Nő, 1985 (34. évfolyam, 1-52. szám)

1985-05-21 / 21. szám

Köztársasági elnökünk Tíz esztendővel ezelőtt, 1975. május 29-én választották meg a Szövetségi Gyűlés két kamarájának képviselői köztársaságunk elnökévé Gustáv Husák elvtársat, azt az embert aki alkotó, a szocializmus ügyét szolgáló tetteivel már évtizedek óta gazdagítja hazánk újkori történelmét. Az az ember került tíz éve az államelnöki tisztségbe, aki immár tizenhat esztendeje tölti be Csehszlovákia Kommu­nista Pártja Központi Bizottságának főtitkári tisztségét, akiben bíznak az emberek, mert munkája, egész életútja elválaszthatatlanul összefonódik társadalmunk céljaival, népünk boldogulásával. Gustáv Husák elvtárs 1913. január 10-én született a Bratislava melletti Dúbravka községben. Már egészen fiata­lon, tizenhat évesen elkötelezett hive lett a szocializmus­nak. Tagja lett a komszomolnak, majd 1933-ban belépett a kommunista pártba. 1937-ben a Szovjetunióhoz fűződő kulturális és gazdasági kapcsolatokat ápoló társaság főtit­kárává választották. A burzsoá köztársaság összeomlása után illegális mun­kát folytatott a kommunista pártban, és többször bebörtö­nözték. Karol Smidke és Ladislav Novomesky elvtárssal együtt 1943-ban létrehozta Szlovákia Kommunista Pártja 5. illegális Központi Bizottságát Epártvezetés kezdeménye­zésére jött létre a szlovákiai fasisztaellenes mozgalom központi szerve, a Szlovák Nemzeti Tanács, és ez a Központi Bizottság irányította a párt tevékenységét egészen a fegyveres felkelés kirobbanásáig, amelyben a szlovák nép 1944 augusztusában szembefordult a német fasizmussal, a nácik hazai kiszolgálóival, fegyveres erejével. A Szlovák Nemzeti Felkelés időszakában Husák elvtárs a Szlovák Nemzeti Tanács elnökségének tagja. 1944 szep­tember 17-én Szlovákia Kommunista Pártja egyesítő kong­resszusán a Központi Bizottság tagjává és Szlovákia Kom­munista Pártja alelnökévé választották. Miután a szovjet hadsereg felszabadította Kelet-Szlovákiát, Husák elvtárs továbbra is a felkelés idején betöltött tisztségekben tevé­kenykedett Kami Smidke távollétében Szlovákia Kommu­nista Pártjának élén állt szervezte harcát munkáját a felszabadított területeken. 1945 tavaszán a szlovák kül­döttség vezetőjeként vett részt azokon a moszkvai tanács­kozásokon, amelyeken döntés született az új csehszlovák kormányról és programjáról. A felszabadulás után Husák elvtárs tagja volt a CSKP KB-nak és az SZLKP KB-nak, az SZLKP KB Elnökségének és Titkárságának. Ezenkívül fontos állami tisztségeket töltött be mint belügyi megbízott Közlekedésügyi megbízott és a Megbízottak Testületének elnöke. Köztársaságunk elnökének élete a súlyos megpróbáltatá­soktól sem volt mentes. Emberi nagyságát bizonyítja, hogy akkor is kommunista maradt, amikor az ötvenes évek elején koholt vádak alapján letartóztatták és bebörtönözték. A kommunista párt igazságtevő ereje érvényre jutott és Husák elvtársat teljes mértékben rehabitálták. Ezt követően 1968 ig a Szlovák Tudományos Akadémia munkatársa volt, és megírta a .. Tanúságtétel a Szlovák Nemzeti Felke­lésről" című művét, amivel elnyerte a történettudományok kandidátusa címet Az 1968—1969-es válságos időszakban Husák elvtárs azok közé tartozott akik idejében felismerték, milyen veszélyt jelent szocialista rendszerünk számára a jobboldali és revizionista erők aktivizálódása. Visszatért a politikai életbe, 1968 áprilisától a csehszlovák kormány alelnöke­­ként tevékenykedett az SZLKP rendkívüli kongresszusán az SZLKP KB első titkárává választották, 1968. augusztus 31-én pedig a CSKP KB Elnökségének tagjává. Pártunk történelmében fordulópontot jelentett hogy 1969. április 17-én a Gustáv Husák irányította pártvezetés került Cseh­szlovákia Kommunista Pártja élére. A Központi Bizottság főtitkáraként minden tőle telhetőt elkövetett annak érdeké­ben, hogy újból maradéktalanul érvényesüljenek a pártban és az állami életben a szocialista értékek. Husák elvtárs életében vezérfonalként húzódik a Szovjetunióhoz való kötődés. Ennek érzelmi és értelmi alapjai egyaránt szilár­dak. Államférfiúként már évtizedekkel ezelőtt 1938 és 1939 szomorú napjaiban felismerte, amit a burzsoá politi­kusok soha nem ismertek fel: Csehszlovákia biztonságát, területi sérthetetlenségét, szuverenitását csak a Szovjetuni­óval való szövetség szavatolhatja megbízhatóan. Ez a felismerés jutott kifejezésre a Szlovák Nemzeti Felkelés dicső napjaiban is, amikor a szovjet partizánokkal együtt­működve szervezték meg Szlovákia legjobbjainak harcát a fasiszták ellen. Ez a szemlélet érvényesül töretlenül azóta is, hogy Husák elvtárs a párt és az állam legfelsőbb tisztségé­ben tevékenykedik. Elismerést és tiszteletet érdemelnek a nők nemes anyai hivatásukén, pótol­hatatlan szerepükén a gyermekneve­lésben, példás munkaeredményeikén és cselekvő közéleti