Nő, 1985 (34. évfolyam, 1-52. szám)
1985-05-07 / 19. szám
Munkásérdek, osztályszempont, realitás Moszkvában május 23-án ülést tartott a Szovjetunió Kommunista Pártja Központi Bizottsága. Az ülésen Mihail Gorbacsov főtitkár beszámolót tartott az SZKP soron következő, XXVII. kongresszusának összehívásáról és előkészítéséről, valamint az ezzel kapcsolatos feladatokról. Mihail Gorbacsov beszámolójában részletesen kifejtette, hogy a pártkongresszus előtti hónapok alatt a szovjet kommunistáknak a társadalom és a szervezeti élet minden területén rendkívül bonyolult és igényes feladatokat kell megoldaniuk, amelyeknek sorába már a 2(XX). évig terjedő másfél évtizedre vonatkozó tervezetek kimunkálása is beletartozik. A főtitkár bevezetőben leszögezte: a szovjet társadalom viszonylag rövid idő alatt olyan politikai stabilitást ért el, amelyben optimizmussal lehet a jövőt építeni, s a szovjet emberek joggal büszkék erre. „Azonban az étet, annak dinamikája további módosításokat és változtatásokat követel..." A módosításokat és a változtatásokat taglalva Mihail Gorbacsov aprólékosan kitért mindazokra a hibákra, mulasztásokra és hiányosságokra, amelyek a szovjet gazdaság korszerűbb, gyorsabb fejlesztésében visszahúzó erővel hatnak, s egyben ugyanolyan részletesen rámutatott eltávolításuk és kiküszöbölésük útjaira, módozataira és eszközeire. E helyütt mindezt csupán címszavakban érinthetjük: az irányítás és a tervezés átszervezése, a beruházási politika módosítása, a szervezettség színvonalának javítása, a tartalékok. mindenekelőtt az emberi tényező aktivizálása, a fegyelem s általa a munkastílus javítása, az emberek érdekeltté tétele a termelés növelésében és nem utolsósorban a műszaki értelmiség: a technikusok és mérnökök, művezetők, konstruktőrök, technológusok munkájának anyagi és erkölcsi elismerése. tekintélyük emelése. Ezek és hasonló tartalékok minden vállalatban, minden üzemben, minden építkezésen, minden kolhozban és szovhozban megtalálhatók, léteznek — húzta alá a főtitkár. „Az SZKP az ország szociális és gazdasági fejlesztése meggyorsításának legnagyobb jelentőségét abban látja, hogy szüntelenül, lépésről lépésre emelkedni fog a nép életszínvonala, minden vonatkozásban javulnak a szovjet emberek életkörülményei... Emellett következetesen a szociális igazságosság megszilárdítására kell törekedni az anyagi és szellemi értékek elosztásában ..." — Mihail Gorbacsov e megállapítással vezette be beszámolójában az életszínvonal sokrétű és szerteágazó kérdéseivel foglalkozó témáját. Beszédének e részében helyet kaptak a lakosság ellátásának, a szolgáltatásoknak, a könnyűipari fogyasztási cikkek termelésének gondjai, a kulturális szükségletek jobb kielégítése. a telefonhálózat javítása, a dolgozók lakáskörülményei, a pihenés, a szabad idő kihasználásának s a hasonló igényeknek, szükségleteknek kérdései. Beszámolója zárórészében a pártépítés gondjain kívül az SZKP és a szovjet áHam külpolitikájának irányvonaláról, jövőbeni kimunkálásáról szólt. Mondandóját a főtitkár Lenin szavaival foglalta össze: „Most világosabban, konkrétabban és képletesebben ismerjük feladatainkat, mint tegnap: nem félünk attól, hogy nyíltan rámutassunk hibáinkra, hogy azokat kijavíthassuk." Kubai kitüntetés Marie Kabrhelovának Marie Kabrhelová, a Csehszlovák Nőszövetség KB elnöke március végén részt vett a szocialista államok nőszervezetei képviselőinek moszkvai tanácskozásán. amelyen megemlékeztek a német fasizmus és a japán militarizmus felett aratott győzelem 40. évfordulójáról, és előkészítették a Nők Évtizede lezárásaként júliusban Nairobiban tartandó Világkonferenciát és a Nem Kormányköri Szervezetek Fórumát. Marie Kabrhelová felszólalásában többek között elmondta, hogy a jelenlegi összetett nemzetközi helyzetben az új nemzedékek