol biológus. Darwin munkatársa. 1825. június 30-án született Ftorimond Hervé francia zeneszerző. 1865. június 1-én született Lily Braun német szociáldemokrata publicista. 1840. július 2-án született Pavel Dimitrijevics Kuzminszkij orosz mérnök, a gőzturbi­na feltalálója. 1940. július 2-án halt meg Ladislav Nádaéi- Jégé szlovák író 1835. július 3-án született Pavoi Kuzmány szlovák író. KÖNYV Küldetésem története Elgondolkoztató, hogy hazánk területén egykor a szegénysorban élő legtehetsége­sebb fiatalok a legjobb esetben is csak a papi hivatást választhatták. A szlovák lakos­ság inkább a katolikusnál haladóbbnak szá­mító evangélikus egyház szolgálatára készí­tette elő az ifjakat. A „szerencsének" a műveltséget külföldi egyetemeken szerezték, melyeken megismerkedtek az európai iro­dalmi és eszmei áramlatokkal, s hazatéré­sünk után igyekeztek a haladás útját egyen­getni, nemegyszer úgy. hogy ez egyszerű nép élén léptek fel az elnyomókkal szemben. Némelyiküket, mint ifj. Krmann Dánielt (1663—1740) végül életfogytiglanig tartó börtönbüntetésre ítélték. II. Rákóczi Ferenc szabadságharca alatt egy időre kedvezőbb helyzetbe került a je­zsuiták által kegyetlenül üldözött evangéli­kus egyház ügye. Eljött az idő a preSovi kollégium újjászervezésére. Az ehhez szük­séges pénzt és a vesztfáliai békével megpe­csételt vallásszabadság szavatolását az ak­kori magyarországi evangélikus rendek XII. Károly svéd királytól kérték. A Krmann Dániel és Podhorszky Sámuel vezette kül­döttség Belorussziában, Mogiljov városában érte utol az oroszokkal csatározó királyt. Az 1708—1709-ben végrehajtott külde­tés megpróbáltatásokkal teli, kalandos uta­zássá vált (a latin nyelvű útinapló először a Magy. Tör. Emlékek II. oszt. 33. kötetében jelent meg, G. Viktory szlovák fordítását pe­dig 1969-ben adta ki az Akadémia). Tavaly figyelemreméltó elhatározással lep­tek meg bennünket. A szlovák—magyar kö­zös könyvkiadás első gyümölcseként újra megjelentették — most először magyar nyel­ven — Krmann Dániel útinaplóját mint egy olyan művet, melynek ismert szlovák egyházi és irodalmi személyiség a főhőse, de a közös történelem viharaiban átélt egyéni sorsok és tragédiák tanulságaként a mai magyar olva­sók számára is van mondanivalója. Krmann Dániel „Küldetésem története" c. utinaplója (Itineráríuma) egyúttal mint az északi háború és a döntő poltavai csata egyedüllálló dokumentuma, nemcsak törté­nelmi, hanem jelentős földrajzi, etnográfiai, gazdasági és társadalompolitikai viszonyai­nak leírása. Képet ad a lakosság szokásairól, az emberek külsejéről. Beszámol a műemlé­kekről. főképpen a templomokról, de szám­ba veszi a kastélyokat és a várakat is. A könyvet olvasva több körülmény miatt is elcsodálkozunk. Honnan vette Krmann az erőt, és bátorságot egy ilyen fárasztó úthoz? Hogy lehet az. hogy többnyire közönséges hús-vér emberként viselkedett, olyanként, aki a legveszélyesebb helyzetekben nem az imakönyvet, hanem a pisztolyt szorongatta? Az érdekes olvasmánynak ígérkező, nagy­szerűen illusztrált és nyomdatechnikailag is kiváló útleírás sikerében biztosak voltak a kiadók, ha azt nem kevesebb, mint tízezer példányban bocsátották az olvasók rendel­kezésére. (Tátrán—Európa. 