Nő, 1985 (34. évfolyam, 1-52. szám)

1985-04-30 / 18. szám

fvláíuS A ZÖLDSÉGESBEN: A növények mintha csak be akarnák hozni a kései ültetés okozta lemaradást, gyors növekedésnek indultak. Velük együtt erősödik azonban a gyom is, ezért a talajt rendsze­resen kapálni, lazítani kell, amivel nemcsak a gyomot irtjuk, hanem lehetővé tesszük, hogy a gyökrek levegőhöz jussa­nak, és gátoljuk a nedvesség elpárolgását. Ritkítjuk a gyökérzöldséget, a karottát, a petrezselymet, a retket stb. Szükség szerint trágyázunk és öntözünk. Ha már elfogyasz­tottuk a téli salátát, spenótot, póréhagymát, ássuk fel a talajt, és ültessünk helyettük nyári salátát, céklát vessünk, sárgarépát és fokozatosan kisebb mennyiségű retekmagot (Rampouch, Helios fajtákat). A kései fagyok időszaka után valamennyi zöldségpalántát kiültetjük a szabadföldi ágyá­­sokba. Az uborkát és a paprikát a kiürült nevelöágyba tehetjük vagy fóliával betakarhatjuk, Így jelentősen meg­gyorsítjuk az érést. A babot már a hónap elején elvethetjük. Mire kikel, elmúlnak a fagyok. A bokros babot 10—14 naponként fokozatosan ültethetjük egészen június közepé­ig, így biztosítjuk a fokozatos érést, a jó minőségű zöldba­bot. A bokros tököt 90 X 90 cm-es távolságba ültetjük, ajánljuk a Kveta és a Diamant fajtákat, a folyótökök közül pedig a Goliás és Veltruská fajtákat, melyeket 3X3 méteres távolságban ültetünk. Nálunk még kevésbé elter­jedt a patisszon, melyet úgy termesztünk, mint a tököt. Az ültetési tőtávolság 1 X 1 m vagy 1 X 0,80 m. A GYÜMÖLCSÖSKERTBEN: A tavasszal ültetett csemeték rendszerint később rü­gyeznek. Megtörténhet azonban, hogy egyáltalán nem rügyeznek ki. Az ilyen facsemete kérgét bevágjuk és ha a vágás helyén zöld, a csemete nem száradt el, csak szállítás közben sok vizet párologtatott el, és utána nem áztattuk őket vízben, vagy ültetéskor nem öntöztük be kellően. Amennyiben a facsemeték május végéig nenf rügyeznek ki, ajánlatos őket a földből kiemelni, gyökérzetüket újból megmetszeni, utána legalább 24 óráig vízben áztatni és ismét elültetni. Ha minden rendben van, rövid időn belül nőni kezdenek. Ebben a hónapban — szárazság esetén — valamennyi átültetett fás növényt öntözni kell. Elvirágzás után a trágyaszerek második részét adagoljuk. Hogy mega­kadályozzuk a gyümölcsfák túltermését, ami kárára lenne a következő évi termésnek, május végén ritkítjuk az apró terméseket. Az őszibarackfákon a sűrűn növő hajtásokat is ritkítjuk. Védekezünk a betegségek ellen is, a bogyós gyümölcsüeknél a szürkepenész, a szürkerothadás ellen Fundazollal, a csigák ellen Metaldehyddel. Az almafák varasodása ellen Perozin 75 B, a körtelevelek fehérfoltos­sága ellen Dithane M 45, a lisztharmat ellen Sulikol készít­ményeket használunk. A gyümölcsfák permetezésénél ügyeljünk arra, hogy a permetlé ne érje a fák alatt vagy környékén lévő zöldségféléket, amelyeket rövid időn belül fogyasztani akarunk! A VIRÁGOSKERTBEN: Elültetjük a fagyra érzékeny egynyáriakat, mint például a büdöskét, a cineát, a kenderpakócát, a gumós begóniát és a kannát. A begónia jól átdolgozott és átmelegedett talajt igényel, meghálálja a komposztozást és trágyázást is. A gumó fölött legalább 8 cm földréteg legyen — szúrjunk mellé mindjárt védöpálcát is, amihez később hozzákötjük a növényt. Az évelőnövényeket kapáljuk, porhanyósitjuk kö­rülöttük a talajt, de vigyázzunk, mert egyes növényfélék sekélyen gyökereznek, ne sértsük meg gyökereiketI Előké­szítjük a virágládákat a balkonokra. Legmegfelelőbbek az azbesztcement virágládák, melyekben a növények jól disz­­lenek. A faládákat belülről ki kell égetni vagy több órán át 5 százalékos kékgálicoldatban áztatni, hogy ne rothadja­nak. A ládáknak nem szabad sekélynek lenniük, hogy a növények ne szenvedjenek a szárazságtól. A legmegfele­lőbb mélysége 0,15—0,18 m, szélessége 0,12—0.15 m. Töltésükkor ügyeljünk arra, hogy a kifolyónyílások ne tö­­mödjenek el földdel. A ládát jól beérett, nem túlmeszezett komposzttal töltjük meg, kb. 10—20 mm-re a peremétől. Az ültetést csak akkor kezdjük, amikor már