társadalmi tudatának formálásában nagy szerepe van a második világháború okai. lefolyása és eredményei objektív magyarázatának. A Nyugaton élő fiatalok nagy többségének egyáltalán nincs lehetősége megismerni a történelmi igazságot amelynek ismeretében megváltozna véleményük a háborúról és a békéről, s ez politikai, szociális következményeket is magával vonna. Az atomháború fenyegetése idején minden anyának kötelessége, hogy a fiataloknak megmagyarázza azokat a tanulságokat, amelyek a második világháborúból levonhatók, s rámutasson a Szovjetuniónak és a többi szocialista államnak a béke megőrzéséért kifejtett igyekezetére. Moszkvában Raul Castro, a Kubai Kommunista Párt KB titkára, az Államtanács elnökének első helyettese, nemzetvédelmi miniszter átadta Marie Kabrhelovának az Anna Betancourt Érdemrendet. amelyet Kuba Államtanácsa ítélt oda neki a két ország barátságának és együttműködésének fejlesztéséért. ny elvtárs volt, aki a legnagyobb tisztelettel szólt a nők mérhetetlen önfeláldozásáról a múltban és a jelenben egyaránt, s szólt arról, hogy szocialista társadalmunk erejéhez mérten igyekszik megkönnyíteni a nők munka - vállalását, segítséget nyújtani a gyermeknevelésben s abban, hogy cselekvőn minél többet részt vehessenek a politikai és a közéletben. Meggyőződésünk — mondotta beszéde zárórészében —, hogy a csehszlovák nők jelentős mértékben járulnak hozzá a 7. ötéves terv maradéktalan teljesítéséhez, társadalmunk további fejlesztéséhez, és teljesítik küldetésüket abban a nemes küzdelemben is, amelyet a haladó erők a békéért, az életért, a nukleáris háború veszélye ellen vívnak. A jelenlevők közül sokan felszólaltak, közöttük Ludmila Csekaszovova. a szovjet nők küldöttségének vezetője is. kiemelve azt, hogy a két nép barátsága milyen fontos tényezője országainkban a szocializmus továbbfejlesztésének, és mekkora tekintélye és súlya van a világbékéért folyó küzdelemben is. A nagygyűlés résztvevői levélben üdvözölték a Szovjet Nöbizottságot és nyilatkozatot intéztek a Cseh Béketanácshoz. (láng) Fotó: Usicky A Cseh Szocialista Köztársaság asszonyai, leányai május 20-án nagygyűlésen emlékeztek meg a cseh nép felszabadító harca kicsúcsosodásának és hazánk szovjet hadsereg általi felszabadításának 40. évfordulójáról. Az ünnepséget a kladnói POLDI Egyesült Acélművek ' művelődési házának nagytermében rendezte meg a Cseh Nőszövetség Központi Bizottsága. Az ünnepségen részt vettek a csehországi kerületek, járások, valamint azoknak a falvaknak a küldöttségei, amelyeken az elmúlt másfél év alatt végigment a tokajiki békestaféta, amelyek amelyek bekapcsolódtak „A felégetett falvak intenek" emlékeztető akcióba, továbbá néhányan azok közül a nők közül, akik annak idején aktív résztvevői voltak a cseh antifasiszta ellenállásnak. A cseh nők találkozóját megtisztelte jelenlétével Josef Kempny. a CSKP KB Elnökségének tagja, a Cseh Nemzeti Tanács elnöke, a CSSZK Nemzeti Frontja Központi Bizottságának elnöke; a Csehszlovák Nősz övét ség Központi Bizottságának küldöttségét tiszteletbeli elnöke, Gusta Fuciková vezette. Az elnökségi asztalnál többek között helyet foglalt még Marie Jarosová. lidicei helyi nemzeti bizottság elnöke és Antonin Stejskal. a Cseh Béketanács elnöke is. Bevezetőjében Jarmila Malecká megilletödötten szólt a cseh antifasiszta ellenállásban életüket kockáztató cseh nők hősiességéről, s elismeréssel emlékezett meg arról is. hogy a háború befejezése után, a békés építőmunka négy évtizedében sem maradtak távol a szocialista társadalom építésétől. Hangsúlyozta: a nőszervezet a továbbiakban is legfontosabb feladatának tartja, hogy a Nemzeti Front választási programjának teljesítésén, községük, városuk, járásuk fejlesztésén munkálkodjon. A nagygyűlés másik szónoka Josef Kemp_ Nagygyűlés Kladnóban (női) (láng)