1984.) Tok Béla Abszurd és valóság Slawomir Mrozek: Zuhanás közben Slawomir Mrozek, az 1930-ban született lengyel novellista és drámaíró elsősorban drámáival hívta fel magára a figyelmet, me­lyeket a világ minden számottevő színpadán bemutattak. Mrozek 1950-ben szatirikus írásokat kez­dett publikálni, s a 60-as években már a kelet-európai abszurd irodalom kiemelkedő alakja volt. Beérkezett író lett. Korábban az Európa Könyvkiadó Modern Könyvtár soro­zatában jelent meg egy-egy kötete novellá­iból, illetve egyfelvonásosaiból. Majd az Eu­rópa Könyvkiadó adott közre egy válogatást a novelláiból Zsebkönyvek sorozatban. Zuha­nás közben címmel. Ezt a kötetet most utánnyomásban újra megvásárolhatjuk. A kötetben sorolt novellák újra bizonyítják, hogy Mrozek tudatosan alkotó író, követke­zetesen foglalkozik társadalmi problémákkal, görbe tükröt tartva a kicsinyesség, butaság, hatalmi visszásságok s a dogmatizmus szül­te jelenségek elé. Az emberi gyarlóság egy szép definíciója a Lolo című novellája. Alap­helyzete a reménytelen, megalázó emberi kiszolgáltatottság. Mikor azonban a szerző már biztos abban, hogy az olvasó megszánta áldozatát és szabadulásáért szurkol, egy szép fordulattal bizonyítja, hogy nincs is áldozat, mert az már rég beletörődött a helyzetébe. Bármikor megtömheti a hasát anélkül, hogy gondja lenne az élelem meg­szerzése. Márpedig ez a magatartás a leg­többször odáig vezet, hogy már értelmét veszti a szabadsággal s ki tudja még miféle megpróbáltatásokkal... Ez, a gyűjtemény­ből találomra kiragadott novella magán viseli a többi írás sajátos jegyeit, mind a szerkeze­tet, mind pedig az írásmódot illetően. Mro­zek sehol sem törekszik stilisztikai bravúrok­ra. Tisztán és célratörően fogalmaz. Minden novellája egy-egy súlyos igazság hordozója, mely igazságok felszínre hozása érdekében gyakran és jó érzékkel alkalmaz groteszk, ill. abszurd helyzeteket. Kitűnő, a dogmatikus szemléletet leleplező írása A zsiráf című novella, melyben az elfogult világszemlélet meghazudtolja a teljesen nyilvánvaló ténye­ket is. Hasonló, parabolisztikus beállítottsá­gú irásmű a Gyerekek c. novellája, melyben kishitű, ostoba, ám hatalmuknak igencsak tudatában lévő emberek érzik úgy, hogy hatalmuknál fogva okosak is, ezért leleplező szándékkal bírálnak olyan apró és teljesség­gel közönséges jelenségeket, melyek során csak saját ostobaságuk leplezödik le. A most 55 éves szerző novellistaként és drámaíróként is korunk emberének „bajait” mondja ki, pontosan, mégha abszurd helyze­tekbe „idegenitve" is őt. S a bajok kimondá­sa — a betegség pontos diagnosztizálása — tudvalévöleg az első lépés a gyógyulás felé. Cúth János KIÁLLÍTÁS Lőrincz Zsuzsa képei A Komáromi (Komámo) Szakszervezetek Művelődési Háza Ifjúsági Klubjában, 1985. május 13-tól a Jókai Napok befejeztéig te­kinthették meg az érdeklődök Lőrincz Zsuzsa grafikusművész kiállítását. A kiállított anyag ciklusonként egybegyűjtve, méltó elrende­zésben tárult a látogatók elé. A képek Lő­rincz Zsuzsa mesterségbeli tudásának és művészi látásmódjának határozott és egyen­letes fejlődéséről tanúskodnak, miközben vajmi keveset árulnak el e fejlődés nem éppen irigylésre méltó körülményeiről. Lő­rincz Zsuzsa képzőművészetének ez a szuve­renitása olyan erényt feltételez, amely az igazi művész nélkülözhetetlen adottsága kell legyen. Korábbi kiállításainak anyagán kívül olyan alkotások is szerepeltek ezen a tárlaton, mint az 1984-ben készült „Kladno" című sorozat. Lőrincz Zsuzsa őszinte művészi elszántság­gal fölébe kerekedett anyagának, a Kladnói Acélművekben folyó kemény hősies munka lenyűgöző látványának, ami végül is hiteles, és erőteljes hatású, kiforrott alkotásokat eredményezett. Új oldaláról mutatkozott be a Kladnói Acélművek munkásportréin ke­resztül is. A szénnel és ceruzával rajzolt portrék kitűnő rajzkészségét