elmúlt az éjszakai fagyok veszélye. A csüngő és felálló ágú növénye­ket váltakozva ültetjük. Napos helyre muskátlit, paprikavi­rágot, petúniát, lobéliát, kenderpakócát, bársonyvirágot, szagosbükkönyt, kerti őszirózsát, kínai szegfűt ültethetünk felváltva. Magányosan, más fajok nélkül ültetjük a tiroli szegfűt — napon és félámyékban díszük. Az árnyékos balkonon jól mutat a gumós begónia. Névnapjukon e héten köszöntjük Zsigmond. Tímea, Irma, Mónika. Flórián, Ivett, Frida és Gizella nevű olvasóinkat. Zsigmond nevünk a germán Siegmund, Sigismund névből eredeztethető, jelentése: győzelmes védő: Köszönlsük őket virágos hársfaággal vagy olajággal, s ajándékoz­zunk nekik hozzá divatos napszemüveget. Tímea nevünknek igazi népszerűséget nálunk Jókai Aranyember című regényé­nek bájos hősnője szerzett. Jókai ezt a nevet valószínűleg a görög Eftimea (Eut­­hymia) név megrövidítése útján alkalmaz­ta. Ennek elemei azt jelentik: jó és tisztelet. Ajándékozzunk a Tímeáknak selyemkön­töst, divatos fürdőruhát köpennyel, hozzá orchideát vagy tűzliliomot. A Mónika név eredete vitás. Származtat­ják a görögből magányos, egyedül élő jelentéssel, a latinból pedig (monens) fi­gyelmeztető. intő, tanító jelentéssel. Leg­valószínűbb azonban karthágói pun szár­maztatása, jelentése eszerint: istennő. Ajándékozzunk a Mónikáknak oleandert, hozzá Vergilius Aeneis-áL vagy egy divatos fejdíszt. Flórián nevünk a latin Florianus rövidü­lése. Jelentése: virágos, virágzó. Sok-sok virágból kössünk nekik csokrot, kaphatnak hozzá szép vonalú vázát vagy virágtartó tálacskát, s ha hozzájutunk, ajándékozzunk nekik egy reprodukciót Flóra istennőről. Az Ivett a francia Yvette névből ered, ez a Judit megfelője. Ajándékozzunk nekik egy csokor fréziát, hozzá francia rúzst, parfümöt. A Frida a német Frieda névből ered, amely a Friede-kezdetü és a -friede végű nevek önállósult becézője. Ennek a néve­lemnek a jelentése: béke, védelem, körül­kerített terület. Az óvó-védő, békés Fridák­­nak ajándékozzunk olajágat, hozzá hangu­latlámpát. ékszerdobozt vagy kerámia per­selymalacot. A Gizella név az ófelnémet Gisela női névből származik. A név utolsó mással­hangzójának megnyúlása a magyarban az -ella végű nevek hatására történt, de az is lehet, hogy az osztrák Gisella átvétele. Eredete szerint két név egybeesése. 1. A germán Geisel szó származéka, az női túszt, női kezest jelent, pontosabban olyan nemesi származású leányt, aki idegen ud­varban nevelkedik. 2. A Gisei-, Geisel­­kezdetű germán női nevek önállósult rövi­dülése, jelentése ugyanaz, mint az első esetben. A Gizellák kaphatnak ékszert, apró csecsebecséket, szép kivitelezésű tük­röt, hozzá hófehér rózsacsokrot, és persze egy képeskönyvet hazánk szépségeivel tele, hogy soha ne feledkezzenek meg szülő­földjükről. Ugyanilyen meggondolásból ajándékozhatunk nekik fényképalbumot családi fotográfiák tárolására. mgí.rEk Ez van A göngyöli rajzokat, nagyméretű fo­tókat, csomagolópapírt, rajzlapokat stb. nehéz úgy tárolni, hogy megfelelően védve legyenek, és emellett ne keltsék a rendetlenség látszatát. De lui egy több hengerből álló — a szekrény oldalára akasztható — tartóba dugjuk őket, meg­oldódik ez a gondunk is. Ilyen tartól a boltokban hiába keresnénk. Viszont könnyűszerrel elkészíthetjük mi ma­gunk. méghozzá olyan színűt, méretűt, amilyenre épp szükségünk van. Papírhengereket méteráru- vagy sző­nyegboltban kérhetünk, ott biztosan akad mindig néhány felesleges, amelye­ket úgyis a szemétbe dobnának. A hen­gerek száma tetszés szerinti. A szekrény mélysége szerint egyformára vágjuk őket. majd a szoba hangulatának megfe­lelő színűre festjük vág)’ bevonjuk színes papírral, esetleg tapétával. Az egyes hen­gereket pl. fémkarikával fűzhetjük ösz­­sze, úgy, hogy a hengerekbe fiírt Irka­kon álbújtatjuk (előzetesen egy kissé nyissuk szét a karikákat), egymásba akasztjuk, végül összenyomjuk. Az egy­máshoz fűzött hengereket kampók vagy konzolszerűen meghajlított bádoglemez segítségével erősítjük a szekrényre. —baranyai— (nő 23)

Next

/
Thumbnails
Contents