tevékenységükén. Ebben a vonatkozásban érdemdús te vékenységet fejt ki a Csehszlovák Nő szövetség. Társadalmunkban a nők egyenjogú helyzete a szocializmus egyik általánosan e/ismen vívmánya. Csakhogy az életben ez az elv sem érvényesül gépiesen. Le kell küzdeni különféle előítéleteket s tovább kell erősítenünk a nők társadalmi helyzetét Sokat tettünk annak érdekében, hogy a nők még jobban törődhessenek a családdal és a társadalom javára végzett munkával is. De még mindig elég sok — főleg a szolgáltatásokban, a kereskedelemben és a közlekedésben — az olyan fogyatékosság, amely meg­keseríti éppen a nők életét, s amelyeket az illetékes szerveknek és szervezetek­nek erélyesebben kell kiküszöbölniük. (Gustáv Husák elvtársnak, a CSKP KB főtitkárának 1981. április 6-án elhangzott beszédéből) Ünnepelt A prágai vár Spanyol termében megtartott ünnepi ülésen, amelyen jelen voltak hazánk párt­ós állami vezetői, Gustáv Husák. a CSKP KB főtitkára, köztársasági elnökünk mondott ünnepi beszédet hazánk felszabadításának jelentős év­fordulója alkalmából. Husák elvtárs többek kö­zött ezeket mondotta: „Meghatottan emlékezünk meg a negyven évvel ezelőtti dicső májusról, amikor a hitleri nácizmus legyőzésével Euró­pában befejeződött a második világháború. A nemzeti fel­szabadító harc győzelmes betetőzése és hazánknak a szovjet hadsereg általi felszabadítása meghozta a csehszlovák nép­nek a nemzeti szabadság és az állami önállóság felújítását. Új életünk kezdetének jelképe lett 1945. május 9-e, amikor a harcoló Prága hálával és szeretettel köszöntötte felszabadí­tóit. Az idő szüntelenül új eseményeket hoz magával. A nemze­tek azonban sohasem felejtik el, milyen nagy erőfeszítéseket kellett tenniük, milyen határtalan áldozatokat kellett hozniuk a győzelemért. Sohasem felejtik el, hogy a Szovjetunió döntő mértékben hozzájárult a fasizmus legyőzéséhez, a civilizáció megmentéséhez. Hős példamutatása nyomán milliók mentek harcba a náci iga ellen. Nagymértékben megnőtt a szocializ­mus eszméinek hatása és vonzereje. A győzelmes nemzeti és demokratikus forradalmak számos országban a néphatalom megteremtéséhez vezettek és előkészítették a feltételeket a szocialista közösség megszületéséhez. Mindez döntően be­folyásolta és befolyásolja az egész nemzetközi helyzet alaku­lását. (___) Négy évtized telt el üj szabadságunk megszületésétől. Ezt a négy évtizedet népünk győzelmes küzdelmei és alkotó munkája jellemzi. Az akadályok és nehézségek ellenére megvalósítottuk a kapitalizmusból a szocializmusba való átmenet fő feladatait, megteremtettük a szocializmus alapja­it és megkezdtük a fejlett szocialista társadalom építését. Az emberek milliói reményeiket, erejüket és képességeiket fek­tették a szocialista építésbe. Az ő érdemük, hogy hazánk a tizenöt és fél millió állampolgárunk számára igazi otthont nyújt, amelyben szabadon élhetünk és dolgozhatunk. Alapjában megváltozott a dolgozók helyzete. A szocializ­mus emberi méltóságot adott nekik és szavatolta jogaikat és szabadságjogaikat. Végérvényesen kiküszöböltük a kizsák­mányolást, az osztály- és nemzetiségi elnyomást és a meg­különböztetést. A nép lett értékeink gazdája, megteremtője és haszonélvezője. Népünk áldozatos munkája eredményeként társadalmunk politikailag szilárd, társadalmilag konszolidált, gazdaságilag erős és kulturálisan fejlett. A munkások, földművesek és az értelmiség szilárd szövetségére támaszkodik. Dinamikus fej­lődése során azt tanúsítja, hogy szüntelenül tökéletesedni tud, le tud küzdeni mindent, ami nem vált be, vagy elavult, s keresi az új utakat és lehetőségeket. Társadalmunk az alkotó aktivitás társadalma, a jövő felé fordul, elfogadja az új gondolatokat és kezdeményezéseket, indokolt bizalommal tekint a jövőbe. (...) A külpolitikában az eltelt négy évtized legfőbb eredményé­nek számít, hogy sikerült nemzetközi téren megbízhatóan szavatolni önállóságunkat, szocialista rendszerünket, népünk békés életét. Olyan bizonyosság ez. amelyből mindig és mindenben kiindulhatunk, s teljes mértékben igazolta a Szovjetunióval és más baráti országokkal folytatott együtt­működésünket, barátságunkat, a hozzájuk fűződő szövetsé­günket. (...) Szövetségesi kapcsolataink kulcsfontosságú elemének tartjuk a Varsói Szerződést. A érvényességének meghosz­­szabbításáról szóló jegyzőkönyv közelmúltban történt aláírá­sa a lengyel fővárosban történelmi jelentőségű lépés nem­csak népünk és a szocialista országok biztonságának, létfon­tosságú érdekeinek szempontjából, hanem az egész európai és világbéke szempontjából is. Ezzel összhangban folytattuk Varsóban a legfelsőbb szintű megbeszéléseket is. A jelenlegi nemzetközi fejlődés teljes mértékben alátá­masztja, milyen fontos számunkra az, hogy jó barátaink, megbízható szövetségeseink vannak. Az imperializmus reak-

Next

/
Thumbnails
Contents