igazolják. A kü­lönböző szituációkban — munka, pihenés, sörözés, merengés — közben ábrázolt mun­kásfigurák minden felesleges vonás nélkül idézik a valóságot. Merőben más világot, mégpedig az ősi csallóközi mese- és hiede­lem világot idézik a „Csallóközi mesék", valamint az újabb keletű, „Fák — Duna-mente" című sorozat képei. A táj és a vidék, a szülőföld szeretete fejeződik ki ezekben a képekben. A „Fák — Duna-mente" ciklus, valamint a „Csallóköz" sorozat Lőrincz Zsuzsa diploma­­munkája, melyeken kívül a „Csallóközi me­sék" sorozatban készült rajzait, a „Fák-tor­­zók" című színes kőnyomatait, az „Igézők" cím alatt kiállított egyszínű litográfiáit stb. Láthattuk a kiállításon, amely a korábbiakon túl. ezúttal teljesebb képet nyújtott Lőrincz Zsuzsa munkásságáról és törekvéseiről. Cúth János FOLYÓIRAT Tíz év mérlege Hz évvel ezelőtt, Magyarország felszaba­dulásának 30. évfordulójára jelent meg a Szovjet írószövetség folyóirata, a Szovjet Irodalom magyar nyelvű kiadásának első száma. Tíz esztendővel ezelőtt tehát a ma­gyar lett az újabb, sorrendben kilencedik nyelv, amelyen ez a folyóirat a soknemzetisé­gű szovjeti irodalom értékeit eljuttatja az olvasókhoz. Az indulás óta eltelt évtized mérlegét igyekszik megvonni a folyóirat idei 4. száma, amely megváltozott, tetszetős kül­sővel és új belső tipográfiával látott napvilá­got. Mivel a folyóirat jubileuma egybeesik a felszabadulás 40. évfordulójával, szovjet és magyar szerzők erre vonatkozó írásai töltik meg zömmel az oldalakat. Érdeklődésre tart­hat számot mindenekelőtt Konsztantyin Szi­­monov posztumusz kisregénye, melyben egy vidéki orvos, Szofja Leonyidovna mindennapi alakján, magasztos és tragikus sorsán ke­resztül a negyven évvel ezelőtti múlt, a Nagy Honvédő Háború egy újabb oldala tárul fel az olvasó előtt. Tíz magyar költő — Fodor József. Füst Milán, Illyés Gyula, Áprily Lajos, Balázs Béla, Vas István, Nagy László, Heltai Jenő, Zelk Zoltán és Gábor Andor — versei „tudósítanak" a számban a nagy áldozatok árán kiharcolt szabadság első pillanatairól. Majd a Napló rovatban megközelítőleg ugyanennyi szovjet író — például Szergej Zaligin, Mihail Dugyin, Jurij Levitanszkij és mások — vall a magyar irodalomhoz fűződő viszonyáról. Visszatérve a folyóirat magyar kiadásának jubileumához: a tíz év szerkesztői számveté­sét Szawa Dangulov, az eredeti és Király István akadémikus, a magyar nyelvű kiadás főszerkesztője ejti meg. A budapesti szer-. kesztőség ezenkívül körkérdést intézett kö­zéleti személyiségekhez, s válaszaikat Emlék és élmények címmel e számban adja közre. S itt hazai vonatkozás is található, hiszen a megkérdezettek között szerepel Duba Gyula érdemes művész, a Madách Könyv- és Lap­kiadó főszerkesztője is. E sorok írója az eddigi tíz évfolyam minden egyes számát természetesen nem tartotta a kezében, de nagyon sok maradandó olvas­mányélménye fűződik ehhez a folyóirathoz. Benne olvasta pl. Gamzatov Az én Dagesz­­tánom című megrázó szülöföldvallomását, Ajtmatov Egy évszázadnál hosszabb ez a nap, és nemrégiben Jevtusenko Ahol a vad­gyümölcs terem című regényeit, Suksin, Raszputyin és mások remek novelláit, de pompás Gogol-, Dosztojevszkij-, Turgenyev-, Lev Tolsztoj-, Csehov-, Majakovszkij- és So­­lohov-különszámokat is őriz az emlékezete. Úgy véli tehát, hogy az eltelt tíz esztendő maradéktalanul beváltotta mindazokat a re­ményeket, amelyeket a Szovjet Irodalom ma­gyar kiadásának létrehozói és szerkesztői a folyóirat megjelentetéséhez fűztek. Bereck József

Next

/
Thumbnails
Contents